189230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lüktető égés befolyásolására

1 .189 230 2 áramköre van, amelynek kimenete a fázisdetektor egyik bemenetére van kötve. A találmány szerinti berendezés célszerű példa­ként kiviteli alakját a melléklet rajzok alapján is­mertetjük részletesen, ahol- a 2. ábra a berendezés blokkvázlatát,- a 3. ábra a szorzóáramkör <p-Ukl karakteriszti­káját és annak lehetséges transzformálását,- a 4. ábra pedig a fázisdetektor és az összegző áramkör részletes kapcsolási elrendezését ábrázolja. A 2. ábrán a tüztérben lévő belső nyomás és az égésre jellemző további paraméter ingadozását ér­zékelő X, Y érzékelők kimenetei 1, 2 erősítő áram­körök bemeneteire vannak kötve, melyeknek kime­netei 3, 4 nullkomparátorokra csatlakoznak. A 3, 4 nullkomparátorok kimenetei 5 fázisdetektor be­meneteire vannak kötve és a bemenetek egyikére 180°-os fázisforgatást megvalósító 8 hitelesítő áramkör is csatlakozik. A berendezésnek szabá­lyozható feszültségű 9 tápegysége van, az 5 fázisde­tektor és a 9 tápegység kimenete pedig 6 összegző áramkör bemenetére van kötve. A 6 összegző áramkör kimenete önmagában ismert 7 kijelző egy­ségre csatlakozik. Az X érzékelő a tüztérben uralkodó nyomást érzékeli például kapacitív úton, de az X érzékelő kialakítható egyéb más ismert elvenműködő nyo­másmérőként (induktív, piezorezisztív, piezoelekt­romos stb.). Az x érzékelő a tüztérhez csatlakozik, előnyösen az égőfej(ek) felett van elhelyezve. Az Y érzékelő az égésre jellemző további para­métertől függő kialakítású. Amennyiben a további paraméterként a lángban felszabaduló hőenergiát (illetve annak ingadozását) érzékeljük, Y érzékelőként önmagában ismert láng­ionizációs detektort vagy például lángfé.nyességmé­­rő eszközt alkalmazhatunk. A lángfényesség-érzékelőnek két követelményt is ki kell elégítenie. Az egyik követelmény, hogy kis időállandójú legyen, a másik a nagy spektrális érzékenység a szénhidrogének emissziós tarto­mányában. A látható sugárzástartományban (t = 400-780 nm) a fényintenzitás érzékelésére a legelterjedtebben használatos eszközök a CdS- fotoellenállások. Alkalmazásukat korlátozza az a tény, hogy időállandójuk függ a megvilágítás inten­zitásától, az érzékelő felület nagyságától. E hatás, mint kísérleteink is igazolták, csak 50-100 Hz felet­ti frekvenciatartományban jelentkezik. A lüktető égés frekvenciája 10-35 Hz között van, ezért a CdS-fotoellenállás a fényintenzitás ingadozásának mérésére jól alkalmazható. Kis frekvenciákon ugyanis a megvilágítás intenzitásának változására a fotoellenállás ellenállásváltozása már 10'3-10“J s alatt is jelentős, ami már jól érzékelhető és áramkö­­rileg feldolgozható. Ha további paraméterként az elégetendő szén­hidrogén-levegő keverék térfogatáramát érzékel­jük, akkor például a tűztéri égőfej nyomóoldalán elhelyezett, célszerűen hődrótos anemométert al­kalmazunk Y érzékelőként. Az 5 fázisdetektorként alkalmazott négy síkne­­gyedes szorzóáramkör - amelynek mindkét csator­nája kapcsolóüzemmódban működik - kimeneti feszültsége látható a 3. ábrán: „2 H Uk, = ïïUe (9- y) ismert összefüggés alapján, ahol Ue a beállított egységfeszültség, (p a két bemeneti jel fáziseltérése. Ukl feszültség a két bemeneti jel fáziseltérésével arányos feszültség, amely 90°-os fáziseltérésnél vá­lik zérussá, és 0°, valamint 180°-os fáziseltérésnél veszi fel a kivezérlési viszonyokat meghatározó áramköri elemekkel beállított negatív, illetve pozi­tív egységfeszültséget (a 3. ábrán szaggatottan jelöl­ve). Célszerű a szorzóáramkör kimeneti Üki feszült­ségét az origóba transzformálni - a 90°-hoz tartozó feszültséggel negatív jeltartomány irányba (a 3. áb­rán pontvonallal jelölve). Ebben az esetben az Üki feszültség: összefüggéssel írható le. Az ismertetett transzformációval a lüktetőégés vizsgálatánál fellépő 0-180° közötti fáziseltérés egyértelműen mérhető illetve értéke kijelezhető. A szorzóáramkör 3. ábrán ábrázolt <p-Ük, karakte­risztikájának transzformálását a 6 összegző áram­körrel valósítjuk meg. A 4. ábra szerint az 5 fázisdetektor kimenete Cl kondenzátort és RÍ potenciométert tartalmazó fe­szültségosztó osztáspontjára csatlakozik. A 6 ösz­­szegző áramkör 10 műveleti erősítőt tartalmaz, amely neminvertáló üzemmódban működik. Az RÍ potenciométer csúszkája R5 ellenálláson keresztül a 10 műveleti erősítő neminvertáló bemenetére csatlakozik, az invertáló bemenete pedig R6 ellen­álláson keresztül földelve van. A 10 műveleti erősí­tő kimenete R7 ellenállást és R8 potenciométert tartalmazó feszültségosztó osztáspontjára van köt­ve. Az R7 ellenállás másik kivezetése a 10 műveleti erősítő invertáló bemenetére van visszacsatolva, az R8 potenciométer másik kivezetése pedig a földre csatlakozik. Az R8 potenciométer csúszkája képezi a 6 összegző áramkör kimenetét. A 3. ábrán ismer­tetett <p-Ukj karakterisztika negatív jeltartományba való transzformálásához a 10 műveleti erősítő nem­invertáló bemenetére szabályozható feszültségű 9 tápegység kimenete csatlakozik. A szabályozható feszültségű 9 tápegység negatív UT tápfeszültségről táplált beállító R9 potenciométert tartalmaz, amelynek csúszkája RIO ellenálláson át van a nem­invertáló bemenetre kötve. A találmány szerinti berendezés az alábbiak sze­rint működik. Az X, Y érzékelők által kibocsátott jelet az 1, 2 erősítő áramkörök erösitik. Az 1, 2 erősítők célszerűen két fokozatból vannak felépít­ve, amelyek erősítése például 0-80 dB között 5 fokozatban változtatható. A kétfokozatú 1, 2 erősí­tők kimeneteihez csatlakozó 3,4 nullszintkompará­­torok, amelyek kimeneti zénerdiódás megfogást tartalmaznak, a felerősített jeleket négyszögesítik. A zénerdiódás megfogás miatt a felerősített jel­szinttől függetlenül állandó amplitúdójú négyszög­jelek kerülnek az 5 fázisdetektor - vagyis a szorzó­áramkör - bemeneteire. A négysíknegyedes szorzó-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom