189346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőre érzékeny elegyek vákuumban történő szétválasztására

1 189 346 2 mennyiségekkel a Da, és Da3 gőzök külső felülete­ken kapott kondenzátumához még mintegy 30% anyag jön (a kiindulási anyagra vonatkoztatva). Ezt az Fno kondenzátumot a kiindulási anyaghoz visszavezetett anyagként hozzákeverjük és a 2 film­­bepárlóba vezetjük, és újra bepároljuk. Az energiaszükséglet egyszeri elpárologtatást figyelembevéve ebben az esetben mintegy 95%. Gyengébb minőségű kiindulási anyag, például 59% szabad zsirsavtartalom esetén, a végtermékek mennyisége a következőképpen alakul: F12 = 23%, Fl6 = 2%, F, j = 41 %, F1 q = 34% a kiindulási anyagra vonatkoztatva. Az energiaszükséglet eb­ben az esetben egyszeri elpárologtatás figyelembe­vételével mintegy 107%. 2. példa (2. ábra) 96% szabad zsírsavtartalmú, gáztalanított és víz­telenített bontott zsírsavból 96% főpárlatot kívá­nunk nyerni. Az F, I kiindulási elegyet az 1 csörgedeztetö elö­­melegítöben forráspontra melegítjük, majd a 2 filmbepárlóban az odafolyó anyagnak mintegy 62%-át 400 Pa nyomáson elpárologtatjuk. Ez a Da, gőz 30 m/s gőzsebességgel áramlik az I kolon­nába, és onnan a kolonna felső részénél elhelyezett 4 hőcserélő külső felületére vezetjük. A 2 fimbepár­­lóban el nem párolgott x, anyagot a 4 hőcserélő belső felületére vezetjük, ahol 133 Pa nyomás van. A 4 hőcserélő a külső és belső felületek közötti hőmérsékletkülönbség következtében a belső felü­letre vezetett folyadék részben elpárolog, így a Da2 gőz keletkezik. Ez a gőz az 5 kondenzátorban kon­­denzálódik. és így az F,2 késztermék képződik. A 4 hőcserélőben el nem párolgott x2 anyagot az I ko­lonna alatt elhelyezett második, 6 filmbepárlóba vezetjük. Itt mintegy 11% anyagot párologtatunk el (a kiindulási anyagra vonatkoztatva). A Da3 gőz a Da, gőzzel együtt a 4 hőcserélő külső felületére kerül, és a 7 kondenzátorban újra kondenzálódik, így kapjuk az F,, készterméket. A 6 filmbepárlóban el nem párolgott mintegy 4% anyag (maradék) az F,3 végterméket képezi. Az energiaszükséglet egyszeri elpárologtatást figyelembe véve mintegy 73%. Amennyiben a kiindulási elegy mintegy 59% sza­bad zsírsavat tartalmaz, az anyagmennyiségek a következőképpen alakulnak; Da, = 38%,, Da2 = F,2 = 15%, Da3 = 6% Da, + Da3 = F,q = 44%, F,3 (maradék) = 4% Az energiaszükséglet ebben az esetben, egyszeri elpárologtatást figyelembe véve mintegy 85%. 3 3. példa Az I kolonnában a kolonna köpenyéhez rögzített 12 és 13 lemezekbe egymástól 20 cm külső távolság­ra 3 m hosszú csövek vannak behegesztve, melyek az első kondenzációs fázis 3 külső felületét, vala­mint az első és második újrabepárlás 8 és 10 belső felületét képezik. A kolonna fejénél a csövek szoká­sos folyadékelosztóval vannak ellátva, és a kihajtó­oszlopként működő 8 csövek a dúsító oszlopként működő 10 csövektől a 14 elválasztólappal vannak elválasztva. A kolonna alsó részében a 15 elválasz­tólap hasonlóan van elhelyezve. Az 1 csörgedeztetö előmelegítőbe, amelyet a 2 esőfilmes filmbepárlóból a 16 vezetéken elvezetett fűtőközeggel fűtünk, a 17 csővezetéken keresztül vezetjük be a nyersanyagot, majd a 18 csővezetéken keresztül a 2 esőfilmes filmbepárlóba vezetjük tovább, ahol az első részle­ges bepárlás következik be. Az első részleges bepár­­lás bepárlójába az 59 visszavezető csövön keresztül a 3 külső felületekről származó kondenzátum visz­­szavezetett anyagként hozzáfolyik. A 2 esőfilmes filmbepárlóban el nem párolgott anyag a 25 csővezetéken keresztül a 26 úszós előtét­edénybe kerül, amely a 27 vákuumvezetéken, vala­mint a 25 vákuumvezetéken keresztül az 1 csörge­deztetö elömelegítővel és a 20 gőzvezetéken keresz­tül biztosított vákuummal össze van kötve. A 29 vezetéken keresztül a 30 szivattyú a nyers­terméket az előtétedényből kiszivattyúzza, és a 31 szabályozó szelepen keresztül a hőcserélő belső fe­lületére nyomja a második részleges bepárláshoz. A 32 vezetéken a 33 és 34 zárószelep úgy van elhe­lyezve, hogy a megfelelő folyadékellátás a 4 hőcse­rélő 35 belső felületén és a 6 esőfilmes filmbepárló­ban biztosítva legyen. A 4 hőcserélő alsó részéről, a 39 csővezeték vezet a 6 esőfilmes filmbepárlóhoz, ahol a maradék nyersanyag harmadik részleges be­­párlása bekövetkezik. A maradék a 40 kivezető csövön keresztül folyik el. A 4 hőcserélő a felső részén a 36 gőzvezetéken keresztül az 5 kondenzátorral van összekötve, ahol az első főpárlat gőzei kondenzálnak. A 38 kivezető csövön keresztül, amelybe a 37 vákuumvezeték is be van kötve, vezetjük el a végterméket. A harma­dik részleges bepárlásból származó gőzök a 41 gőz­vezetéken keresztül az első részleges bepárlás 19 vezetéken keresztül odajutó gőzeivel együtt az első kondenzációs fázis után az I kolonna 3 külső felüle­tére jutnak, majd a 20 vezetéken keresztül továbbá 4 hőcserélő 21 külső felületére a második konden­zációs fázisba, majd azután a 22 vezetéken keresz­tül a 7 kondenzátorba. A 7 kondenzátorhoz 24 kondenzátumvezetéken a 42 úszós előtétedény csatlakozik, amelybe a 43 vákuumvezeték is be van kötve, mely utóbbi a 23 vákuumvezetékhez csatla­kozik. A 44 és 45 zárószelepeken keresztül az anya­got kívánság szerint elvezethetjük - ha nem sze­dünk előpárlatot - vagy a 46 szivattyúhoz vezethet­jük - ha előpárlatot szedünk. A 48 vezetéken ke­resztül vezetjük a terméket a 8 belső felületre az első újrabepárláshoz, azaz a kihajtóoszlopra. A felszál­ló termékgőzöket a 49 csővezetéken keresztül a 9 kondenzátorba vezetjük, amelyhez az 50 vákuum­­vezeték is csatlakozik. A kondenzátumot az 51 vezetéken keresztül a 10 felületre vezetjük, amely dúsítóoszlopként működik, a második bepárlás­hoz. \z el nem párolgott rész az 52 vezetéken keresz­tül mint második föpárlat távozik. A 10 belső felületről, mint dúsítóoszlopról távo­zó termékgőz dúsított előpárlat, és az 53 vezetéken keresztül a 11 kondenzátorba kerül, ahol az 54 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom