189298. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolizin származékok előállítására

1 189 298 2 A találmány tárgya eljárás új indolizin-szárma­­zékok előállítására. A találmány tárgyát képező indolizin-származé­­kokat az (I) általános képlettel jellemezhetjük. Az (1) általános képletben R jelentése 1-4 szénatomos, egyenes vagy elága­zó láncú alkilcsoport vagy fenilcsoport; R, jelentése 1-6 szénatomos, egyenes vagy elága­zó láncú alkilcsoport; X, jelentése hidrogén-, klór- vagy brómatom; A jelentése R2 (vagy R3) képletü csoport, ahol az R2 képletben X2 jelentése hidrogén-, klór- vagy brómatom, metil- vagy metoxicsoport; n értéke 1 vagy 2. A találmány tárgyát képezik az (I) általános kép­­letú vegyületek gyógyászatilag megfelelő savaddíci­­ós sóinak, így például a sósav, a brómhidrogénsa­­vas vagy az oxálsavas sók előállítása is. Alkilcsoportként R jelentése a fenti (I) általános képletben célszerűen metil-, etil-, n-propil-, izopro­­pil-, n-butil-, izobutil- vagy terc-butilcsoport; R, jelentése pedig metil-, etil-, n-propil-, n-butil-, terc­­butil-, n-pentil-, izopentil- vagy neopentilcsoport. Különösképpen előnyösek azok az (1) általános képletü, találmány szerinti vegyületek, amelyek képletben R, jelentése elágazó szénláncu alkilcso­port, így például terc-butil vagy neopentilcsoport. A találmány szerinti indolizin-származékok érté­kes gyógyhatásokkal rendelkeznek ; képesek meg­gátolni a kalcium vándorlását a sejtmembrán szint­jén. A szóbanforgó vegyületek eme tulajdonságai valószínűvé teszik, hogy komoly jelentőségük lesz a szív bizonyos kóros állapotainak, különösen az angina pectoris-nak, a magasvérnyomás-betegség­­nek, az arritmiáknak és az agyi keringési elégtelen­ségnek kezelésében. A találmány tárgya továbbá olyan humán- vagy állatgyógyászati készítmények előállítása, amelyek hatóanyagként legalább egy (I) általános képletü indolizin-származékot, illetve élettanilag megfelelő savaddíciós sóját, a gyógyszerkészítésnél szokáso­san alkalmazott hordozó- és töltőanyagok társasá­gában, tartalmazzák. A választott alkalmazási módtól függően, egy 60 kg testsúlyú embernél a napi dózis 2-500 mg találmány szerinti hatóanyag lehet. Az (I) általános képletü vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy a reakció szem­­ponjából közömbös közegben, így például benzol­ban vagy toluolban, valamely (II) általános képletü brómalkoxi-benzoil-indolozin-származékot, amelynek képletében Rlt X! és A, valamint n jelen­tése, illetve értéke megegyezik az (II) általános kép­letbeli jelentésével, illetve értékével, egy (III) általá­nos képletü primer aminnal kondenzálunk - a kép­letben R, jelentése ugyanaz, ami az (I) képletben -, s a kapott (I) képletü indolizin-származékot - kí­vánt esetben - egy megfelelő szerves vagy ásványi savval reagáltatjuk, valamely gyógyászatilag elfo­gadható savaddíciós sójának előállítása végett. A kondenzációt célszerűen szobahőmérséklet és 75 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A (II) képletü vegyületek ismertek; leírásuk az 1 518 443 és a 2 064 536 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban található meg. A jelenlegi orvosi, kórélettani felfogás szerint az angina pectoris nem más, mint egy kórképskála, amely a tiszta, körülhatárolt, érelmeszesedéses szív­­bántalomtól a tiszta szívkoszorú-artéria görcsig terjed. Sok betegről feltehető azonban, hogy az érelmeszesedés és a koszorúérgörcs egyfajta kombi­nációjában szenved. A tiszta, körülhatárolt artéria-elmeszesedés jelle­gű angina pectoris megelőzhető az oxigénhiány csökkentése révén. A szívkoszorúér görcse következtében fellépő angina pectoris gyógykezelésének alapja magának a görcsnek a megelőzése, ami az oxigénellátottság fokozását igényli. Az angina pectoris-ról kialakult ezen új orvosi felfogás szerint tehát az optimális angina-ellenes terápiának kettős feladatot kell ellátnia: egyrészt növelni az oxigénellátást, másrészt csökkenteni az oxigénigényt. Ismert, hogy a kalciumionok sejtszinten szabá­lyozzák az ér űrterének szűkítését és ennélfogva kritikus szerepet játszanak az anginás roham elő­idézésében. A kalcium-antagonista vegyületek a sejtmemb­rán szintjén hatnak azáltal, hogy szelektíven gátol­ják a kalciumionok eljutását a verőérfalsejt kont­raktus apparátusához. Eme hatásuk folytán a ve­gyületek az alábbi kóros jelenségek eredményes kezelésére alkalmazhatók:- vazoszpasztikus angina; a szívkoszorú-artéri­­ák kitágítása által növelik a szívizom oxigénellá­tottságát és megakadályozzák a koszorúérgörcs lét­rejöttét,- megerőltetéstől származó angina; a szívkoszo­­rú-artériák kitágítása által csökkentik az utólagos megterhelést és a szívizom oxigénszükségletét,- vegyes eredetű angina ; amely a vazoszpaszti­kus és a megerőltetéstől származó angina pectoris elemeit egyaránt felmutatja. Az angina pectoris megelőzésére szolgáló, tartós hatású szerek közül megemlíthetjük a béta-recepto­rokat blokkoló anyagokat. Ezek a béta-blokkolók elsősorban azzal hárítják el az angina veszélyét, hogy leszállítják a szívizom oxigénszükségletét. Ezekhez a vegyületekhez ha­sonlóan a kalcium-antagonisták, így például a nife­­dipin is, csökkentik a szívizom oxigénigényét. Ugyanakkor az angina leküzdésében további elő­nyük az, hogy fokozzák a szívizom oxigénellátását ott, ahol koronáriás artériagörcs lép fel. Ezen túlmenően:- a béta-blokkolók ténylegesen görcsöt okozhat­nak, míg a kalcium-antagonisták megakadályoz­zák azt,- a béta-blokkolók csökkentik a szívizom perfú­zióját a szűkület utáni területeken, míg a kalcium­­antagonisták növelik a szívizmon átáramló vér mennyiségét mind a normális, mind a szűkület utá­ni részeken,- a béta-blokkolók gyógyászati felhasználása korlátozott a szívizom rendellenességében, asztmá­ban, pitvar-kamrai blokkban és cukorbajban szen­vedő betegek esetében. A kalcium-antagonisták vi­szont a páciensek mindeme csoportjainak is bizton­ságosan adhatók. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom