189322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folyadékok tisztítására desztillálással

1 189 322 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés radio­aktív szennyezőanyagot tartalmazó folyadékok fo­lyamatos tisztítására desztillálással és atomerőmü­vek, valamint radiovegyészeti baktériumok üzeme­lésénél keletkező radioaktív szennyezőanyagot tar­talmazó folyadékok feldolgozásánál alkalmazhazó. A találmány az atomenergiaiparban radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folyadékok tisztítá­sára és ezen folyadékok feldolgozásánál és jó minő­ségű gőz egyidejű előállítására alkalmazható. Atomerőművek megbízható és veszélytelen üzeme­lésének biztosításánál fontos problémát jelent az üzemelés során keletkező radioaktív szennyező­­anyagot tartalmazó folyadékok feldolgozása. Radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folya­dékok feldolgozásánál desztillálási eljárást alkal­maznak. A desztillálásnál a folyadékok párologta­tása történik és ennek következtében növekszik a radioaktív szennyezőanyag koncentrációja. A desztillálás csökkenti a folyadék térfogatát és megkönnyíti ennek további veszélytelenné tételét. A desztillálás alkalmazása két feladatot állít: a biológiai védelem a kezelőszemélyzet munka­­biztonsága érdekében és jó minőségű gőz előállítá­sa az atomerőmüvek technológiai folyamataiban történő további felhasználása céljából, radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folya­dékok feldolgozásánál előírt biológiai védelmet a párologtató berendezés körül állítanak fel, amelyet általában betonfalazat vagy átfedés formában biz­tosítanak. A jó minőségű gőzt gőztisztító berende­zés párologtató berendezésekben történő alkalma­zásával biztosítják. Minél nagyobb a folyadékban levő szennyezőanyag koncentrációja, annál na­gyobb a párologtató berendezés felületén a radio­aktivitás foka és annál rosszabb az előállítandó gőz minősége, aminek következtében a biológiai védő­réteg vastagságát növelni kell, és a gőztisztító be­rendezéseknek bonyolultabbnak kell lennie. Ismert olyan eljárás radioaktív szennyezőanya­got tartalmazó folyadékok desztillálással történő folyamatos tisztítására, amikoris a folyadékot pá­rologtató zónán eresztik át, a radioaktív szennye­zőanyagot tartalmazó megnövelt koncentrációjú folyadékot kivezetik és az előállított gőzt tisztítják. Ennek az eljárásnak hátránya abban van, hogy a radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folyadé­kok tisztításánál a biológiai védőrétegnek a teljes párologtató zónát kell védenie, és ezáltal a védőesz­közök méreteinek növekedniük kell. A találmány szerinti eljáráshoz közel áll olyan eljárás radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó fo­lyadékok desztillálással történő tisztítására, amely­nél úgy járnak el, hogy a radioaktív szennyező­anyagot tartalmazó folyadékot folyamatosan, ra­dioaktív sugárzás áthatolását megakadályozó ré­teggel a környezettől elszigetelt, két párologtató zónán eresztik át, és így a tisztítandó folyadékban levő radioaktív szennyezőanyag koncentrációját folyamatosan növelik, a folyadékáramban levő második párologtató zónából a radioaktív szeny­­nyezőanyagot tartalmazó megnövelt koncentráció­jú folyadékot kivezetik, mindegyik párologtató zó­nában keletkező gőzt a benne levő rádiaktív szeny­­nyezöanyagtól megtisztítják és a tisztított gőzt ki­vezetik. Ennek az eljárásnak a fentiekben említetté­hez viszonyítva az az előnye, hogy a radioaktív szennyezőanyag legnagyobb koncentrációját nem a feldolgozandó folyadék teljes térr itában (áram), hanem csak a második zónában érik el. Ezért az első párologtató zóna biológiai védőrétegét lehet csökkenteni, mivel a radioaktív szennyezőanyag koncentrációja és következésképpen a radioaktív sugárzás foka az első párologtató zónában kisebb, mint a másodikban. A folyadékban levő radioaktív szennyezőanyag nagy koncentrációja esetében viszont növekszik a folyadékáram útjában levő második párologtató zónában a radioaktív sugárzás és ez megakadályoz­za a folyadékban levő szennyezőanyag koncentrá­ciójának további növelését a biológiai védőréteg növelése nélkül, ennek következtében a berendezés gazdaságossága csökken vagy megerősített bioló­giai védelem szükségeltetik. . Ismert olyan párologtató, amely a melegítő kö­zeg be- és kivezetésére és a gőz levezetésére, vala­mint a tisztítandó folyadék be- és kivezetésére cső­csonkokkal ellátott házat tartalmaz. A házban cső­­alakú fűtőkamra és gőztisztító berendezés van el­rendezve. A nevezett párologtató vízszintes kivite­lű. Ilyen kivitelnek hátránya, hogy a gőz minősége nem megfelelő, mivel hatékony gőztisztító berende­zések beépítése nem lehetséges, amelyeknek a páro­logtató házon belüli helyigénye jelentős. A vízszin­tes kivitel a telepítés során szintén nagy helyet igé­nyel. Az említett hátrányokat részben abban a ra­dioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folyadékok folyamatosszerben küszöbölték ki, amely két, egy­mással kommunikáló, függőlegesen elrendezett pá­rologtató berendezést tartalmaz. Az említett rendszerben a két párologtató zóna számára az erős biológiai védelem szükségtelen, mivel a radioaktív szennyezőanyag nagy koncent­rációfoka és következésképpen a nagy sugárzás foka csupán a második párologtató zónára, azaz a második párologtatóra jellemző. A második párologtató számára a biológiai vé­delemnek kielégítően erősnek kell lennie, hogy a tisztítandó folyadékban levő radioaktív szennyező­­anyag nagy koncentrációja esetében a kezelősze­mélyzet veszélytelen munkája biztosítva legyen. A találmány szerinti berendezéshez különösen közel áll olyan berendezés radioaktív szennyező­anyagot tartalmazó folyadékok folyamatos tisztí­tására, amely berendezés függőlegesen felállított, a radioaktív szennyezőanyagot tartalmazó folyadé­kok bevezetésére, a melegítő közeg be- és kivezeté­sére és a gőz levezetésére csőcsonkokkal ellátott házat tartalmaz, amelyben csőalakú fűtőkamra és párologtató kamra van elhelyezve, amely a fűtő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom