189319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektród építmények,különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére

1 189.319 2 A találmány tárgya eljárás polarizált folyadékok elektroozmotikus áramoltatására porózus szilárd anyagokban, előnyösen építmények; különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére a falba rögzített elektródok közé elektromos fe­szültség kapcsolásával. A találmány tárgya továbbá egy elektród, külö­nösen erősítő-, ill. célszerűen vakolattartó hordo­zótestként kiképzett elektród, előnyösen elektrooz­motikus nedvességmentesítő berendezésekhez. Ismertek erősítő- ill. hordozóelemek építőanya­gokhoz, melyek rúdalakú, illetve háló vagy rácsala­kú anyagokból állanak. így betonépítmények vas­vázaként főleg épületacél hálókat,illetve rácsokat, illetve vakolattartóként kiváltképpen finom fémrá­csokat alkalmaznak. Ha a fémrácsokat vakolattar­tóként használják, akkor azokat gyakran égetett kerámiamasszákkal vonják be, hogy biztosítsák a vakolóhabarcs jobb tapadását. Ezeknél a fém va­kolattartóknál hátrányt jelent, hogy az építmény­ben levő eltérő pH értékektől és a különböző ned­­vességviszonyoktól függően, korróziónak vannak kitéve. Ehhez sokszor az is hozzájárul, hogy a kü­lönböző pH értékű zónákban elhelyezett rács gal­vánelem kialakulásához és ezáltal elektromos mező felépüléséhez vezet, amely az építmény rövid élet­tartamát, illetve az épületbe a talajból nedvesség felszívását eredményezi. Ezek a hátrányos hatások főleg akkor jelentősek, ha a vakolattartókat régi történelmi épületek szanálásához alkalmazzuk, me­lyeket ki kell szárítani. Ezért sokszor szükség van arra, hogy pótlólag elektroozmotikus bázison mű­ködő nedvességmentesítő berendezések elektródáit építsük be a vakolattartókba az épület nedvesség­mentesítése végett. Számos különböző eljárás van ma használatban falak kiszárítására. Mint az österreichisches Insti­tut für Bauforschung „Mauerfeuchtigkeit” címmel megjelent (Verlag Strassenbau, Chemie und Tech­nik Verlagsgesellschaft mbH, Heidelberg 1967) ku­tatási munkájából is kitűnik, az alábbi lehetőségek különböztethetők meg: a vakolat kezelése, szellőz­­tetési eljárások, nedvességmentesítő testek, vízzáró rétegek beépítése, póruskitöltés, elektoozmótikus és egyéb eljárások. Jelen találmány az elektroozmotikus eljárások területére tartozik, ezért röviden kitérünk az elmé­leti alapokra a fentemlített közlemény szerint. Az elektroozmotikus eljárások az elektroozmó­­zis jelenségét használják fel arra, hogy a fal kapillá­risaiban felszálló nedvességet lefékezzék és lefelé szorítsák. Víz és szilárd anyag határfelületén pola­rizáció lép fel, miközben a szilárd anyag felületén negatív, a folyadékrészecskéken pedig pozitív fel­­töltődés jelenik meg. Ez a töltődés (polarizáció) rendes körülmények között nem vehető észre, csak elektromos mezőben kezd el vándorolni, amikor a szilárd anyagok (amennyiben mozgékonyak) a po­zitív anódhoz vándorolnak (ezt a jelenséget elektro­­forézisnek is nevezik) pug a folyadék részecskéknek, különösen, ha a szilárd szemcsék a mozgásban aka­dályozva vannak, az a törekvése, hogy a negatív kátédhoz vándoroljanak. Minthogy a víz, például a falban mindig sókat is tartalmaz, adódik egy vezetőképesség, így az elekt- . ródanyagok megfelelő kiválasztásával galvánele­mek hozhatók létre, melyek az elektroozmotikus jelenségeket eredményezik. Eközben hátrányok a korróziós jelenségek és az elektródok korlátozott élettartama, előny, hogy a berendezés mentes a karbantartástól. Az aktív módszereknél az elektromos mezőt a beépített vagy felszerelt elektródák között idegen árammal hozzák létre. Itt is felléphetnek korróziós jelenségek, amelyeket azonban ma grafit vagy elektromosan vezető műanyagok alkalmazásával kerülnek meg. A kiterjedt szabadalmi irodalom az elektródák elhelyezésével és összetételével foglalkozik. Ilyene­ket ismertetnek például a 27 22 985, 26 03 135, 27 03 813 és 27 06 193 lajstromszámú Német Szö­vetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírások. A 27 06 172 számú Német Szövetségi Köztársaság­beli nyilvánosságrahozatali irat pl. kiegészítő fóli­ákkal ellátott elektródokat javasol a korrózió meg­akadályozása céljából. Mint a 27 05 814 számú Német Szövetségi Köz­társaság-beli nyilvánosságra hozatali és a 25 03 670 számú szabadalmi iratból megtudható, az aktiv eljárásnál alkalmazható feszültségnek a fal összeté­telétől és a víz sótartalmától függően felfelé a bom­lási feszültség szab határt, minthogy az elektrolízis a víz bontása révén gázokat hozna létre és a gáz­képződés azokat az épületrészeket, amelybe az elektródák be vannak építve, pl. a vakolatot, tönk­retenné. A 27 05 814 számú Német Szövetségi Köz­társaság-beli nyilvánosságra hozatali irat szerint még durranógáz is keletkezhetne, sőt robbanásve­szély következne be, ezért kötelező egy 2,8 V-os határérték. Másrészt azonban kívánatos lenne az elektromos mezőt feszültségemeléssel megnövelni, hogy a kívánt hatást erősítsük. Ez különösen régi vagy nagyon vastag falnál, vagy nagyon erős ned­vességnyomásnál szükséges. A feszültség növelésé­vel a szárítási hatás is lényegesen gyorsabban elér­hető. A találmány célja egy olyan eljárás kidolgozása, amely az ismertetett eljárások hátrányaitól mentes, hatékony és veszélytelen módszert biztosít építmé­nyek, különösen épületek falszerkezeteinek nedves­ségmentesítésére. A találmány célja továbbá egy az eljárás fogana­tosítására alkalmas elektród kialakítása, amely erősítő, ill. vakolattartó hordozóelemként is alkal­mazható. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy az ismert elektroozmotikus hatást falba épített elektródok alkalmazásával akkor lehet eredménye­sen és huzamosan alkalmazni nedvességmentesités­­re, ha megfelelő intézkedésekkel gondoskodunk az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom