189201. lajstromszámú szabadalom • Elektromos gyújtóberendezés fő- és gyújtóégőkhöz
1 189 201 2 Szénpor-levegő keverék szénporégőben történő meggyújtására ismert az a megoldás, amelynél az égő tokján, illetve csövében elektromos ellenállásfűtést rendeznek el. Ilyen megoldást ismertet többek között a 31 03 885 sz. NSZK-beli közrebocsá- 5 tási irat. A megoldás hiányossága, hogy a szénpor-levegő keverék meggyújtásához nagy energiaráfordítást igényel. Továbbá, az égő magas fokú lerakodási és elsalakosodási hajlama miatt a várt villamosenergia átadás csak részben van kihasznál- ^ va. A befektetett villamosenergia jobb kihasználása céljából a W P F 23 D/241 548 sz. NDK-beli szabadalmi leírásban olyan megoldást javasoltak, amelynél a szénporégő elektromos ívfény-gyújtóberende- 10 zéssel van ellátva. Ennek hiányossága azonban, hogy vagy a szénpor-levegő keverék gyújtása lesz instabil, vagy nagyobb gyújtóenergia hozzávezetés szükséges. Továbbá, a gyújtóberendezés szénporlevegő keverék változó összetételének megfelelő ve- 20 zérlése bonyolult, illetve optimális összetételű keverék szükséges. Ismert olyan javaslat is, amely szerint a szénporégőben fűtőelem-köteg formájában megvalósított elektromos ellenállásfütés van elrendezve (a 25 WP F 23 D/243 354 sz. NDK-beli szabadalmi leírás). A megoldás hiányosságai a magas elsalakosodási hajlam, valamint ebből következően a szénpor-levegő keverék stabil elégetéséhez szükséges nagy energiaráfordítás. Az égetési energiaráfordí- 30 tás csökkentésére a megoldás változataként javasolták, hogy a gyors gyújtás elérése érdekében a szénpor-levegő keveréknek csak egy részáramát vezessék a gyújtóberendezéshez, majd a teljes keverékmennyiség gyújtása lépcsőzetesen valósuljon35 meg. Ezáltal ugyan a gyújtási energia jobb kihasználása érhető el, azonban bonyolult berendezések szükségesek, és az elsalakosodási hajlam továbbra sincs kiküszöbölve. A lépcsőzetes gyújtás megvalósítása érdekében a 49 szénpor-levegő keverék részáramának képzésére javasolták továbbá az elektromos fűtéssel és visszaugrófokozattal ellátott recirkulációs csövet (WP F 23 D/243 659 sz. NDK-beli szabadalmi leírás), illetve vezetőcsővel ellátott, szénporégő köz- 45 ponti csövet (WP F 23 D/243 659 és WP F 23 D/249 842 sz. NDK-beli szabadalmi leírások). A gyújtási energia jobb kihasználása ezeknél a megoldásoknál is megvalósul, azonban ugyancsak költséges berendezések, illetve nagy gyújtófelületek 50 szükségesek. Az ismert és javasolt megoldások hiányosságai összesítve a következők:- a befektetett villamosenergia gyújtási energiává történő átalakításának hatásfoka kedvezőtlen; 55- a magas energiaszükséglet rendkívül nagy biztonságtechnikai ráfordításokat és nagy berendezési költségeket követel;- a gyújtóberendezések a lerakódások, illetve elsalakosodás miatt tovább romló hatásfokkal dől- 60 goznak;- a gyújtóberendezések mint alkatelemek túlságosan bonyolultak, és ezáltal nehezen karbantart-65 hatóak, illetve javításuk és kicserélésük igen költséges;- vagy nincsenek vezérlőberendezések, vagy csak igen bonyolult vezérlőberendezések alkalmazhatók;- nagyobb főégők gyújtására kevésbé alkalmazhatók, mivel a villamos gyújtóberendezések túl nagyok és a villamosenergia túlságosan nagy mennyiségű lenne, így önálló energiaellátó berendezések nélkül alkalmazásuk nem lenne megoldható. A találmánnyal célunk olyan elektromos gyújtóberendezés kifejlesztése, amely nagy hatásfokkal dolgozik, és egyszerű részegységként az égőben elrendezhető. A megoldandó feladat lényege, hogy az elektromos gyújtóberendezést ellenállásfűtésként úgy képezzük ki, hogy az a szénpor-levegő keverék részáramára gyújtási pontként hat. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy elektromos ellenállásfűtéssel ellátott fő- és gyújtóégőknél az elektromos ellenállásfűtést a találmány szerint szegmensalakú gyújtófelületekkel valósítottuk meg, amelyeket az égő részeként az iniciáló gyújtást biztosító helyeken rendeztünk el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon: az 1. ábra a szegmensalakú gyújtófelületekként kialakított elektromos ellenállásfütés elvi elrendezése szénporégőben, a hőmérsékleteloszlási görbék feltüntetésével; a 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés metszeti képe; a 3. ábra a gázzáró kazettaként elrendezett szegmensalakú gyújtófelületek metszeti képe, alap- és szigetelőlemezek nélkül; a 4. ábra a 3. ábra szerinti kazetta A-A metszete; az 5. ábra a 3. ábra szerinti kazetta B irányú nézeti, illetve részben metszeti képe; a 6. ábra a 3. ábra szerinti kazetta C-C metszete; a 7. ábra kerámiahordozók és kerámiaalkatelemek elrendezése a kazettában, leszerelt borítólap mellett; a 8. ábra elrendezési vázlat a termoelem által előállított hőmérsékletjelek felhasználására; a 9-15. ábrák a kazetta példakénti elrendezési változatai a szénporégőben, metszeti képben; a 16. ábra a kazetta réségőként való elrendezése a szénporégőben; a 17a és b ábrákon zárható kazetták főégőn való kialakítását tüntettük fel. Amint az 1. ábrán feltüntettük, a szénporégőnek szénpor-levegő keveréket vezető 1 primercsöve, 3 visszaugrófokozatot tartalmazó 2 recirkulációs csöve, valamint 4 tokja van. A 2 recirkulációs csőben elektromos ellenállásfűtésként kiképzett szegmens-alakú 36 gyújtófelületek 5 kazetta formájában vannak elrendezve (1. és 2. ábra). Az 5 kazettának gázzáró 6 háza, illetve 7 alaplemeze, 8 borítólemeze, 9 oldallemezei, valamint 13 homloklemeze és 14 alaplemeze van (3-5. ábrák). A 8 borítólemezre 10 bordák alakzáróan vannak behegesztve. A 10 bordákon 11 szigetelőlemez fekszik fel. A 11 szigetelőlemez és a 7 alaplemez által képzett tér 12 hőszigeteléssel van kitöltve. A gázzáró 6 házon belül 15 közbenső lemez van elrendezve, amelynek rögzített 2
