189207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfortart L-prolinn-származékok előállításásra

1 189 207 2 dául klóratom, brómatom, toluolszulfonil-oxi­­csoport stb. - majd a nitrogén-védőcsoportot sav­val kezelve vagy hidrogénezéssel eltávolítjuk. A III általános képletü diklór-foszfin kiindulási anyagok előállítása különböző irodalmi közlemé­nyekben megtalálható. Például: Proskurnína et al., Dikl. Akad. Nauk SSSR, Vol. 159,619. old. (1964); Issleib et al., Chem. Ber., 100, 3331 (1967). A XI általános képletü szulfonamid kiindulási, anyagok egy XXIV általános képletü amino-alko­­hol piridinben p-toluolszulfoníl-kloriddal való rea­­gáltatásával állíthatók elő. A XXIV általános kép­letü amino-alkoholok legnagyobbrészt kereskedel­mileg beszerezhetők, vagy a könnyen hozzáférhető XXV általános képletü aminosav-észterekből nát­­rium-borohidriddel vizes etanolban melegen rea­­gáltatva Seki és mtsai. (Chem. Pharm. Bull., 13,995 (1965) ] eljárása szerint előállíthatók. A XII általános képletü nátrium-foszfinát rea­gensek a megfelelő XXVI általános képletü foszfin tetrahídrofuránban nátrium-hidriddel való reagál­­tatásával állíthatók elő. Az irodalomban számos módszer található a XXVI általános képletü foszfi­­nátok előállítására, és ezekről Kosolapoff és mtsai. az „Organic Phosphorus Compounds” 4. kötet, 10. fejezetben a 265-277. oldalakon tájékoztatnak. A X és XX általános képletü különböző amino­­savakat és észtereket és peptideket az irodalomban és az előbbiekben idézett amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírásokban írják le. Különbö­ző szubsztituált prolin-származékokat közölnek Mauger és mtsai. is [Chem. Rewiew, 66, 47-86 (1966) ]. Ha az aminosav ismert, szokásos módsze­rekkel könnyen átalakítható az észterré. Például az alkil-észterek, a megfelelő N-(benziloxi-karboniI)­­aminosav savas körülmények között izobutilénnel való reagáltatásával, és utána az N-(benziloxi­­karbonil)-védőcsoport katalitikus hidrogénezéssel való eltávolításával állíthatók elő; a benzil észterek pedig az iminosav benzil-alkohollal és tioníl-klorid­­dal való reagáltatásával. A találmány szerinti vegyületek különböző szer­vetlen és szerves bázisokkal bázisos sókat képez­nek, amelyek szintén a jelen találmány oltalmi kö­rébe tartoznak. Ilyen sók az ammóniumsók, alkáli­fémsók, például lítium-, nátrium- és kálium-sók (amelyek előnyösek), alkáliföldfémsók, például kalcium- és magnézium-sók, szerves bázisokkal, például diciklohexil-aminnal, benzathinnal, N-me­­til-D-glükaminnal, hidrabaminnal képzett sók, aminosavakkal, például argininnel, lizinnel és ha­sonlókkal képzett sók. A nem toxikus, fiziológiásán elviselhető sók előnyösek, bár más sók is haszno­sak, például a termék elkülönítésénél vagy tisztítá­sánál. A sókat a hagyományos módszerek alkalma­zásával képezzük. Amint az előbbiekben látható, az I általános képletü termékek molekulájának X által jelképezett aminosav vagy észter része L-konfigurációjú. A szubsztituensek meghatározásától függően más aszimmetriacentrumok is lehetnek a foszfortartal­mú oldalláncban. így ennek megfelelően számos vegyület létezik díasztereoizomer formákban vagy ezek keverékeként. Az előbb leírt eljárásokban ki­indulási anyagokként használhatók racemátok, enantiomerek vagy diasztereoizomerek. Ha diasztereomer termékeket állítunk elő, ezek szokásos kromatográfiás vagy frakcionált kristá­lyosítási módszerekkel választhatók szét. Az olyan I általános képletü termékek, amelyek­ben az iminosav-gyűrű monoszubsztituált, cisz­­transz izomériát mutatnak. A végtermék konfigu­rációja a X vagy XX általános képletü kiindulási anyagban lévő szubsztituens konfigurációjától függ. Az I általános képletü vegyületek és ezek fizioló­giásán elfogadható sói hipotenzív hatásúak. Gátol­ják az angiotenzin 1 dekapeptid angiotenzin Il-vé való átalakulását, és ennélfogva angiotenzin állal kiváltott hipertenzió csökkentésére vagy megszün­tetésére használhatók. A renin enzim angiotenzino­­génre, egy véráramban lévő pszeudogiobulinra va­ló hatására keletkezik angiotenzin I. Az angioten­zin I-et az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) alakítja át angiotenzin 11-vé. Az utóbbi hatásos presszor anyag, amelyet különböző emlős fajok­ban, például emberben, hipertenzió különböző for­máiban okozó ágensként tartanak nyilván. A jelen találmány szerint' vegyületek közbelépnek az angi­­otenziogén -* (renin) -* angiotenzin I -> angioten­zin Il átalakulási sorozatban az angiotenzin kon­vertáló enzim gátlásával, és csökkentik vagy meg­szüntetik az angiotenzin II presszor anyag képző­dését. így a jelen találmány szerinti vegyületek ön­magukban (vagy valamilyen kombinációban) tar­talmazó valamilyen gyógyszerkészítmény beadásá­val az angiotenzin okozta hipertenzió ebben szen­vedő emlős fajokban (például emberben) csökkent­hető. K örülbelül 0,1-100 mg/testsúlykilogram/nap mennyiség egyszeri adagban vagy előnyösen 2-4 megszokott napi dózisban alkalmas a vérnyomás csökkenésére. Az anyagot előnyösen szájon át ad­juk be, de perenteralis úton, például bőr alá, izom­ba, intravénásán vagy intraperitonealisan is alkal­mazható . A találmány szerinti vegyületek hipertenzió keze­lésére szolgáló valamilyen diuretikummal kombi­nálva is formázhatok. Egy találmány szerinti ve­­gyületet és egy diuretikumot tartalmazó kombinált készítmény olyan hatásos mennyiségben adható emlős fajnak, amely öszes napi dózisként körülbe­lül 30-600 mg, előnyösen körülbelül 30-330 mg ta­lálmány szerinti vegyületet és körülbelül 15-300 mg, előnyösen körülbelül 15-200 mg diure­tikumot tartalmaz szükség szerint. Valamely talál­mány szerinti vegyülettel kombináltan alkalmazha­tó diuretikumokra példaként a tiazid-diuretiku­­mok, például klorotiazid, hidroklorotíazid, fiume­­tiazid, hidroflumetiazid, bendroflumetiazid, metik­­lotiazid, triklórmetiazid, politiazid vagy benztiazid, valamint etakrinsav, tikrinafen, klórtalidon, furo­­szemid, muszolimin, bumetanid, triamteren, amilo­­rid és spironolakton és ilyen vegyületek sói említhe­tők. Az I általános képletü vegyületek a vérnyomás szabályozására használt készítmények céljára szá­jon át való beadásra tablettákként, kapszulákként, elixírekként vagy perenteralis beadásra steril olda­tokként vagy szuszpenziókként formázhatok. Kö-5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom