189114. lajstromszámú szabadalom • Változtatható frekvenciájú, szinuszos kimenetű, szimmetrikus háromfázisú generátor

1 2 189 114 ben, például az említett aszinkron motorok hajtá- , sánál fontos lehet a feszültségek lassú felfutása. A T4 tranzisztornak bekapcsoláskor mindig előbb kell kinyitnia, mint a T3 tranzisztornak, azaz a T3 tranzisztor emitterének bekapcsoláskor mindig po­zitívabbnak kell lennie, mint a bázisának. A T3 tranzisztor emitterének potenciálját a T4 tranzisz­tor, illetve az A pont feszültsége, míg bázisának potenciálját az R9 ellenállásból, a C5 kondenzátor­ból és a Z3 Zenr-diódából álló áramkör határozza 0 meg. A paramétereket úgy kell megválasztani, hogy bekapcsolás után T4 tranzisztor vezető állapotban, a T3 tranzisztor pedig lezárt állapotban legyen. Amennyiben a T4 tranzisztor működése csak egy pillanatra is megszűnik, azaz az A pont feszültsége a Z4 Zener-dióda feszültségértéke alá csökken, a T4 tranzisztor kikapcsol. Ennek következtében a T3 tranzisztor bekapcsol és a B pont feszültségének lehúzása által az A pont feszültségét megszünteti, ami a kimeneti + U1 és - U1 feszültségek megszű­nését is jelenti. Ez az állapot csak a K kapcsoló kikapcsolásával törölhető. A kikapcsolás után a Dl dióda biztosítja a C5 kondenzátor gyors kisülé­sét az RI, R2 és R3 ellenállásokon keresztül. A 14 rövidzár- és túlterhelésfigyelő áramkör be­­menetén lévő AV áramváltó érzékeli a 17 transzfor­mátorrendszer primer körében folyó áramot, és ezáltal a kimenő háromfázisú teljesitményt. A D ponton a kimenő teljesítménnyel arányos egyenfeszültséget kapunk, amely az R16 ellenállás 30 kis értéke miatt gyorsan követi a kimenő terhelést. Ugyanakkor a C pont potenciálja a C6 kondenzá­tor következtében csak idökéséssel tudja követni a D pont potenciáljának növekedését, de közel egy­­időben reagál a D pont potenciáljának csökkenésé- 5 re a D2 dióda következtében. Ha a kimenő teljesít­mény értéke például 10-12 másodpercen túl is a megengedett érték fölött marad, a C pont feszültsé­ge meghaladja a Z5 Zener-dióda megszólalási érté­két, erre a T5 tranzisztor bekapcsol és a B ponton 0 keresztül lehúzza a TI tranzisztor bázisát, azaz az A pont potenciálját. Erre a T4 tranzisztor lezár, a T3 tranzisztor bekapcsol, és így egészen a K kap­csoló kikapcsolásáig tiltva marad a +UI és -U1 feszültségű kimenet. Ez a működésmód kifejezetten 45 előnyös kis teljesítményű, nagy fordulatszámú aszinkron motorok üzeméhez. Az ilyen háromfázi­sú aszinkron motorok induláskor a névleges telje­sítmény 5-6-szorosát is felvehetik, és a magas for­dulatszámra, például 20 000-30 000 ford/perc for- 50 dulatra való felfutás hosszabb időt vesz igénybe, még néhányszor 10 W-os motor esetén is. A talál­mány szerinti megoldás biztosítja az aszinkron mo­tor felfutását, de állandósult üzemben már csak kisebb túlterhelést enged meg, tehát akár a motor 55 túlterhelését, akár az egyéb meghibásodásból - pél­dául a csapágy kopásából - eredő túlterhelést figye­lembe veszi. A 3. ábrán a 19 kétfázisú oszcillátor egy előnyös kialakítása látható, amely a +U1 és -U1 feszült- 60 ségekkel megtáplált ICI, IC2 és IC3 műveleti erősí­tőket tartalmaz. Az első ICI műveleti erősítő inver­­terként van kapcsolva, fázist nem fordító bemenete R17 ellenálláson keresztül a földre van kötve, kime­nete pedig R18 ellenálláson keresztül vissza van 65 csatolva a fázisfordító bemenetére. A kimenet P2 potenciométeren keresztül a földre és soros R21 ellenálláson keresztül az integrátorként kapcsolt IC2 műveleti erősítő fázisfordító bemenetére van csatlakoztatva. Az R21 ellenállással R20 ellenállás­ból és P3 potenciométerből álló ág van párhuzamo­san kötve. Az IC2 műveleti erősítő fázisfordító bemenete párhuzamos D5 és D6 diódákon és ezek­kel sorbakapcsolt R22 ellenálláson keresztül a föld­re van kötve, fázist nem fordító bemenete pedig R23 ellenálláson keresztül a földre van kapcsolva. Az IC2 műveleti erősítő kimenete és fázisfordító bemenete közé Cl 1 kondenzátor van beiktatva. Az IC2 műveleti erősítő kimenete soros R26 ellenállá­son keresztül csatlakozik az ugyancsak integrátor­ként kapcsolt IC3 műveleti erősítő fázisfordító be­menetére, amely R24 ellenálláson keresztül csatla­kozik a P2 potenciométer csúszkájára. Az IC3 mű­veleti erősítő fázist nem fordító bemenete R27 el­lenálláson keresztül a földre van kapcsolva. Az IC3 műveleti erősítő kimenete és a fázisfordító bemene­te közé C12 kondenzátor van beiktatva. Az R26 ellenállással R25 ellenállásból és P4 potenciométer­ből álló ág van párhuzamosan kapcsolva. A P3 és P4 potenciométer változtatható ellenállásként van kapcsolva, és értéküket együtt lehet változtatni. Az IC3 műveleti erősítő kimenete R19 ellenálláson ke­resztül az ICI műveleti erősítő fázisfordító bemene­tére van visszacsatolva. Az IC2 műveleti erősítő kimenetére sorbakapcsolt Cl3 kondenzátor és P5 potenciométer, az IC3 műveleti erősítő kimenetére sorbakapcsolt C14 kondenzátor és P6 potenciomé­ter csatlakozik. A 19 kétfázisú oszcillátor egyik kimenetét a P5 potenciométer csúszkája képezi, itt Uu sin cat feszültséget nyerhetünk. A másik kime­net a P6 potenciométer csúszkája, ahol Ul2 cos cot feszültség vehető le. A két kimenő feszülség Uu, illetve U|2 amplitúdója a P5, ill. a P6 potenciomé­­terrel állítható, annak megfelelően, hogy a 15, illet­ve 16 teljesítményerősítők milyen bemenő jelet igé­nyelnek ahhoz, hogy kimenetükön egyforma U21, illetve U22 amplitúdójú szinuszos, illetve koszinu­szos feszültséget szolgáltassanak a 17 transzformá­torrendszer számára. A 19 kétfázisú oszcillátor frekvenciáját a P3 és P4 potenciométer együttes változtatásával széles frek­venciatartományban (10Hz-2kHz) lehet változ­tatni. A frekvencia változtatása lépésekben is tör­ténhet, ez esetben a P3 és P4 potenciométer helyére fix ellenállásokból álló átkapcsolható hálózatot le­het beépíteni. A 15 és 16 teljesítményerősítőket önmagában ismert B osztályú erősítőkkel lehet megvalósítani. A 19 kétfázisú oszcillátorból jövő szinuszos és ko­szinuszos meghajtó jel stabil, a terheléstől, illetve a hálózat változásaitól széles határok között függet­len. A 15 és 16 teljesitményerősítők tápláló ±U2 feszültsége viszont stabilizálatlan, ezért a kivezér­lést olyan mértékűre kell beállítani, hogy a 15 és 16 teljesítményerősítők kimenetén kivehető szinuszos és koszinuszos jel maximális terhelésnél és minimá­lis ± U2 feszültségnél se mutasson torzulást. A 4. ábrán az 1. ábra szerinti 17 transzformátor­rendszer kialakítását szemléltető vázlatos kapcso­lási rajz látható. Ahhoz, hogy a TR1 és TR2 transz­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom