189133. lajstromszámú szabadalom • Speciális réteglap és/vagy réteglaprendszer túlnyomásos sokrétegkromatográfiához

1 189 133 2 hordozólapú (pl. műanyag, alumínium vagy üveg) túlnyomásos vagy hagyományos réteglapból. Az egyszerre futtatható réteglapok számának elvileg nincs felső határa. A túlnyomásos technika jelenle­gi fejlettsége mellett - készüléktől függően - 2-8 lap egyidejű futtatása lehetséges. A lapok mérete és a futtatás módja tetszőleges lehet (egy- és kétirányú, cirkuláris stb.), egy eluenssel egyszerre különböző szorbenst tartalmazó lapok is futtathatók, ha az egyszerre futtatott réteglapoknak az eluens szem­pontjából közel azonos az ellenállásuk, és geomet­riailag egybevágók. Az egyes réteglapoknál az eluens szétterítéséről többféle módon gondoskodhatunk:- az adott szorbensrétegbe vájunk egy vagy több eluensvezető csatornát- a párnaként funkcionáló hordozólapot képe­zünk ki (egy vagy több eluensvezető csatornát vagy élt), ilyenkor a legfelső szorbens oldószervezetésé­ről betétlap gondoskodik- magát a perforációt alakítjuk ki a futtatási irányra merőlegesen, hosszanti rés formájában- minden egyes réteget perforált, terelőcsatorná­val vagy éllel ellátott fedőlappal borítunk. A gyakorlatban úgy is eljárhatunk, hogy á perfo­rált és a szorbensmentes oldalon oldószervezető csatornákkal ellátott lapokat a készülékben egy­másra helyezzük. A legfelső réteget terelőcsatornás fedőlappal fedjük le, a legalsó rétegnek pedig perfo­ráció nélküli (hagyományos) túlnyomásos réteglap kerül (4. ábra). Eljárhatunk úgy is, hogy megfelelő számú perfo­rált és terelőcsatornával ellátott fedőlapot célszerű­en füzet illetve tasak formában összekapcsolunk (5. ábra). Ha a réteglapoknak pontos helyet képezünk ki,'evvel megkönnyíthető a pontos egymásrahelye­­zésük is. A találmány szerinti megvalósítás során az oldó­­szerelegy réteglapról (1) való elvezetését a beveze­téshez (4,5) hasonlóan perforációval (14) ès tere­lőcsatornával ( 15) oldhatjuk meg (6. ábra). A 2 az impregnált szélt és 3 a mintafelviteli helyeket jelöli. Találmányunk gyakorlati megvalósitásához ré­teg alapanyagként szervetlen (szilikagél, alumíni­­um-oxid, talkum stb.) és szerves (cellulóz, poliamid stb.) szorbenst, valamint inaktív szorbensként ko­vaföldet, Cellitet stb. használunk. Jelen találmányunk alkalmazásával tehát egy­szerre több, tetszőleges méretű réteglapon végezhe­tünk elválasztást, igy a készülék teljesítménye sok­szorosára nő, s ezáltal elsősorban a hatékony soro­zatvizsgálatok nélkülözhetetlen eszközévé válik. A kettő vagy több réteglapot egyszerre használó technika a túlnyomásos rétegkromatográfiát az ed­diginél magasabb szintre emeli. A túlnyomásos sok­­réteg-kromatográfiának nevezhető technika mint a síkelrendezésű folyadékkromatográfia legújabb változata eredményesen használható pl. növényne­mesítésben (pl. búza, kukorica nemesítése), klinikai laboratóriumokban, ipari ellenőrző laboratóriu­mokban stb. Találmányunkat a következő kiviteli példákkal szemléltetjük: PÉLDÁK 1. példa 20 x 20 cm-es tereftalát alapú műanyaglapra 5 pm átlagos szemcseméretű szilikagélt 0,20 cm vastagságban közepes molekulatömegü poliakril­­amid ragasztóval (1,8% szárazanyagtartalommal) rétegzünk úgy, hogy két egymással szemben levő oldalának szélein 5 mm szélességben szabadon ma­rad, s erre utólag műanyagdiszperzió segítségével víz- és oldószerálló műanyagfilmet alakítunk ki. A réteglapot középen 160mm szélességben 2 mm keresztmetszetű réssel perforáljuk. Négy darab teljesen hasonló módon készült per­forált réteglapra a perforált réstől 15-15 mm-re, két oldalt egymástól 10-10 mm távolságra 15-15 azonos mennyiségű CAMAG II színanyag tesztet viszünk fel. - A mintafelviteli helyek megszáradása után a lapokat pontosan egymásra illesztjük, leg­­alulra pedig nem perforált, de impregnált szélű és mintákkal ellátott lapot teszünk, s az így összeálló rendszert túlnyomásos rétegkromatográfiás készü­lékbe helyezzük, s kifejlesztésre metilén-kloridot használunk. Az oldószer áramlási sebesség: 185 cm3/h, futási idő: 4,5 min. A lapon az adott körülmények között azonos fronttávolságot és azonos Rr értékeket és diffúziót észlelünk. 2. példa 20 x 40 cm-es 0,20 mm vastag alumíniumlapra 5 pm átlagos szemcseméretű szilikagélt 0,25 mm vastagságban polivinilacetát ragasztóval (2% szá­­razanyágtartalommal) rétegzünk úgy, hogy két egymással szemben levő oldalának szélein 3 mm szélességben szabadon marad, s erre utólag mű­anyagdiszperzió segítségével víz- és oldószerálló műanyagfilmet alakítunk ki. A réteglapot középen 182 mm szélességben 0,8 mm keresztmetszetű réssel perforáljuk. Két darab, teljesen hasonló módon ké­szült perforált réteglapra a perforált réstől 15-15 mm-re, két oldalt egymástól 10-10 mm tá­volságra 15-15-ször huszonegy fehérje-aminosavat tartalmazó elegyet viszünk fel 1-1 pg aminosav/folt mennyiségben. A mintafelviteli helyek megszáradá­sa után a lapokat pontosan egymásra illesztjük, legalulra pedig nem perforált, de impregnált szélű és mintákkal ugyancsak ellátott lapot teszünk, s az így összeálló rendszert túlnyomásos rétegkroma­tográfiás készülékbe helyezzük, s kifejlesztésre n­­butanol-jégecet-viz 4:1:1 arányú elegyét hasz­náljuk. Futási idő: 65 min. A futtatás után a szétszedett kromatogram-lapo­­kat megszárítjuk. Az egyik lapot 0,2%-os ninhidrin reagenssel (0,2 g ninhidrin + 80 cm3 meta­nol + 20 cm3 ecetsav + 0,05 g CuS04.5 H20) fújjuk be, s 5 percig 100 °C-on melegítjük. A kapott színes kromatogramot kromatogramspektrométerrel ér­tékeljük. A 2x15 mintánál aminosavanként ± 1,5% eltérést észlelünk. A másik megszáradt lapot Sakaguchi-reagenssel fújjuk be, s így az arginint specifikusan tudjuk ki­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom