189306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos vezetékek szigetelésében előforduló hibák megállapítására
1 189.306 2 A találmány tárgya eljárás elektromos vezetékek szigetelésében található hibák megállapítására. Az eljárás huzalok, elemi szálak, kábelek, tekercselő huzalok és hasonlók szigetelésében előforduló hibák megállapítására alkalmas. Az eljárás huzalok, kábelek és lakkszigetelésű huzalok gyártásában, valamint a továbbfeldolgozó iparban főleg hibaszámvizsgálatra lakkszigetelésü huzalok gyártásánál alkalmazható. Elektromos vezetékek szigetelésében előforduló hibahelyek megállapítására számos műszaki megoldás ismert. Az érintésmentes vizsgálat eljárásai a feszültség alatt levő elektróda és a szigetelt vezeték közötti, hiba jelenléténél történő feszültségátütés elvén alapulnak, vagy a szigetelt vezeték és az elektróda közötti ionizált légkör vezetőképességét használják fel mint érintkezést létrehozó tulajdonságot. Mindegyik eljárásnál hibaáramot értékelnek ki, amely a szigetelésben előforduló hiba esetében a vezeték és feszültség alatt levő eketróda között folyik. Az elektromos vezetékek szigetelésében előforduló hibák érintésmentes megállapítására szolgáló ismert megoldásoknál a vezeték és az elektróda közötti tér nagy feszültséggel történő ionizálását alkalmazzák, ahol az ionizáló feszültséget előállító berendezés és a vizsgálati feszültséget előállító berendezés külön és egymástól független egységek. A 2 801 649 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból ismert olyan vizsgáló berendezés, amely az ionizált légkör előállítására állandó feszültségű generátort és a vizsgálati feszültség előállítására nagyfeszültségű generátort alkalmaz. Több huzal folyamatos ellenőrzésénél ez nagy eszköztechnikai ráfordítást igényel. Lakkszigetelésü vezetékek hibaszámvizsgálata az említett hagyományos vizsgálatoknak megfelelően kis feszültséggel (pl. 100 V-nátriumszulfátfürdő) történik. Egy ismert megoldás folyamatos gyártás közben biztosítja a hibaszámvizsgálatot kis vizsgálati feszültséggel. Ennél az eljárásnál a huzalt olyan elektródarendszeren vezetik át, amelyet egyenirányított nagyfeszültséggel táplálnak és amely ionizált teret állít elő. Vizsgálati feszültségként külön előállított egyenfeszültséget alkalmaznak. A vizsgálati feszültségű és a nagyfeszültségű generátor közötti teljes feszültségleválasztás nagyon bonyolult, mivel a rendszer nagy ellenállása miatt parazita csatolások nem zárhatók ki. Azonkívül a vizsgálati váltófeszültség átfedésének lehetősége áll fenn, ahol a vizsgálati feszültség frekvenciája és a huzalok áthaladási sebességének aránya problémákhoz vezet és egyen feszültséggel történő vizsgálati követelmény nem teljesül A vizsgálandó szigetelt elektromos vezeték és a katód közötti nagy ellenállású összeköttetés esetén kiegészítő vizsgálati feszültséggenerátor nélkül is lehet mérni, de nagyon kicsi vizsgálati feszültség elérésére ezzel a rendszerrel nem lehet a szükséges nagymértékű ionizációt előállítani. Szigetelt elektromos vezetékek előállításánál a szigetelés minőségének folyamatos ellenőrzése kívánatos. A szigetelőanyag felvitelére szolgáló gépek általában több réteget felvivő vonalat tartalmaznak (lakkozó gépek pl. negyven külön egységet tartalmazhatnak), ezért komplett gépek vagy a teljes géppark ellenőrzése nagy eszköztechnikai ráfordítást igényel. Olyan mérési eljárások, amelyek >z elektróda is a huzal közötti közvetlen érintkezett alkalmazzák vagy a huzal és a ^ytirű- vagy csőalakú elektróda közötti közvetlen átütési eljárás elvén működnek, kis eszköztechnikai ráfordítással valósíthatók meg, de a felismert hibák jellegére, érzékenységére, feszültségterhelésre és zavarbiztonságra vonatkozó hátrányokkal rendelkeznek. A találmány célja szigetelt elektromos vezetékek érintésmentes vizsgálatára olyan eljárás kifejlesztése, amely a szigetelt vezeték és az elektróda közötti tér ionizálása által nagyfeszültség kisüléssel és külön előállított járulékos vizsgálati feszültség nélkül szigetelés vizsgálatára alkalmas. Az eljárásnak továbbá olyan vizsgálatra kell alkalmasnak lennie, amelyet szabvány szerint kis vizsgálati feszültséggel, azaz kisebb, mint 500 V feszültséggel kell elvégezni, pl. lakkszigetelésű huzalok hibaszámvizsgálatára. A találmány feladata, hogy elektromos vezetékek, főleg lakkszigetelésü huzalok szigetelésében előforduló hibák megállapítására eljárást dolgozzunk ki. Kiindulva az érintésmentes vizsgálatból, nagyfeszültséggel ionizálunk oly módon, hogy a szigetelt elektromos vezetéket egyenirányított, a huzalpotenciáltól függetlenül előállított nagyfeszültséggel táplált elektródarendszeren átvezetjük és ezáltal elektróda és huzal között vézetőképes érintésmentes kapcsolat jön létre. A feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a hagyományosan külön előállított vizsgálati feszültség a huzal és az elektróda közötti rákapcsolás helyett ellenállás kombináció segítségével közvetlenül a nagyfeszültségből nyerjük a huzal és az elektróda közötti potenciálesést. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, rajz segítségével ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra az ellenállások elrendezését ábrázolja. Az elektródarendszer A,, A2) A3 anódjait RA1, RA2, Ra, előtétellenállásokon keresztül kell betáplálni, hogy egyenletes felületszerű ionizálást és ezáltal a vizsgálatot a teljes huzal kerületén biztosítsuk. A párhuzamosan kapcsolt anód RAI, RA2, RA3 előtétellenállásai és a katód RK elötétellenállása hídáramkörnek egy ágát képezik. A hídáramkör másik ágát RBI, RB2 nagyellenállású ellenállások alakítják. A hídátlójában RM mérőellenálláson mérhetjük a mérési eredményt. Az alábbi összefüggés szerint, valamint a nemszimmetrikus feszültségesést az anódesés és katódesés tartományában figyelembe véve, a hidat kiegyenlíthetjük úgy, hogy a huzalt feszültséggel nem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 2
