189228. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

1 . 189 228 2 készítmények vagy felhasználás előtt felhígítandó koncentrátumok alakjában formálhatjuk. A talál­mányunk szerinti herbicid készítmények ható­anyagtartalma ennek megfelelően a készítmény tí­pusától függően változik, így attól függ, hogy fel­­használásra kész szert (pl. beporzó készítményt vagy vizes emulziót) vagy koncentrátumot (pl. fel­­használás előtt felhígítandó emulgeálható koncent­rátumot vagy nedvesíthető port) állítunk elő. A ta­lálmányunk szerinti szerek általában 0,0001-99 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A szilárd készítmények pl. porok, beporzó ké­szítmények, szemcsék, granulák lehetnek és a ható­anyagon kívül szilárd hordozóanyagot tartalmaz­nak. A porokat és beporzó készítményeket oly mó­don állítjuk elő, hogy a hatóanyagot szilárd hordo­zóanyaggal összekeverve vagy összeőrölve finom­eloszlású keveréket képezünk. A szemcsék és a gra­nulák előállítása oly módon történik, hogy a ható­anyagot szilárd hordozóanyagon megkötjük (pl. az előre kialakított szemcsés szilárd hordozóanyagot a hatóanyaggal bevonjuk vagy impregnáljuk, vagy agglomerációs módszereket alkalmazunk). Szilárd hordozóként az alábbi anyagok alkal­mazhatók: ásványi anyagok, pl. kaolin, bentonit, kieselguhr, fullerföld, attapulgit agyag, diatoma­­föld, talkum, kréta, dolomit, mészkő, mész, kalci­um-karbonát, porított magnézium-oxid, magnézi­um-szulfát, gipsz, kalcium-szulfát, pirofillit, kova­sav, szilikátok és szilikagél; műtrágyák, pl. ammó­­nium-szulfát, ammónium-foszfát, ammónium­­nitrát és karbamid; növényi eredetű természetes anyagok, pl. gabona- és maglisztek, faliszt, dióhéj­liszt és porított cellulóz; és szintetikus polimer anyagok, pl. őrölt és porított műanyagok és gyan­ták stb. A szilárd készítményeket továbbá diszpergálható és nedvesíthető porok, szemcsék és granulák alak­jában is formálhatjuk; ezek a készítmények a ható­anyagon és szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot is tartalmaznak, amelyek nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószerként hatva megkönnyítik a hatóanyagnak a folyadék­ban való diszpergálódását. A felhasználható felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos típusúak lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül pl. a kvaterner ammó­­nium-sókat (mint pl. hosszúszénláncú alkil-ammó­­nium-sókat, pl. cetil-trimetil-ammónium-bromi­­dot) említjük meg. Anionos felületaktív anyagként pl. szappanok; zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói; lignin-szulfonsav alkálifém-, al­káliföldfém- és ammónium-sói; aril-szulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói (bele­értve a naftalin-szulfonsavak - pl. di- és triizopro­­pil-naftalin-szulfonsavak és butil-naftalin-szulfon­­savak sóit; szulfonált naftalin és naftalin-származé­­kok formaldehiddel képezett kondenzációs termé­keinek sóit; szulfonált naftalin és naftalin-szárma­­zékok fenollal és formaldehiddel képezett konden­zációs termékeinek sóit; alkil-aril-benzol-szulfon­­savak - mint pl. dodecil-benzol-szulfonsav - sóit; kénsav vagy alkil-szulfátok - mint pl. lauril-szulfát - hosszúszénláncú monoésztereinek alkálifém-, al­káliföldfém- és ammónium-sóit; és kénsav zsíralko­hol-glikol-éterekkel képezett monoésztereit stb.) al­kalmazhatók. Nemionos felületaktív anyagként etilén-oxid zsíralkoholokkal (pl. oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) képezett kondenzációs termé­kei; etilén-oxidnak fenolokkal és alkil-fenolokkal (pl. izooktil-fenollal, oktil-fenollal vagy nonil­­fenollal stb.) képezett kondenzációs termékei; eti­­fén-oxidnak ricinusolajjal képezett kondenzációs termékei; hosszúszénláncú zsírsavakból és hexit­­anhidridekből leszármaztatható részleges észterek (pl. szorbit-monolaurát; az előzőekben említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett konden­zációs termékei); etilén-oxid/propilén-oxid tömb­­kopoJimerek; lauril-alkohol-poliglikol-éter-acetá­­lok és lecitinek alkalmazhatók. A folyékony készítmények a hatóanyagnak fo­lyékony hordozóval képezett, adott esetben egy vagy több nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszper­gálószerként ható felületaktív anyagot tartalmazó oldatai vagy diszperziói. Folyékony hordozó­­anyagként pl. az alábbi folyadékok alkalmazhatók: víz; ásványolajfrakciók (pl. keroszin, oldószernaf­ta, petróleum, kőszénkátrányolajok és aromás pet­róleum frakciók); alifás, cikloalifás és aromás szén­­hidrogének (pl. paraffin, ciklohexán, toluol, xilo­­lok, tetrahidro-naftalin és alkilezett naftalinok); alkoholok (pl. metanol, etanol, propanol, jzopro­­panol, butanol, ciklohexanol és propilén-glikol); ketonok (pl. ciklohexanon és izoforon); erősen po­láros szerves oldószerek (pl. dimetil-formamid, di­­metil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon és szulfolán stb.). Folyékony készítményként előnyösen a ható­anyag felületaktív anyagot tartalmazó vizes szusz­penziói, diszperziói vagy emulziói alkalmazhatók; ezeket a készítményeket permetezéssel, porlasztás­sal vagy öntözéssel juttathatjuk a növényekre. A fenti vizes készítményeket általában a koncent­rált készítmények vízzel történő hígításával állít­hatjuk elő. A koncentrált készítmények előnyösen emulgeálható koncentrátumok, paszták, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók vagy nedvesíthető porok lehetnek. A koncentrátumokkal szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és tárolás után vízzel történő hígítással a szokásos permetezőberendezések segít­ségével történő felhasználásához elegendő ideig ho­mogén vizes készítményeket szolgáltassanak. A koncentrátumok hatóanyagtartalma általában 20-99%, előnyösen 20-60 súly%. Az emulziókat vagy emulgeálható koncentrátu­­mokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanya­got egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. A pasztaszerű készít­ményeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a finom­­e:oszlású hatóanyagot finomeloszlású szilárd hor­dozóanyaggal, egy vagy több felületaktív anyaggal és adott esetben olajjal összekeverjük. Az olajos diszperziók előállítása a hatóanyag, szénhidrogén­olaj és egy vagy több felületaktív anyag összeőrlésé­­vel történik. A vizes szuszpenzió-koncentrátumo­­k dt oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot v z jelenlétében legalább egy felületaktív anyaggal - előnyösen legalább egy szuszpendálószerrel - go­­ljósmalomban összeőröljük. Előnyösen egy alábbi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom