189239. lajstromszámú szabadalom • Szögmérő - kitűző műszer

1 189 239 2 A találmány szögmérő-kitűző műszer szintfelü­lettel bezárt szögek mérésére vagy kitűzésére, amely előnyösen használható többek között vízszintezés­hez, függőzéshez vagy szögosztáshoz. A technika legkülönbözőbb területein gyakran van szükség vízszintes, vagy a vízszintes síkkal meghatározott szöget bezáró (pl. függőleges) egye­nesek vagy síkok kitűzésére, illetve ilyen egyenesek­kel vagy síkokkal jellemezhető tárgyak szintfelület­hez viszonyított hajlásszögének megállapítására. A vízszintezés általánosan alkalmazott eszköze az ún. vízmérték. Ez egy lécformájú test, amelybe egy, két vagy - ritkábban - három csöves libella van beépítve. A vízmérték csak akkor használható egyben függőzésre is, ha a homloklapjába is építe­nek libellát. Olyan eszköz is ismeretes, amely egy elforgatható csöves libellát és megfelelő fokosztást tartalmaz szögek mérése érdekében. A fent leírt vízmértékeknek számos előnytelen sajátságuk van. A libellák készítése bonyolult mű­velet; beépítésük során pedig általában egymással is összhangba kell hozni azokat. Az eszköz haszná­latakor a libellában levő buborék helyzetének meg­állapítása többnyire nehéz. A libella üvegének át­látszósága kisebb szennyeződés hatására is nagy­mértékben romlik, így jó fényviszonyok és megfele­lő rálátás szükségesek ahhoz, hogy kielégítő pon­tosságú legyen a leolvasás. A libellés szögmérő használata különösen nehézkes, lassú művelet és mindkét kezet igénybe veszi. A szintfelülettel bezárt szögek mérésére szolgál az a megoldás is, amit a bányászirány tűben alkal­maznak. A tulajdonképpeni iránytű tengelyére egy lemezből készült, mutató van felfűzve, amelynek lapja lényegében párhuzamos a skálalappal. Ez a dőlésszögmérő (klinométer), amit geológiai vizsgá­latoknál a csapásirány megkereséséhez és a hajlás­szög méréséhez használnak. Az egypontos felfüggesztés következtében a kli­nométer nemcsak a skálalappal párhuzamos, ha­nem arra merőleges irányban is kilendülhet. Ebből adódik az a hátrány, hogy már a skálalapnak a függőlegestől való l-2°-os eltérése esetén is fenn­akad a mutató a súrlódás hatására. A találmány elé kitűzött célunk olyan szögmérő­­kitűző műszer létrehozása volt szintfelülettel bezárt szögek mérésére vagy kitűzésére, amely az ismert megoldásoknál pontosabb, megbízhatóbb mérést illetve kitűzést és egyszerűbb, gyorsabb kezelést tesz lehetővé, és amely viszonylag egyszerűen, ke­vés számú elemből előállítható. A kitűzött célnak megfelelő műszer, amelynek hordozóteste, ahhoz elfordulásképesen rögzített, önbeálló mutatója, a hordozótestnek legalább egy - legalább kétpontos - illesztési helye, valamint a hordozótest és a mutató meghatározott relatív helyzete(i)hez rendelt helyzetjelzője, például fokbe­osztása van, a találmány értelmében úgy van kiala­kítva, hogy a mutató a hordozótesthez kétponto­sán, tücsapágyakban ágyazott tengely vagy ten­gelycsonkok útján van rögzítve. További jellegzetessége lehet a találmánynak, hogy a mutató az önbeálló képességet fokozó, saját anyagából és/vagy annál nehezebb anyagból ké­szült nehezéket tartalmaz. A mutató jelzőrésze és a nehezék a tengelyt közrefogják, vagy ahhoz képest egyazon oldalra esnek. Előnyös, ha a hordozótesten kialakított illesztési hely a mutató középvonalának lengési síkjára me­rőleges talpsíkú, hosszabb oldalaival a lengési sík­kal párhuzamos, téglalap alapú müszertalp. E mű­szertalpból célszerűen kettő van - a mutatót közre­fogó módon - kialakítva. Egy előnyös kiviteli alak­nál a műszertalp hosszanti középvonalában vezető horony van kialakítva. A műszertalpba mágnes(ek) is építhető(k). Általában a hordozótesten egy vagy két párhuza­mos, átlátszó lap van, amély(ek) a mutató lengési tartományának előnyösen legalább 180°-os szekto­rát látni engedő módon van(nak) kialakítva, és amely(ek)en célszerűen fokbeosztás van. A tűcsap­ágyak előnyösen ezekben az átlátszó lapokban van­nak kiképezve. A találmány példaképpeni kiviteli alakjait rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti műszer forgásten­gellyel párhuzamos metszete, a 2. és 3. ábra a találmány 1. ábra szerinti kiviteli alakjának oldalnézete, a 4. ábra a találmány egy másik kiviteli alakjának oldalnézete. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a szögmé­rő-kitűző műszer 2 hordozótestének részeként két oldalt két párhuzamos 6 átlátszó lap van, amelyek­ben 7 tűcsapágyak vannak kimunkálva egymással szemben. A 7 tücsapágyakban vízszintes 5 tengely van ágyazva. Az 5 tengelyhez mereven kapcsolódik (például vele azonos anyagból, egy darabban ké­szül) a 4 mutató. Jól látható tehát, hogy a 4 mutató két ponton van felfüggesztve. A 2 hordozótesten alul és felül 3 műszertalp van kialakítva. A 3 műszertalpnak a 4 mutató lengési síkjára merőleges talpsíkú, hosszabb oldalaival a lengési síkkal párhuzamos téglalap alapú idomok. Ezek a 3 műszertalpak a szögmérő-kitűző műszer illesztési helyei. Mind az alsó, mind a felső 3 mű­szertalpon háromszög keresztmetszetű 9 vezető ho­rony van kiképezve, ami az egy irányban görbült felületekhez (pl. csövekhez) való illesztést meg­könnyíti. A 3 műszertalpakba mágnesek építhetők, amelyek segítségével a műszer sík felületű vasszer­kezetekre rátapasztható. A 2., 3. és 4. ábrán látszik, hogy a 6 átlátszó lap félkörben ablakszerűén van a 2 hordozótest része­ként kialakítva, és 180°-os 1 fokbeosztás van a 6 átlátszó lapra gravírozva. A 7 tűcsapágyakban ágyazott vízszintes 5 ten­gellyel rendelkező 4 mutató önbeálló, vagyis a súly­erő hatására - lengésének csillapodása után - min­dig a függőleges irányba áll be. A 4 mutató 8 nehe­zéket tartalmaz, ami az önbeálló képességet fokoz­za. A 8 nehezék a 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 4 mutató 10 jelzőrészével egyazon olda­lon helyezkedik el az 5. tengelyhez képest. így a 4 mutató 10 jelzőrésze lengés közben felülről nézve konkáv ívet ír le. Ezzel szemben a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a 4 mutató 10 jelzőrésze és a 8 nehezék közrefogják az 5 tengelyt, aminek következtében a 4 mutató 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom