189306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos vezetékek szigetelésében előforduló hibák megállapítására

1 189.306 2 A találmány tárgya eljárás elektromos vezetékek szigetelésében található hibák megállapítására. Az eljárás huzalok, elemi szálak, kábelek, tekercselő huzalok és hasonlók szigetelésében előforduló hi­bák megállapítására alkalmas. Az eljárás huzalok, kábelek és lakkszigetelésű huzalok gyártásában, valamint a továbbfeldolgozó iparban főleg hiba­­számvizsgálatra lakkszigetelésü huzalok gyártásá­nál alkalmazható. Elektromos vezetékek szigetelésében előforduló hibahelyek megállapítására számos műszaki meg­oldás ismert. Az érintésmentes vizsgálat eljárásai a feszültség alatt levő elektróda és a szigetelt vezeték közötti, hiba jelenléténél történő feszültségátütés elvén alapulnak, vagy a szigetelt vezeték és az elekt­róda közötti ionizált légkör vezetőképességét hasz­nálják fel mint érintkezést létrehozó tulajdonságot. Mindegyik eljárásnál hibaáramot értékelnek ki, amely a szigetelésben előforduló hiba esetében a vezeték és feszültség alatt levő eketróda között fo­lyik. Az elektromos vezetékek szigetelésében előfor­duló hibák érintésmentes megállapítására szolgáló ismert megoldásoknál a vezeték és az elektróda közötti tér nagy feszültséggel történő ionizálását alkalmazzák, ahol az ionizáló feszültséget előállító berendezés és a vizsgálati feszültséget előállító be­rendezés külön és egymástól független egységek. A 2 801 649 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat­ból ismert olyan vizsgáló berendezés, amely az ioni­zált légkör előállítására állandó feszültségű generá­tort és a vizsgálati feszültség előállítására nagyfe­szültségű generátort alkalmaz. Több huzal folya­matos ellenőrzésénél ez nagy eszköztechnikai ráfor­dítást igényel. Lakkszigetelésü vezetékek hibaszámvizsgálata az említett hagyományos vizsgálatoknak megfelelően kis feszültséggel (pl. 100 V-nátriumszulfátfürdő) történik. Egy ismert megoldás folyamatos gyártás közben biztosítja a hibaszámvizsgálatot kis vizsgá­lati feszültséggel. Ennél az eljárásnál a huzalt olyan elektródarendszeren vezetik át, amelyet egyenirá­­nyított nagyfeszültséggel táplálnak és amely ioni­zált teret állít elő. Vizsgálati feszültségként külön előállított egyenfeszültséget alkalmaznak. A vizs­gálati feszültségű és a nagyfeszültségű generátor közötti teljes feszültségleválasztás nagyon bonyo­lult, mivel a rendszer nagy ellenállása miatt parazi­ta csatolások nem zárhatók ki. Azonkívül a vizsgá­lati váltófeszültség átfedésének lehetősége áll fenn, ahol a vizsgálati feszültség frekvenciája és a huza­lok áthaladási sebességének aránya problémákhoz vezet és egyen feszültséggel történő vizsgálati köve­telmény nem teljesül A vizsgálandó szigetelt elekt­romos vezeték és a katód közötti nagy ellenállású összeköttetés esetén kiegészítő vizsgálati feszültség­generátor nélkül is lehet mérni, de nagyon kicsi vizsgálati feszültség elérésére ezzel a rendszerrel nem lehet a szükséges nagymértékű ionizációt elő­állítani. Szigetelt elektromos vezetékek előállításánál a szigetelés minőségének folyamatos ellenőrzése kí­vánatos. A szigetelőanyag felvitelére szolgáló gépek általában több réteget felvivő vonalat tartalmaznak (lakkozó gépek pl. negyven külön egységet tartal­mazhatnak), ezért komplett gépek vagy a teljes géppark ellenőrzése nagy eszköztechnikai ráfordí­tást igényel. Olyan mérési eljárások, amelyek >z elektróda is a huzal közötti közvetlen érintkezett alkalmazzák vagy a huzal és a ^ytirű- vagy csőalakú elektróda közötti közvetlen átütési eljárás elvén működnek, kis eszköztechnikai ráfordítással valósíthatók meg, de a felismert hibák jellegére, érzékenységére, fe­szültségterhelésre és zavarbiztonságra vonatkozó hátrányokkal rendelkeznek. A találmány célja szigetelt elektromos vezetékek érintésmentes vizsgálatára olyan eljárás kifejleszté­se, amely a szigetelt vezeték és az elektróda közötti tér ionizálása által nagyfeszültség kisüléssel és kü­lön előállított járulékos vizsgálati feszültség nélkül szigetelés vizsgálatára alkalmas. Az eljárásnak továbbá olyan vizsgálatra kell al­kalmasnak lennie, amelyet szabvány szerint kis vizsgálati feszültséggel, azaz kisebb, mint 500 V feszültséggel kell elvégezni, pl. lakkszigetelésű hu­zalok hibaszámvizsgálatára. A találmány feladata, hogy elektromos vezetékek, főleg lakkszigetelésü huzalok szigetelésében előforduló hibák megállapí­tására eljárást dolgozzunk ki. Kiindulva az érintés­­mentes vizsgálatból, nagyfeszültséggel ionizálunk oly módon, hogy a szigetelt elektromos vezetéket egyenirányított, a huzalpotenciáltól függetlenül előállított nagyfeszültséggel táplált elektródarend­szeren átvezetjük és ezáltal elektróda és huzal kö­zött vézetőképes érintésmentes kapcsolat jön létre. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a hagyományosan külön előállított vizsgálati feszültség a huzal és az elektróda közötti rákapcso­lás helyett ellenállás kombináció segítségével köz­vetlenül a nagyfeszültségből nyerjük a huzal és az elektróda közötti potenciálesést. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, rajz segítségével ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra az ellenállások elrendezését ábrázolja. Az elektródarendszer A,, A2) A3 anódjait RA1, RA2, Ra, előtétellenállásokon keresztül kell betáp­lálni, hogy egyenletes felületszerű ionizálást és ezál­tal a vizsgálatot a teljes huzal kerületén biztosítsuk. A párhuzamosan kapcsolt anód RAI, RA2, RA3 elő­tétellenállásai és a katód RK elötétellenállása híd­­áramkörnek egy ágát képezik. A hídáramkör másik ágát RBI, RB2 nagyellenállású ellenállások alakítják. A hídátlójában RM mérőellenálláson mérhetjük a mérési eredményt. Az alábbi összefüggés szerint, valamint a nem­szimmetrikus feszültségesést az anódesés és katód­­esés tartományában figyelembe véve, a hidat ki­egyenlíthetjük úgy, hogy a huzalt feszültséggel nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom