189315. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kerámia öntőformák előállítására

1 189.315 2 A találmány kerámia öntőformák előállítására vonatkozik precíziós öntéstechnikához, tárgya ke­rámia öntőformák előállítására szolgáló berende­zés. Kerámia öntőformákat ismert módon úgy állíta­nak elő, hogy kiolvasztható mintákra vagy minta­fürtökből összeállított öntőrendszerre kötőszusz­penzióba való bemaratásával, a felvitt szuszpenziós film szemcsés tűzálló részecskékkel való felhordá­sával és az ezt követő szárításával több bevonatré­teget hordanak fel addig, amíg kielégítő vastagságú forma alakul, amelyet a mintaanyag kiolvasztása után használatkész formává égetik. Kerámia öntőformák előállítására két berende­zéstípus ismert. Az első típus, az úgynevezett ka­russzeltípus a 3 278 998 , 3 429 358 és a 3 602 288 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásból ismert. Az ezekben a leírásokban ismerte­tett berendezéseknél az egyes bevonatrétegek kemé­­nyítése kizárólag vegyi úton történik. A kerámia formák közbenső szárítás nélküli előállítása nem megfelelő minőséghez, különösen kis szilárdsághoz vezet. Ezt a hiányosságot a formák utószárításával sem lehet kiküszöbölni. A második berendezéstípus a 2 932 864 számú és a 3 850 224 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásból, valamint a 2 735 395 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratból ismert. Ezek a berendezések a bevonatréte­gek számának megfelelő számú, a szabad végén elrendezett nyitott bebocsátó résszel és hasonló ki­bocsátó résszel, valamint a bebocsátó és a kibocsá­tó részt összekötő központi résszel rendelkező U- alakú szárítóalagúttal, a szárítóalagút felett hurok­­alakúan elhelyezett végtelen szállítószalaggal, vala­mint légkondicionáló és ellátó berendezéssel van­nak kialakítva, ahol a légkondicionáló és ellátó berendezések levegőbevezető és -kivezető csator­nákkal csatlakoznak a szárítóalagúthoz. A levegő­bevezető és -kivezető csatornák elrendezése szerint a szárítólevegő a kerámia formák szállítószalagjá­nak hosszirányába, vagy keresztirányába áramlik a szárítóalagúton át. A szárítóalagút bebocsátó és kibocsátó részének nyitott végei az egyes bevona­tok számára kialakított mártási és homokfelhordá­si helyekkel ellátott munkatérbe torkolódnak. A 2 735 395 számú Német Szövetségi Köztársa­­ság-beli közrebocsátási 'iratból ismert berendezés­nél a szárítóalagutak mindegyike levegőellátó be­rendezésre van csatlakoztatva, amelynél a szárítóle­vegő kondicionálására a bebocsátó és a kibocsátó rész külön eszközökkel rendelkezik, amelyek a mindenkori szárítási hőfokhoz illeszkedően van­nak kialakítva. Ez a berendezés ellentétben a 2 932 864 számú és a 3 850 224 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokból is­mert berendezésekkel jó minőségű kerámia formák előállítását teszi lehetővé. Az ily módon előállított kerámia formáknak lényegében nincsenek Szárítás okozta minőségi hiányosságai, amennyiben ponto­san betartják az egyes bevonatokra előírt szárítási paramétereket. A 2 932 864 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírásból ismert, kis számú kerámia formák szárítására szolgáló berendezésnél, amely abban különbözik a fentiekben ismertetettektől, hogy a kerámia formákat a szárítás folyamán nem mozgatják; szekrényszerü házban egymás mellett és egymás felett szárítócsatornák vannak elrendezve, amelyekbe a kerámia formákat betoló eszköz segít­ségével tolják be. A berendezések közös hátránya, hogy az egyes bevonatrétegek számára külön kialakított mártási, homokfelhordási és szárító egységek nagyon költ­ségesek és nagy alapfelületet igenyelnek. A 2 932 864 számú Amerikai Egyesült Államok­beli leírásból ismert szekrényszerű berendezés kivi­telezése nagyon egyszerű, de a nem folyamatos üzemmódja miatt nem alkalmas precíz öntvények tömeggyártására. A találmány célja a berendezés szükségletet és a szükséges felületigényt csökkenteni a kerámia ön­tőformák folyamatos tömeggyártása esetén anél­kül, hogy a minőség, különösen a szilárdság kárt , szenvedne. A találmány feladata, hogy kerámia formák elő­állítására olyan berendezést dolgozzunk ki, amely berendezés kevés mártási, homokfelhordási és szá­rító hellyel van ellátva, ahol ezen helyek száma a bevonatrétegek számától független és amelyek lehe­tővé teszik, hogy az egyes bevonatrétegek szárítása különböző minőségű - különösen különböző se­bességű - szárítólevegővel - hasonlóképpen mint a 157 958 számú Német Demokratikus Köztársaság­beli leírásból ismert eljárásnál - történjen. A találmány szerint a feladatot azzal oldjuk meg, hogy két egymás felett térközzel elválasztva vízszin­tesen elrendezett szárítócsatornát helyezünk el, a két szárítócsatorna teljes hossza felett közös szállí­tószalagot rendezünk el, amely a két szárítócsator­nát két szintben elrendezett végtelen szállítószalag­ként oly módon köti össze, hogy a minták, illetve kerámia öntőformák egymás után és tetszőleges gyakorisággal az alsó és a felső szárítócsatornán át szállíthatók legyenek. A találmány szerinti beren­dezésen az első bevonatréteg kiolvasztható mintán való előállítására az alsó szárítócsatorna bebocsá­­tónyílása tartományába - szállítási irányból nézve - a kötőanyag felvitelére szolgáló mártási hely és a tűzálló szemcsés részecskék felhordására szolgáló homokfelhordási hely van elrendezve és az alsó szárítócsatorna kibocsátónyílása tartományában a második és esetleges további bevonatréteg előállítá­sára egy-egy mártási hely és homokfelrakási hely van kialakítva. Az alsó és felső szárítócsatorna a szárító levegő­vezető vezetékével és visszavezető vezetékével a szárítólevegőt előkészítő központi helyre van csat­lakoztatva, amelyben a friss levegő meghatározott része klimatizálódik és ezt követően a szárítócsa­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom