189176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés burgonya- és zöldségtárolók külső levegővel történő önműködő szellőztetésére és hűtésére
1 1$9 176 2 A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a külső levegőnek a belső hőmérsékletnél magasabb hőmérséklete esetén ciklikus és szakaszos ventilációt alkalmazunk. A külső levegőnek a termény belső hőmérsékleténél legalább 2 *C-kal alacsonyabb hőmérséklete esetén folyamatos ventilációt alkalmazunk mindaddig, amíg a levegőcsatorna levegőáramának a hőmérséklete a termény belső hőmérsékleténél legalább 5—10 'C-kal alacsonyabb, vagy a termény belső hőmérséklete legalább 3-7 "C lesz. A levegőcsatorna levegőáramának relatív páratartalmát a folyamatos ventiláció tartama alatt 9(1-95% között tartjuk. A terelőlapokat a levegőcsatorna levegőáramának 1 *C alatti hőmérséklete esetén zárjuk, míg 2 °C feletti hőmérséklete esetén nyitjuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege, hogy a hőmérséklet érzékelőkhöz (1, 3, 5) csatlakozó jelformálóknak (2,4, 6) a mért hőmérsékletekkel arányos feszültségjeleiből különbségeket képező és ezeket az alapjelekkel összehasonlító komparátorok (15, 23, 27) bemenetéihez az alapjeleket - előnyösen 2, 3, 7 és 10 'C hőmérsékletekkel arányos feszültségjeleket - adó feszültségosztói (16-20) és ezeket kiválasztó kapcsolói (21, 22, 24), továbbá ciklusvezérlője (7), ennek bemenetéhez csatlakozó programkapcsolója (8) és a kimenetéhez csatlakozó ventilátor vezérlője (12), végül ez utóbbihoz csatlakozó jelfogói (10, 11, 25) Vannak (1. ábra). A találmány tárgya eljárás ventilátorral és terelőlappal bíró burgonya- és zöldségtárolók önműködő szellőztetésére és hűtésére a külső levegőhőmérséklet, a levegőcsatorna levegőjének hőmérséklete -és nedvességtartalma, valamint a tárolt termény belső hőmérséklete mérésével, a hőmérséklet különbségek meghatározásával, végül ezek függvényében a ventilátor kapcsolásával és a terelőlapok beállításával, továbbá kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására, amelynek a külső hőmérsékletet, a levegőcsatorna levegőjének hőmérsékletét és nedvességtartalmát, valamint a termény belső hőmérsékletét érzékelő eszközei és ezek feszültségkimeneteihez csatlakozó komparátorai vannak. A külső levegővel szabályozott légterű terménytárolóban tárolt termény környezeti igénye a mindenkori környezeti viszonyok függvényében elégíthető ki. Ezért minél inkább eltér a termény igénye a környezeti viszonyoktól, annál nagyobb a tárolás kockázata, a tárolás alatti veszteség és a károsodás mértéke. Azokon a tárolás szempontjából kedvezőbb éghajlati adottságú földrajzi helyeken, ahol a betárolást követően minden nap nagy valószínűséggel fordul elő a tárolt terméknél hidegebb és magasabb páratartalmú levegő, ott a ventilációs időpontok helyes megválasztásával biztosítani lehet a mindenkor optimális tárolási feltételeket, illetve a külső és belső hőmérsékleti különbség alapján működő automatikus vezérléssel nagy biztonsággal ki lehet, küszöbölni a kézi vezérlés hátrányait. Éghajlati viszonyaink között azonban az ilyen automatikus vezérlés önmagában nem biztonságos, mert gyakran előfordul, hogy több napon keresztül alig vagy egyáltalán nem hidegebb a külső levegő hőmérséklete a tárolt termékénél. Ilyenkor a termék megvédése érdekében elengedhetetlen a melegebb levegővel való ventiláció. Éghajlati viszonyaink között a levegő páratartalma a tárolás alatt általában alacsonyabb a tárolt termék által igényelt optimális értéknél, ezért a lédús termények tárolás alatti vízvesztesége aránytalanul magas. Az eddig alkalmazott légnedvesítési eljárásokkal a tárolók belső légterének páratartalmát szabályozták. A levegő nedvesítésére szolgáló vízpermetezőt (ún. nedvesítő gombát) a tárolók felső légterébe építették be, így ezek csak ládás tárolás esetében dúsították viszonylag egyenletesen a belső légtér nedvességtartalmát. Az általánosan elterjedt halmos tárolók esetében is voltak próbálkozások a felső légtér ilyen módon való nedvesítésére, de ez nem vált be, mert a felső, egyébként is telített nedvességtartalmú levegő túlnedvesedett. Ilyen módon tehát a halmos tárolóknál alig vagy egyáltalán nem lehet az alacsony páratartalmú szellőztető levegő vízelvonó hatását csökkenteni. Az ismert automatikus berendezések általában csak fagypont feletti levegővel üzemelnek, míg fagypont alatt a terelőlap kézi állításával, vagy olyan vezérléssel, amelynél a terelőlap működési szakaszát 2-3 helyzetkapcsoló vezérli. Az előre beállított helyzetek nagyban függenek a betárolt termény fizikai állapotától, ezért különböző terményállapotok esetében ez a vezérlés nem tudja ellátni azt a feladatát, hogy biztosítsa a visszakevert levegő optimális mennyiségét. Emiatt a nyitott és a zárt véghelyzet között folyamatos szabályozás szükséges. Ismert a termék légterének kondicionálására szolgáló rendszer (US 4 086 781. ljsz. szabadalmi leírás), állandó hőmérsékletű, változó térfogatú levegő előállítására. Az előírt hőmérsékletű levegőt centrifugál-ventilátor szállítja nyomócsövön át, amelynek belső légnyomását a kilépő nyílásban elhelyezett zsalu állandó értéken tartja és a nyomás növekedése esetén a ventilátort tehermentesíti, miáltal ennek energiafogyasztása csökken. A levegő visszavezetése és a külső levegő légelzárói levegőhőcserét tesznek lehetővé a mesterséges hűtési igény csökkentésére. Ez a rendszer nagymennyiségű termény szellőztetésére és hűtésére nem alkalmas, mert előre meghatározott hőmérsékletű és mennyiségű levegőt állít elő kétállású szabályozással. Ezt a hőmérsékletet mesterséges hűtéssel, vagy külső levegő bekeverésével - ha ez hidegebb, mint a belső levegő - tartja fenn. A levegő páratartalmát nem szabályozza. Hazánkban a tárolók külső levegőre alapozott szellőztetésének és hűtésének alapvető problémája, hogy a tárolás első két szakaszában a külső környezeti viszonyok nagyon eltérnek a termény környezeti igényeitől. A betárolást követő legkritikusabb tárolási időben csak rövid ideig és főként éjszaka fordul elő a ventilációhoz alkalmas hideg, magas páratartalmú külső levegő. Ezt mutatják a 40 évre visszamenőleg feldolgozott, a - tárolási időszakra vonatkozó meteorológiai jellemzők. A tárolt termény környezeti igénye és a 40 évre vonatkoztatott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
