189271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új arén és heteroarén-karboxamid-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 189 271 2 A benzodiazepinek különböző klinikai hatásait (szorongásellenes, görcsoldó, hipnotikum) az emlő­sök központi idegrendszerén belüli nagy affinitású, sztereospecifikus tulajdonságú, telíthető kötéshe­lyeknek tulajdonítják [C. Braestrup & al., Natu­re 269 (1977), 702, J. F. Tallmann & al., Science 207 (1980) 274], Egyes benzodiazepinek nagy affinitással kötőd­nek perifériás szövetek, - például vese - hártyáihoz is [C. Braestrup & al., Proc. Natl. Acad. Sei. USA, 74 (1977) 3805]. Az ilyen szövetekben jelenlevő benzodiazepin receptorok különböznek az agyi (3H) diazepam vagy (3H) flunitrazepam recepto­roktól; például a clonazepam, amely igen nagy affinitású az agyi (3H) diazepam kötéshelyeihez, a vese (3H) diazepam kötéshelyeivel szemben gyakor latilag hatástalan. Ezzel szemben, a diazepam kló rozott származéka, az Ro-5-4864 igen aktív a peri fériás részben, de inaktív a központi részben. így kétfajta benzodiazepam receptort különböztethe­tünk meg, az egyik az „agyi" típus, amelynek far­makológiái kritériuma, hogy affinitása a követke­zők szerint csökken: clonazepam > diazepam > - Ro-5-4864, és a másik a „perifériás" típus, amely­nek farmakológiai kritériuma, hogy affinitása a következők szerint csökken: Ro-5-4864 > diaze­pam > clonazepam. A „perifériás” tipusü receptorok több szervben jelen vannak, így a szívben, a vesében, a tüdőben, a vérlemezkékben, valamint az agyban (itt mindkét típusú receptor jelen van) [L. P. Davies & al., Eur. J. Pharmacol, 73, (1981), 209; J. K. T. Wang & al„ Life Science 27(1980) 1881 ; J. W, Regan & al., Life Sciences, 28, (1981) 991; H. Schoemaker, Eur. J. Pharmacol., 71 (1981), 173]. A „perifériás” típusú receptorok jelenlétét kimutatták thymocitákban is [J. K. T. Wang & al., Pharmacologist, 23, (1981), 160], és megállapították, hogy ezek a receptorok szabályozzák a timusz-sejtek burjánzását [J. K. T. Wang, & al., Fed. Proc. 41 (1982), 1328]. A találmány tárgya eljárás új vegyületek előállí­tására, amelyek szerkezete más, mint a benzodiaze­­pineké, és így különösen kötődnek a „perifériás” benzodiazepin receptorokhoz. Ezeket a vegyülete­­ket az (I) általános képlettel jellemezhetjük, amely képletben R, és R2 jelentése egymástól függetlenül egyenes vagy elágazóláncú 1-6 szénatomos alkilcsoport, 4-7 szénatomos cikloalkilcsoport, vagy fenil- 1-3 szénatomos alkil-csoport. R, és R2 jelentése lehet 3-6 szénatomos alkeníl­­vagy alkinilcsoport, azzal a feltétellel, hogy a ket­tős- vagy hármaskötés nem lehet a nitrogénhez viszonyított 1-2-es helyzetben. Továbbá R, és R2 a hozzájuk kapcsolódó nitro­génatommal alkothatnak hattagú heterociklusos gyűrűt, amely további egy heteroatomként tartal­mazhat oxigén vagy nitrogénatomot, tehát az R —N<2p'-csoport lehet pirrolidin, piperidin, mor­folin vagy piperazin-gyűrü, amelyek a nítrogénato­­mon 1-3 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituálva lehetnek. Ar jelentése fenil-, piridil- vagy tienilcsoport, vagy halogénatommal, előnyösen egy vagy két klór-, bróm-, fluor-atommal, 1-4 szénatomos al­­kil-, alkoxi-, trífluor-metil- vagy nitrocsoporttal szubsztituált fenilcsoport. A és B jelentése egymástól függetlenül nitrogén­atom vagy CH-csoport. A C<Tcsoport (K,) kötést, vagy ha A nitrogén­atom és B CH-csoport, a (K2) vagy (K3) kötés valamelyikét jelenti. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­letek tehát a (II), (III), (IV) általános képletű ve­­gyületeknek felelnek meg. A (II), (III), (IV) általános képletű vegyületekben R,, R2, Ar, A és B jelentése a fentiek szerinti, X és Y jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, halogénatom, előnyösen fluor-, klór-, brómatom, vagy 1-3 szénatomos alkil- vagy alkoxiesoport. O Ha az — N<Cp '-csoport aszimmetrikus szénato­mot tartalmaz, azenantiomorf és racem vegyületek előállítása is a találmány tárgyához tartozik. Az (I) általános képletű vegyületeket - ismert módszer szerint - előállíthatjuk, ha az (V) általános képletű sav (VI) általános képletű reakcióképes R származékát a HN<^! általános képletű aminnal reagálta tjük az (A) reakcióvázlat szerint. A (VI) általános képletű vegyület reakcióképes származéka többnyire észter (W jelentése kis mole­kulasúlyú alkoxiesoport), vagy anhidrid (W jelen­tése kis molekulasúlyú alkoxi-karbonil-oxi­­csoport), vagy savklorid (W jelentése klóratom) (C. A. Buehler és D. E. Pearson, Survey of Organic Synthesis, Wiley Interscience, 1970, 894). A (VI) általános képletű vegyület észterét az (V) általános képletű savból és kis molekulasúlyú alko­holból (például metanol vagy etanol) állíthatjuk elő visszafolyatás mellett, ásványi sav (például kénsav vagy sósav) jelenlétében. Az így nyert észtert leg­alább ekvivalens mennyiségű HN<CD' általános K2 képletű aminnal reagáltatjuk fémező-szer (például butil-lítium) és inert oldószer (például etil-éter vagy tetrahidrofurán) jelenétében - 10 °C és + 30 °C közötti hőmérsékleten A (VI) általános képletű vegyület savkloridját klórozószer (mint például tionil-klorid) és a megfe­lelő (V) általános képletű sav reagáltatásával állít­hatjuk elő oldószer nélkül, vagy inert oldószer (mint például kloroform) jelenlétében visszafolya-D tás mellett. Az így nyert savkloridot az HN<CD' K2 általános képletű aminnal reagáltatjuk inert oldó­szer (mint például toluol vagy kloroform) jelenlété­ben, szobahőmérsékleten. Előnyös a reakciót amin­­felesleggel, de legalább ekvivalens mennyiségű aminnal végezni, mivel ez mint szerves bázis a kép­ződő savkloridot semlegesíti. Végezhetjük a reakci­ót piridin jelenlétében is, mivel az egyidejűleg oldó­szerként és bázisként is hat. A (VI) általános képletű vegyületek vegyes an­­hidridjét előállíthatjuk, ha az (V) általános képletű savat Cl—COO—R' általános képletű klór­­hangyasav-alkilészterrel (R'jelentése kis molekula­súlyú alkilcsoport, mint például metil- vagy etilcso­port) reagáltatjuk tercier-amiri (mint például trietil-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom