189165. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenoxi-fenil-aminosav-származékokat tartalmazó növényvédőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 .189 165 2 16. példa Kikelés előtti herbicid hatás (csíragátlás) A 15v példában ismertetett körülmények között kísérletet végeztünk nagyszámú kultúrnövénnyel és 5 gyommal, amelynek során hektáronként 4 kg, illet­ve 2 kg hatóanyagnak megfelelő készítményt hasz­náltunk. Az eredményeket a 15. példában meghatá­rozott skálán mértük le. A (I) általános képletű hatóanyagokat tartalma- 10 zó készítmények ebben a kísérletben jó szelektív herbicid hatást mutattak. A kísérlet eredményeit a 3. és 4. táblázatban foglaljuk össze. 3. táblázat Hatóanyagként 3. s/ámú vcgyületcl tartalmazó készítményekkel végzett kísérletek Hatóanyag-Kísérleti növény mennyiség 4kg,/ha 2 kg ha Árpa 9 9 Búza 9 9 Kukorica 9 9 Cirok (Sorghum hybr.) 8 9 Rizs száraz veteménye 6 7 Ujjasm jhar (Digitaria sang.) 4 7 Kakaslábfű (Echinochloa c. g.) 4 4 Szója 6 8 Gyapol 5 7 Selyemmályva (Abutilon) 1 1 Tüskés mályva (Sida spinosa) 1 2 Disznóparéj (Amaranthus rét.) 1 1 Libatop (Chenopodium rés.) 1 1 Fekete ebszőlő (Solanum nigrum) 1 1 Hajnalka (lpomoea) 2 3 Mustár (Sinapis) 1 1 Csillaghúr (Stellaria) 1 1 Mezei margitvirág (Crysanthem. leuc.) 1 1 Galaj (Galium aparine) 1 2 Árvácska (Viola tricolor) 1 1 Veronika (Veronica Sp.) 1 1 4. táblázat Hatóanyag sorszáma 2 4 8 II 12 13 14 16 19 25 27 33 38 40 kg hatóanyag/ha Kísérleti növény 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 4 2 Búza 6 9 7 7 9 9 8 9 8 9 9 9 8 9 8 9 7 9 9 9 7 8 6 8 3 4 9 9 9 9 Kukorica­-8 9--9 9 9 9 9 9 8 9 8 9 9 9 9 9 8 9 3 8 3 5 9 9 9 9 Rizs száraz veteménye Kakaslábfű (Echinochloa 7 8 6 7 6 8 7 7 8 9 9 9 3 6 8 9 7 9 8 9 4 5 7 9 6 7 6 6 7 9 c- g) 8 9 3 4 7 8 1 2 2 4 6 9 2 3 2 4 7 9 7 8 1 2 1 2 1 2 6 7 8 9 Szója 6 8 6 7 8 9 7 8 9 9 8 9 9 9 5 7 9 9 9 9 7 8 7 8 6 6 7 9 6 7 Gyapot­-2 8--2 2 4 6 3 4 2 3 2 2 9 9 4 6 1 2 2 4 3 4 8 9 4 8 Selyemmályva (Abutilon) Libatop (Chenopodium 1 1 1 2 1 I 1 1 1 2 1 4 1 1 1 1 1 2 1 3 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 rés.) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hajnalka (lpomoea) 4 7 1 2 1 4 1 1 1 2 1 4 1 1 2 2 4 7 3 4 1 2 2 7 2 2 3 3 2 6 Mustár (Sinapis) 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 í l 1 1 ! 1 1 1 2 1 1 1 1 Galaj (Galium aparine) 1 1 1 2 1 3 1 2 2 3 2 3 2 3 2 3 2 4 2 3 2 3 2 3 3 4 1 1 2 3 Árvácska (Viola tricolor) 1 1 1 1 1 ! 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 T 1 17. példa Kikelés utáni herbicid hatás (kontakt herbicid hatás) Ezt a kísérletet kikelés után végezzük, amikor a gyomoknak már 4-6 levelük van. A kezeléshez 50 25%-os nedvesíthető porból vízzel való hígítással készített, 0,51% hatóanyagtartalmú vizes diszperzi­ót használunk. Ez a nedvesíthető por a hatóanya­gon kívül 5 t% nátrium-lignin-szulfonátot, 3 t% nátrium-laurinszulfonátot, 5 t% nagy diszperzitású 55 kovasavat és 62 t% kaolint tartalmazott. A vizes 45 diszperziót olyan mennyiségben permetezzük a nö­vényekre, amely hektáronként 4 kg (I) általános képletű hatóanyagnak felel meg. A növényeket 24-26 ’C hőmérsékleten tartjuk 45-60% relatív pá­ratartalmú térben. 15 nap múlva kiértékeljük a kísérletek eredményeit. Az eredményeket a kikelés előtti kísérletben, a 15. példában megadott skálával minősítjük. A (I) általános képletű hatóanyagot tartalmazó készítmények jó hatást mutattak ebben a kísérlet­ben. A kísérleti eredményeket az 5. táblázatban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom