189120. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felvonók fékezésének vezérlésére

1 . 189 120 2 utasítás megléte esetén - ez utóbbit például a Cl szelektorban és a C2 célemeletregiszterben tárolt azonos emeletszám jelzi - a 16 vezérlőberendezés 29 kapcsolóval összekötött kimenete olyan jelet bo­csát ki, hogy a 19 fékrelé és a 21 vezérlőjelfogó elenged, ezáltal a fékezés megkezdődik és az 1 eme­lőmotor lekapcsolódik az RST hálózatról (2. ábra II számmal jelölt pontja). A záródó 23 fékezőérint­kező a 16 vezérlőberendezés hozzárendelt bemene­tén keresztül jelzi a 16 vezérlőberendezésnek a féke­zés megkezdését, aminek következtében a C2 cél­emeletregiszterben tárolt emeletszám törlődik. Amint a C4 sebességregiszter számlálójának állása nullára csökken, leolvassuk a C3 útszámláló tartal­mát és abból a SFi induló fékút levonásával kiszá­mítjuk a tényleges SF fékutat. Ezek után a már ismertetett módon végrehajtjuk a RAM2 fékúttáb­­lázat korrekcióját. A 3. ábrán a 6 felvonófülke sebességlefolyása látható hagyományos vezérlés és teljes terhelés mel­lett. vd sebességlefolyás lefelé mozgó 6 felvonófül­kére, míg vu sebességlefolyás felfelé mozgó 6 felvo­nófülkére vonatkozik. t„ időpontban kioldjuk a féket, amely C időpontban kezd működni. Az áb­rán a feltételezett szélsőséges esetekben fellépő As útkülönbség a fellépő maximális megállási különb­ségnek felel meg. A 6 felvonófülke vN névleges sebességét szaggatott vonallal tüntettük fel. A 4. ábra szerint a 3. ábrával ellentétben a féket a teljes terheléssel felfelé mozgó 6 felvonófülke esetében csupán t’ időpontban oldjuk ki. A fék reakciós időpontja t,’ időpontra tolódik, és a kezdetben fellépő Asi útkülönbséget az ellentétes értelmű és később fellépő ÀS2 útkülönbség kompenzálja, úgy hogy megállási pontatlanság gyakorlatilag nem léphet fel. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás felvonó fékezésének vezérlésére, amelynek során a felvonófülke fékezési időpontjá­nak kezdetét a felvonófülke felvonóaknában, cél­emelet közelében elhelyezett jelölések melletti mért elhaladási sebességétől függően meghatározzuk és ennek során a korábbi meneteknél tapasztalt meg­állási pontatlanságokat figyelembe vesszük, azzal jellemezve, hogy az egyes emeletek (El-El2) jelölé­sei (Ml, M4) közötti távolságokat tárolóban, tá­volságtáblázatban (RAM1) tároljuk, a távolságér­tékekből a célemelethez hozzárendelt névleges utat (Ss) kiszámítjuk, abból gyakorlatból levezetett fék­utat (SF) levonjuk és induló fékutat (SFi) meghatá­rozzuk, majd a felvonófülke (6) által megtett utat mérjük attól kezdve, hogy egy jelölés (Ml) mellett elhalad, és az induló fékút (SFi) és a megtett út azonossága esetén a fékezési időpont kezdetét meg­határozó jelet képezünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez­ve, hogy a felvonóaknában (14) meglévő jelölések ÍM1, M4) mellett emeletenként (E1-E12) és egyik menetirányban az emelet (E1-E12) szintjéhez köze­lebb további jelölések (M2, M3) helyezünk el és a jelölések (M1-M4) között mérhető távolságokat (Dl, D2, D3) tároljuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a névleges utat (Ss) az első távolság (Dl) és a második távolság (D2) felének összegével képez­zük. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a névleges utat (Ss) úgy számítjuk ki, hogy az első távolsághoz (Dl) hozzáadjuk az első távolság­ból (Dl) és az első távolságnak (Dl) és a második távolság (D2) felének arányából képezett hánya­dost. 5. A 2. igénypont szerinti eljárás azzaljellemezve, hogy a névleges utat (Ss) úgy számítjuk ki, hogy az első és harmadik távolságból (Dl, D3) középérté­ket (DO) képzünk, és a középértékhez (DO) hozzá­adjuk a középértékből (DO) és az első távolságnak (Dl) és a második távolság (D2) felének arányából képzett hányadost. 6. Az 1-5. igénypont bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a távolságtáblázatban (RAM1) tárolt távolság (D1-D3) értékeket a felvo­nófülke (6) egyes emeletek (El-El2) mellett törté­nő ismételt elhaladtakor pontosítjuk. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez­ve, hogy az egyes fékezések során a felvonófülke (6) sebességét és az ahhoz tartozó fékutat (SF) mérjük és tárolóban, fékúttáblázatban (RAM2) az össze­tartozó értékpárokat tároljuk. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a tárolt fékút (SF) értékeket a további fékezé­sek során mért értékek alapján pontosítjuk. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez­ve, hogy az egyes emeletek (El-El2) súrlódási vi­szonyait tükröző korrekciós értékeket (ks) tároló­ban, emeletkorrekciós táblázatban (RAM3) tárol­juk és az induló fékút (Shj) kiszámítása során a fékúthoz (SF) hozzáadjuk. 10. Berendezés felvonó fékezésének a felvonó célállomás közelében mért sebességének és korábbi megállási pontatlanságainak figyelembevételével történő vezérlésére, amelynél egy felvonóaknában felvonófülke elhaladtakor működtetett kapcsoló­val együttműködő jelölések vannak emelettől meg­határozott távolságban elhelyezve, továbbá emelő­motorhoz kapcsolódó sebességmérője van, amely a relvonófülke fékezését vezérlő vezérlőberendezés­hez csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a vezérlőbe­rendezésnek (16) minden egyes emelet (E1-E12) jelölései (Ml, M4) közötti távolságokat távolság­táblázatban (RAM1) tartalmazó tárolója, a távol­ságokból a mindenkori emelethez (El El2) hozzá­rendelt névleges utat (Ss) képező és abból tapaszta­lati fékutat (SF) levonva induló fékutat (S,.,) megha­tározó számítóegysége (RE), a felvonófülke (6) egy emelet (E1-E12) első jelölése (Ml) mellett elhalad­takor működtetett mágneskapcsolója (15) által in­dított útszámlálója (C3), az útszámlálóhoz (C3) és E számítóegységhez (RE) csatlakozó, fékezési idő­pont kezdetét meghatározó jelet adó komparátora (KO) van, és a komparátort (KO), az útszámlálót (C3), a számítóegységet (RE) mikroprocesszor (CPU) tartalmazza, amely ismert módon buszon (B) keresztül csatlakozik a távolságtáblázat (RAM1) tárolójához és illesztőegységen (IF) át a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom