189274. lajstromszámú szabadalom • Természetes légjáratú légkamrával kialakított cserépkályha
I 189274 2 A találmány tárgya: szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok elégetésére alkalmas természetes légjáratú légkamrával kialakított cserépkályha, amelyre az jellemző, hogy a tűztér (tüzelőszekrény) felett négy füstcsatorna van kialakítva, éspedig egy füstcsatorna a kályha homlokfelületének függőleges vonalában, két füstgázcsatoma a kályha oldalsó részén, szintén a tűztér felett, függőleges irányban, egy füstgázcsatoma pedig a kályha hátoldali részén van kiképezve. A találmány további jellemzője az, hogy az említett füstcsatornák között azokkal azonos helyzetű - tehát a tűztér felett függőlegesen - egy alul-felül zárt hőtároló légkamra van kialakítva, amelynek tengelyében egy szintén függőleges helyzetű, természetes légjáratú cső van beépítve, melynek alsó és felső végei nyitottak, és a fűteni kívánt helyiség levegőjével állnak szabadon kapcsolatban. Az így kialakított cserépkályha műszaki többlethatása abban mutatkozik meg, hogy a tüzelőtérből kiáramló füstgázok a kályhán belül olyan kényszerpályán haladnak a kályha természetes huzata következtében, amely elegendő ahhoz, hogy a füstgázok hőtartalmát optimális mértékben kihasználja, s a függőleges helyzetű, szabad légjáratú csőben a levegőt felmelegítse, és a megnövelt, közvetlen hőátadás révén a füstgázok minimális hőveszteségével kell csak számot vetni. Természetes légjáratú cserép- és egyéb anyagból készült kályhák már ismertek. Az elmúlt évtizedekben alkalmazták a tűztér felett a kályha helyzetét tekintve keresztirányban kialakított, mindkét végükön nyitott, átmenő fűtőcsövekkel kialakított kályhákat. A fűtőcsöveknek a kályha belseje felé eső felületét melegítette fel a tűztérből természetes huzattal felfelé áramló füstgáz. A fűtőcsövek fémanyaga jó hővezető lévén az elöl-hátul nyitott - viszonylag rövid - cső belsejében állandóan jelenlévő levegőt igen gyorsan felmelegítette, a felmelegedett levegő pedig a helyiségbe áramlott, hogy helyébe friss, hidegebb levegő jusson. Ezeknek a kályháknak egyik igen lényeges hibája az, hogy a fűtött levegőt körülfogó cső anyaga fém, amely csak a mindenkor közölt hő átadására képes: hőtárolást nem végez. A 2 602 811 lajstromszámú német szabadalmi leírás egy olyan szobakályhát ismertet, amelynek hátoldalán kialakított csatornán keresztül áramlik a friss levegő a tűztérbe, ahonnan a füstgázok a tűztér felett kialakított kamrába áramlanak, s azt a kamra falának segítségével felmelegítik, majd egy csappantyús nyíláson keresztül távoznak el. Ha a kamrának bármilyen csekély tömítetlensége van, a feldúsult füstgázok a helyiségbe áramlanak. A füstgázok hatásos elszívására nyújt kitanítást a 2 407 942 sz. német szabadalmi leírás. A tűztérből felfelé áramló füstgázokat egy gázdóm gyűjti össze a tűztér feletti térben, ahonnan egy szűkített torkú terelőelem révén jutnak a füstgázok egy szűrőrendszerbe, majd ezen keresztül távoznak el, közben a vastagfalú hőátadó tér falát is felmelegítik. A kályha hátránya az, hogy önmagában is költséges a felépítése és tetemes mennyiségű tüzelőanyagra és hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a hőátadó falakat a kellő hőfokra lehessen felfűteni. Ezen hátrányok kiküszöbölése végett alakítottam ki a találmány szerinti megoldásnak megfelelő kályhát, amelynek legnagyobb előnye az, hogy a szoba levegője állandóan mozgásban van, s e mozgás közben megtett úton olyan hőtartalom elérésére melegszik fel, amelyhez minimális mennyiségű tüzelőanyagra van szükség, emellett azonban feliépítése egyszerű. A találmány tehát természetes légjáratú, hőcserélő, illetve hőtároló légkamrával kialakított cserépkályha, amely felépítése szerint a tüzelőszekrény felett lévő négy füstgázcsatornával van kialakítva, melyek között, azokkal azonos helyzetű, vagyis a tűztér felett függőleges irányban húzódó zárt hőtároló kamra van, s ennek belsejében agy alul-felül nyitott, természetes huzatú cső van elrendezve, melynek alulsó végén a fűtendő helyiség levegője áramlik, majd felmelegedve felül a szobába, illetve az adott, fűtendő térbe távozik. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is ismertetem; a rajzok közül az 1. ábra a kályhát oldalnézetben és metszetben, a 2. ábra a kályhát elölnézetben és metszetben mutatja be. A találmány szerinti kályha 6 oldalfalai 60 mm, az ajtót védő fal pedig 30-40 mm vastag, önmagában ismert csempe védőfallal vannak kialakítva. A 1 tűzszekrényt 40 mm vastag nagy táblás samott téglák fedik be. A tűzszekrény mindkét oldala habarcsba rakott téglafallal van megerősítve. A kályha belsejében helyezkednek el a 2 terelőfalak, amelyek a 3, 4, 5, 10 füstgázcsatomákat választják el egymástól. Középütt, a kályha belsejében van a 8 légkamra, amelybe a felmelegíteni kívánt levegőt szállító cső van beépitve. A csőnek hátoldali belépőnyílása és 9 kilépőnyílása van, melyek a fűtött térrel szabadon közlekednek. A füstgázok kibocsátására szolgál a 7 kéménynyílás. Az i tűztérbe az égést tápláló levegő önmagában ismert módon áramlik. A füstgázok a samott téglából készült 2 terelőfalak által elválasztott 3,4, 5,10 füstgázcsatomában áramlanak a kályha belsejében oly módon, hogy a 4 füstgázcsatoma a kályha felső részén gázdómot képez. Innen az oldalsó 5 füstgázcsatornákon ismét lefelé áramlanak, eközben a kályha külső 6 falát és a 2 terelőfalakat hatásosan felmelegítik. Ily módon hőtartalmuk jelentős részét a levegőnek átadva, a 7 kéménynyiláson át a füstgázok eltávoznak, míg a szoba levegője a centrális helyzetű, felmelegített levegőt tartalmazó 8 légkamrába épített csövön áthaladva (amely cső az egyszerűség kedvéért a rajzokon nincs ábrázolva) a csőnek a kályha felső részén lévő 9 kilépőnyílásán át a felmelegíteni kívánt helyiségbe áramlik. Szabadalmi igénypont Természetes légjáratú kamrával kialakított, rostélyos cserépkályha, hagyományos tűztérrel és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2