189173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniában dúsított takarmány továbbkezelésére

189 173 2 A találmány tárgya eljárás ammóniával dúsított állati takarmány továbbkezelésére, mely lehetővé teszi a takarmány emészthető nyers fehérje tartal­mának növelését, valamint felhasználása előtt gombatermesztési táptalajként történő felhasználá­sát. A találmány szerinti eljárás technológiai folya­mata során felszabaduló hőenergia pedig a mező­­gazdaságban továbbhasznosítható (szárítás, fűtés). Ismert megoldás szerint bizonyos cellulóz-tartal­mú növények ammóniával való kezeléssel fehérjé­ben dúsíthatok és állati takarmányként hasznosít­hatók. Ilyen megoldást írnak le a 171 190 sz. ma­gyar, 1 591 638 sz. brit és 1 492 926 sz. NSZK-beli szabadalmi leírások. A dúsított takarmányt áz állatok - juhok, szarvasmarhák, kecskék, stb - gyomorfala köny­­nyen emészthető és jól hasznosítható táplálékká alakítja át. Az ammóniával történő kezelés, azaz dúsítás következtében kb. 1% az a nitrogénmennyi­ség, amely a takarmányként hasznosítható termék­ben megkötődik; így 1 kg takarmányra számítva kb. 62,5 mg többlet nyersfehérje biztosítható. Ismert technológiai folyamat szerint az eljárás időtartama általában 23 óra, ehhez kell még számí­tani rendszerint 1 órát a ki- illetve berakodásra. A dúsítás zárt tartályban, az ammóniagázok és adott esetben levegő recirkulációja révén például 95 °C-on 15 óra alatt megy végbe, a folyamathoz szükséges hőfokot előnyösen a tartályba épített villamos fűtőelem segítségével lehet biztosítani. A fenti dúsítási folyamat után 4 órás utóreakció, majd további 4 órás, hideglevegő befújással végzett szellőztetés következik. Az így kapott termék - takarmány - a dúsító tartályból való kirakása után azonnal alkalmas etetésre. A 155 630 sz. magyar szabadalmi leírás szerint cellulóztartalmú hulladékhoz N-tartalmú anyago­kat adnak, az anyagot sterilezik, majd gombát ter­mesztenek rajta, a visszamaradó táptalaj pedig álla­ti takarmányként felhasználható. Az eljárás során az anyagot duzzasztják, nedvesítik. Találmányunk célja egy olyan eljárás kidolgozá­sa, amely a dúsítási technológiából adódó lehetősé­gek kihasználásával nagy- és kisüzemi gombater­mesztésre alkalmas alapanyag - táptalaj - előállítá­sát teszi lehetővé, más eljárásokhoz viszonyítva nagyon egyszerűen és teljes egészében gépesíthető­­en. A gombatermesztés után visszamaradt táptalaj az eredeti rendeltetési célnak megfelelően, vagyis takarmányként felhasználható, megnövekedett emészthető fehérjetartalmánál fogva magasabb ér­tékű takarmányként. Esetünkben tehát a takar­mánydúsítási folyamatba beiktatunk egy, minden külön energiafelhasználás nélküli gombatermeszté­si lépést, majd a táptalajt - melynek minősége bio­lógiai átalakulások folytán a gombatermesztés kö­vetkeztében jobb lesz - eredeti rendeltetési céljának megfelelően mint dúsított takarmányt felhasznál­juk. A jelenleg szokásos gombatermesztési eljárások­nál az alapanyag - táptalaj - előállítása steril és nem steril megoldásokkal történik. Ezek nyújtanak védelmet a konkurrens mikroszervezetekkel szem­ben amíg a gomba micéliuma az alapanyagot le nem zárja. Az alapanyagok steril és nem steril eljá­rásokkal való előállításával több magyar szabadal­mi leírás is foglalkozik. A steril eljárások hátránya, hogy magas eszköz- és energiaigényük miatt igen költségesek. A nem steril eljárások egyszerűek, eredményeik is rendszerint kielégítőek, azonban az alapanyag állati takarmányként történő továbbhasznosítása - nagy felületi fertőzöttsége miatt - nem lehetséges és nem is gazdaságos. A találmány szerinti, takarmány továbbkezelésé­re és ennek során gombatermesztésre vonatkozó eljárás lényege, hogy a mezőgazdaságban keletkező hulladékanyagok, így például gabonaszalma, ku­koricaszár, ősgyep, ártéri sás, fahulladék, nád és nyesedékek egyébként önmagában ismert ammóni­­ás dúsítását úgy végezzük, hogy a dúsításhoz tiszta, száraz penészmentes alapanyagot használunk és azt önmagában ismert módon 65-110 °C hőmér­sékleten dúsítjuk ammóniatartalmú gáz segítségé­vel, majd - a találmány szerinti eljárás esetében a sterilizáló berendezést helyettesítő dúsító berende­zésből - a száraz alapanyagot zárt rendszerben szedjük ki, szellőztetjük, szükség esetén aprítjuk, majd nedvesítjük; vagy ha nem zárt rendszerben távolítjuk el a dúsító berendezésből az anyagot, akkor a termeszteni kívánt gombára nem káros, de egyéb gombákat elpusztító ismert fungicid készít­ménnyel kezeljük; a gomba micéliummal beoltjuk, tömörítjük és célszerűen egységcsomagokat képe­zünk belőle, például perforált fóliatömlőbe töltjük. A nedvesítés előnyösen olyan mértékű, hogy az anyag súlyára számítva 65 70"„ nedvességet vesz fel. A nedvesítő víz hőmérséklete előnyösen 24-26 °C. Ha fungicid szer alkalmazására sor ke­rül, akkor annak mennyisége 1 tonna anyagra szá­mítva 200-400 g lehet. A találmány szerinti eljárás újdonsága főleg ab­ban van, hogy a megfelelő minőségű alapanyag ammóniával való kezelése, azaz ismert módon vég­zett ammóniás dúsítása feleslegessé teszi az egyéb­ként szükséges sterilizálást, különösen igaz ez ak­kor, ha zárt térben történik a nedvesítés, oltás és a töltés. A termesztő blokkok oltása minimálisan 3"(1 ol­tóanyaggal történik. Az átszövetés idejére tempe­rált hőmérsékletű légtérben kell elhelyezni a blok­kokat úgy, hogy egymáshoz lehetőleg ne érjenek, közben jól szellőzzenek. Erre azért van szükség, mert átszövődés idején a blokkon belül hő termelő­dik és ezt a hőt át kell adnia a környezetének. Ellenkező esetben a túlmelegedés veszélye áll fenn. Az átszövetés után következik a gombatermesztés vizuálisan alig észlelhető folyamata, a dúsulás. Ez a folyamat az átszövődéshez viszonyítva annál va­lamelyest alacsonyabb hőmérsékletet igényel. A feldúsult táptalajon rövid időn belül megjelennek a termőtestek. Ez az élettani folyamat intenzív ter­mesztés esetén légkondicionálást és fényt igényel. A termőtestek leszedése után - ami több héten át, legalább két hullámban történik - a visszamaradt blokkot vagy utókezeljük (esetleg az ammóniás dúsító kezelésnek ismét alávetve) és így tárolható takarmányként hasznosítjuk, vagy - adott esetben egyéb takarmánnyal keverve - közvetlenül föletet­jük. c, 1C 16 2C 26 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom