189325. lajstromszámú szabadalom • Bontó olló

1 189 325 2 A találmány bontó olló főleg szilikátipari anya­gokból készült építőelemek folytonosságának meg­szüntetésére, elsősorban vasbeton rudak, cölöpök szétroppantására. A vasbeton rudak lehetnek pl. elöregyártott vert cölöpök feleslegesen kiálló végei vagy épületek vázszerkezete. Az előregyártott vasbeton cölöpöket általában nem sikerül a tervezett szintig leverni, elsősorban az egyenetlen, változó talaj rétegződés miatt. Ezért szükséges a feleslegesen kiálló cölöpfejek eltávolítá­sa. Jelenleg az egyik ismert megoldás a feleslegesen kiálló cölöpfejek levésése. A kiálló cölöpfejek levésésének folyamata jelen­leg a következő:- miután a munkaterület jelentős részén a cölö­pök leverésre kerültek, megjelölik mindenegyes cö­löpön a feleslegesen kiálló részt (méréssel, szintézis­sel). Ezután kompresszorról működtetett légkala­pácsokkal kb. 30-60 cm hosszban eltávolítják a betont, majd lángvágóval elvágják a hosszvasbeté­­teket. A felesleges cölöprészt ezután kézzel (esetleg kenderkötél segítségével) ledöntik, majd emelőgép­pel és szállitóeszközökkel a munkaterületről eltá­volítják. A levésés különböző hátrányokkal jár. Például:- az alkalmazott technológia élőmunkaigényes, korszerűtlen, balesetveszélyes, lassú,- a munkát végzők jelentős fizikai megterhelés­nek vannak kitéve, munkakörük az egészségre kü­lönösen ártalmas (zaj, vibráció és por) munkákhoz sorolható,- az alkalmazott szerszámok (légkalapácsok) - főleg téli időszakokban - nem megbizható műkö­désűek (befagynak), ezért gyakoriak a kényszerle­állások. Ismeretes a kotrógépre szerelhető hidraulikus bontókalapács, amely ugyan jelentősen csökkenti az élőmunkaigényt és kiváltja a nehéz fizikai mun­kát, de körülményes a cölöpfej több oldalról törté­nő megtámadása, valamint alkalmatlan sűrűn le­vert cölöpök esetén. Ugyanakkor el kell végezni a hosszvasbetétek elvágását is. Egy másik ismert megoldás szerint először sor­ban leverik a cölöpöket a munkaterület lehető leg­hosszabb részén. A cölöpfejeket a cölöpverőgépre szerelt berendezéssel a gép visszafelé történő hala­dásakor vágják le. A berendezés a cölöpverő kala­pács ütőenergiájával működik. A kalapács ütésétől a dugattyú mozgásba jön lefelé és átadja az energiát a szánra, amely a dugattyúval együtt vízszintes irányban elmozdul és a vágótüskével hatást gyako­rol a cölöpre. A cölöp elhajlása ellen a vágási sík alatt megfogószerkezetet helyeztek el, amely csuk­lósán kapcsolódik a kerethez és csavarokkal szabá­lyozható. Ismeretes olyan szovjet hidraulikus berendezés, amely a talaj szintjétől már 60 mm magasan képes elroppantani a cölöpöt. A vágóberendezés egy sta­bil és egy vágóékből áll. A vágóék csuklósán kap­csolódik - egy acélkaron keresztül - a hidraulikus munkahengerhez. Egy másik módszer lényege az, hogy a berende­zést a cölöpre erősitik két, egymástól feljebb, ill. lejjebb elhelyezkedő pofákkal, majd a pofákat el­forgatják (csavarásos módszer). A felerősítés és az elfordítás is hidraulikus munkahengerekkel törté­nik. Egy ismert szovjet berendezést a cölöpverő gép cölöpemelő kötelére lehet felfüggeszteni. A hidrau­likus munkahenger a keretben elhelyezkedő víz­szintes vágótüskét mozgatja. A keret másik oldalá­ra függőleges irányban van a vágótüske felerősítve. A cölöpfej levágási folyamata a következő egy ismert szovjet berendezéssel. Daru segítségével a berendezést a levágandó cö­löp fejére helyezik. A hidraulikus tápegység bekap­csolásával az állványra erősített munkahenger a mozgó keretet tengelyirányban előre nyomja, miál­tal az ékes pofák egymás felé közelednek. A du­gattyú löket-hosszát úgy választják meg, hogy a szemközti ékek egymást elérjék, így a cölöpfej telje­sen összeroppantható. A pofák visszahúzása a táp­egység átkapcsolásával történik. Vasbeton cölöpfejek lángvágásos módszere a be­ton azon tulajdonságán alapszik, hogy magas hő hatására elég. Az üzemanyagot (oxigén, kerozin, sűrített levegő) a vágófejhez tömlőkön keresztül juttatják el egy speciálisan kiképzett mobil töltőál­lomásról. A cölöp keresztmetszetétől és a vasalás elhelyez­kedésétől függően a cölöpfejeket lángsugárral a két ellenkező oldalról vágják a vasalás helyéig, vagy elvágják a vasalást a cölöp négy sarkánál. Ugyanúgy, mint a mechanikus cölöpfejvágásnál, először kijelölik a cölöp vágási vonálát, majd elvég­zik a vágást a vasaláson túlig. A bevágott cölöp­­részt légkalapáccsal vagy kétkezes kalapáccsal dön­tik le. Ezután a cölöpbe 15-20 cm mély furatokat készítenek el a vasalás kiszabadításának megköny­­nyítése érdekében. A fúrás által felmelegedett be­tont könnyű eltávolítani, így a vasalás végeinek a letisztítása is meggyorsítható. A cölöp előkészítése a cölöprácshoz való illesz­téshez kb. 13-20 percet vesz igénybe. A módszer alkalmazása akkor a legcélszerűbb, ha a cölöp vasalása nagyon sűrű. A módszer hátránya, hogy külön légsűrítő beállí­tását igényli és a vágófej hűtővízigénye nagy. A találmány célja olyan berendezés kifejlesztése, amely egyszerűen, kevés élőmunkaigénnyel lehető­vé teszi a cölöpfejek feleslegesen kiálló részének hatékony eltávolítását. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy két főcsapszeges, munkagépre szerelt, annak hidraulikájával működtetett bontó ollóval a felesle­gesen kiálló cölöpfejek egyszerűen, gyorsan eltávo­­líthatók. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti bontó olló főleg szilikátipari anyagokból ké­szült építőelemek folytonosságának megszüntetésé­re, elsősorban vasbeton rudak, cölöpök szétrop­pantására, oly módon van kialakítva, hogy két ollószárat összekötő idommal két kétszemyírt fő­csapszeg tart össze, mindkét ollószár egyik vége vágóéi, másik vége pedig furatokkal ellátott szemes villa, amely furatain keresztül csapszegekkel az ol­lószárakat működtető hidraulikához kapcsolódik, az összekötő idom felfüggesztő lemezeken átmenő csapszegek útján emelő szerkezethez, pl. munka­géphez, célszerűen kotrógéphez van csatlakoztatva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom