189217. lajstromszámú szabadalom • 4,5-Dimetoxi-piridazon-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 189 217 2 sóval és 60 sr. porított kovasavgéllel jól összekeverünk és kalapácsos malomban megőröljük. Az elegyet 20 000 sr. vízben egyenletesen eloszlatva olyan permetlevet kapunk, amelynek hatóanyagtartalma: 0,1 súlyszázalék. VI. példa 3 sr. 20. számú hatóanyagot 97 sr. finomszemcsés kaolinnal összekeverünk. így olyan porozó; szert kapunk, amelynek hatóanyagtartalma: 3 súlyszázalék. VII. példa 8 sr. parafinolajat 92 sr. porított kovasavgél felületére poriasztunk és az így kapott elegyet 30 sr. 1. számú hatóanyaggal jól összekeverjük. Ez jó tapadóképességű készítményt eredményez. VIII. példa 20 sr. 2. számú-hatóanyagot 2 sr. dodecil-benzolszulfonsav kálcium sóval, 8 sr. zsíralkohol-poliglikol-éterrel, 2 sr. fenol - karbamid - formaldehid kondenzátum nátrium sójával és 68 sr. parafin jellegű ásványolajjal összekeverünk. Stabil, olajos diszperziót kapunk. Az (I) általános képletű 4,5-dimetoxi-piridazon származékokat hatóanyagokként tartalmazó gyomirtószerek alkalmazása történhet kikelés előtti vagy kikelés utáni eljárásban. A hatóanyagokat tartalmazó gyomirtószereket előnyösen a gyomnövények kikelése után juttatjuk ki mind a megművelt talajra, mind pedig az ugarra. Ha bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelyiknél a gyomirtószert megfelelő készülékkel úgy juttatjuk ki, hogy lehetőség szerint az az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekvő gyomnövények leveleire vagy a puszta földre jutnak (post-directed, lay-by). A hatóanyagok felhasználási mennyisége célnövénytől, a növekedési stádiumtól és az időjárási viszonyoktól függően 0,5-10 kg/ha és több, előnyösen 0,1-4 kg/ha. Az (I) általános képletű 4,5-dimetoxi-piridazon származékoknak a kívánt és nem kívánt növények növekedésére gyakorolt hatását az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300cm3-es műanyag virágcserepek szolgáltak, amelyekben agyagos homok volt 1,5% humusszal, mint szubsztrátummal. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti kezelésnél közvetlenül ezután a szereket a talaj felületére juttattuk. Ehhez a szereket (készültek az I—VIII. példák bármelyike szerint) vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és egy finoman porlasztó permetezővel juttattuk ki. A hatóanyag felhasználási mennyisége 3 kg/ ha volt. A szer kijuttatása után a tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázást és a növekedést megindítsuk. Ezután a tenyészedényeket befedtük egy átlátszó műanyagtetővel, amíg a növények fel nem nőttek. A tenyészedények befedése a vizsgált növények egyenletes csírázását biztosította, amennyiben a hatóanyagok ezt nem korlátozták. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3-15cm-es növekedési magasságig termesztettük. A kikelés utáni kezelésnél vagy a tenyészedénybe elvetett és benne felnevelt növényeket választottuk ki, vagy a növényeket először csíranövényekként elválasztva külön felneveltük és néhány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A kikelés utáni kezelésnél a felhasználási mennyiségek a hatóanyagoktól függően változtak. Ez esetenként 0,25, 0,5, 0,1 ill., 3,0 kg hatóanyag/ha-t jelentett. A kikelés utáni kezelésnél elmarad a lefedés. A melegkedvelő fajoknak 20-35 °C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-25 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtartama: 2-4 hét. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés egy 0-100 fok beosztású skála alapján történt, ahol a 0 azt jelenti, hogy a növénynél semmiféle károsodás nincs, ill., normálisan növekszik és a 100 pedig azt, hogy a növény nem kel ki, illetve, hogy a növénynek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztultak. A szántóföldi kísérleteknél szójababbal bevetett kisparcellákat vizsgáltunk, amelyeknél az adott helyen természetes körülmények között előforduló gyomnövények szerepeltek. A gyomirtószereket itt kikelés utáni eljárásban vizsgáltuk és traktorra szerelt parcellapermetezővel juttattuk ki. A kiértékelés ugyanúgy történt, mint az üvegházi kísérleteknél. Az üvegházi- és a szántóföldi kísérleteknél a következő növényfajtákat vizsgáltuk': Abutilon theophrasti (selyemmályva), Amaranthus retroflexus (szőrös disznóparéj), Amaranthus spp. (amaránt félék), Arachis hypogaea (földi mogyoró), Cassia tora, Centaurea cyanus (kék búzavirág), Chenopodium album (fehér libatop), Desmodium tortuosum, Echinochloa crus-gallis (közönséges kakaslábfű), Galinsoga parviflora (kicsiny gombvirág), Galium aparine (ragadós galaj), Glycine max (szójabab), Ipomoea spp. (hajnalka félék), Lolium multiflorum (olaszperje), Polygonum spp. (keserűfű félék), Sinapis alba (fehér mustár), Solanum nigrum (fekete csucsor), Triticum aestivum (búza), Viola spp. (ibolya félék), Zea mays (kukorica), Stellaria media (tyúkhúr), Avena fatua (héla zab), Mercurialis annua (egynyári szélfű), Oryza sativa (rizs), Sorghum bicolor (tarka cirok). Az üvegházban kikelés előtti alkalmazásban pl. a 2., 7., 10. vagy 20. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek mutatnak gyomirtó hatást. Az üvegházban kikelés utáni alkalmazásban pl. az 1., 2., 7., 10., 20. vagy 29. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek mutatnak gyomirtó hatást. A szelektív gyomirtó hatásra való vizsgálatoknál, azonkívül azoknak a gyomirtószereknek, amelyek az 1. számú hatóanyagot tartalmazzák 0,25 kg hatóanyag/ha dózisban, a nem kívánt, széles levelű növényekkel szemben jó gyomirtó hatásuk van, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
