189319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektród építmények,különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére
1 189.319 2 A találmány tárgya eljárás polarizált folyadékok elektroozmotikus áramoltatására porózus szilárd anyagokban, előnyösen építmények; különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére a falba rögzített elektródok közé elektromos feszültség kapcsolásával. A találmány tárgya továbbá egy elektród, különösen erősítő-, ill. célszerűen vakolattartó hordozótestként kiképzett elektród, előnyösen elektroozmotikus nedvességmentesítő berendezésekhez. Ismertek erősítő- ill. hordozóelemek építőanyagokhoz, melyek rúdalakú, illetve háló vagy rácsalakú anyagokból állanak. így betonépítmények vasvázaként főleg épületacél hálókat,illetve rácsokat, illetve vakolattartóként kiváltképpen finom fémrácsokat alkalmaznak. Ha a fémrácsokat vakolattartóként használják, akkor azokat gyakran égetett kerámiamasszákkal vonják be, hogy biztosítsák a vakolóhabarcs jobb tapadását. Ezeknél a fém vakolattartóknál hátrányt jelent, hogy az építményben levő eltérő pH értékektől és a különböző nedvességviszonyoktól függően, korróziónak vannak kitéve. Ehhez sokszor az is hozzájárul, hogy a különböző pH értékű zónákban elhelyezett rács galvánelem kialakulásához és ezáltal elektromos mező felépüléséhez vezet, amely az építmény rövid élettartamát, illetve az épületbe a talajból nedvesség felszívását eredményezi. Ezek a hátrányos hatások főleg akkor jelentősek, ha a vakolattartókat régi történelmi épületek szanálásához alkalmazzuk, melyeket ki kell szárítani. Ezért sokszor szükség van arra, hogy pótlólag elektroozmotikus bázison működő nedvességmentesítő berendezések elektródáit építsük be a vakolattartókba az épület nedvességmentesítése végett. Számos különböző eljárás van ma használatban falak kiszárítására. Mint az österreichisches Institut für Bauforschung „Mauerfeuchtigkeit” címmel megjelent (Verlag Strassenbau, Chemie und Technik Verlagsgesellschaft mbH, Heidelberg 1967) kutatási munkájából is kitűnik, az alábbi lehetőségek különböztethetők meg: a vakolat kezelése, szellőztetési eljárások, nedvességmentesítő testek, vízzáró rétegek beépítése, póruskitöltés, elektoozmótikus és egyéb eljárások. Jelen találmány az elektroozmotikus eljárások területére tartozik, ezért röviden kitérünk az elméleti alapokra a fentemlített közlemény szerint. Az elektroozmotikus eljárások az elektroozmózis jelenségét használják fel arra, hogy a fal kapillárisaiban felszálló nedvességet lefékezzék és lefelé szorítsák. Víz és szilárd anyag határfelületén polarizáció lép fel, miközben a szilárd anyag felületén negatív, a folyadékrészecskéken pedig pozitív feltöltődés jelenik meg. Ez a töltődés (polarizáció) rendes körülmények között nem vehető észre, csak elektromos mezőben kezd el vándorolni, amikor a szilárd anyagok (amennyiben mozgékonyak) a pozitív anódhoz vándorolnak (ezt a jelenséget elektroforézisnek is nevezik) pug a folyadék részecskéknek, különösen, ha a szilárd szemcsék a mozgásban akadályozva vannak, az a törekvése, hogy a negatív kátédhoz vándoroljanak. Minthogy a víz, például a falban mindig sókat is tartalmaz, adódik egy vezetőképesség, így az elekt- . ródanyagok megfelelő kiválasztásával galvánelemek hozhatók létre, melyek az elektroozmotikus jelenségeket eredményezik. Eközben hátrányok a korróziós jelenségek és az elektródok korlátozott élettartama, előny, hogy a berendezés mentes a karbantartástól. Az aktív módszereknél az elektromos mezőt a beépített vagy felszerelt elektródák között idegen árammal hozzák létre. Itt is felléphetnek korróziós jelenségek, amelyeket azonban ma grafit vagy elektromosan vezető műanyagok alkalmazásával kerülnek meg. A kiterjedt szabadalmi irodalom az elektródák elhelyezésével és összetételével foglalkozik. Ilyeneket ismertetnek például a 27 22 985, 26 03 135, 27 03 813 és 27 06 193 lajstromszámú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírások. A 27 06 172 számú Német Szövetségi Köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat pl. kiegészítő fóliákkal ellátott elektródokat javasol a korrózió megakadályozása céljából. Mint a 27 05 814 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali és a 25 03 670 számú szabadalmi iratból megtudható, az aktiv eljárásnál alkalmazható feszültségnek a fal összetételétől és a víz sótartalmától függően felfelé a bomlási feszültség szab határt, minthogy az elektrolízis a víz bontása révén gázokat hozna létre és a gázképződés azokat az épületrészeket, amelybe az elektródák be vannak építve, pl. a vakolatot, tönkretenné. A 27 05 814 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali irat szerint még durranógáz is keletkezhetne, sőt robbanásveszély következne be, ezért kötelező egy 2,8 V-os határérték. Másrészt azonban kívánatos lenne az elektromos mezőt feszültségemeléssel megnövelni, hogy a kívánt hatást erősítsük. Ez különösen régi vagy nagyon vastag falnál, vagy nagyon erős nedvességnyomásnál szükséges. A feszültség növelésével a szárítási hatás is lényegesen gyorsabban elérhető. A találmány célja egy olyan eljárás kidolgozása, amely az ismertetett eljárások hátrányaitól mentes, hatékony és veszélytelen módszert biztosít építmények, különösen épületek falszerkezeteinek nedvességmentesítésére. A találmány célja továbbá egy az eljárás foganatosítására alkalmas elektród kialakítása, amely erősítő, ill. vakolattartó hordozóelemként is alkalmazható. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy az ismert elektroozmotikus hatást falba épített elektródok alkalmazásával akkor lehet eredményesen és huzamosan alkalmazni nedvességmentesitésre, ha megfelelő intézkedésekkel gondoskodunk az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
