189111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazol-származékok előállítására

1 189 111 2 8. példa 4-klórmetil-2-dimetilamino-tiazol-hidroklorid Egy 50 ml-es lombikba beviszünk 20 ml 1,2-di­­klór-etánt és 2,1 g 4-klórmetil-4-hidroxi-2-dimetil­­aminometil-2-tiazolint. Az elegyet jeges fürdőben hűtjük és közben cseppenként hozzáadunk 0,9 g foszfor-trikloridot 10 ml 1,2-diklór-etánban oldva. A jeges fürdővel való hűtést abbahagyjuk, amikor az elegy hőmérséklete 15°-ot elér. A hőmérséklet 26°-ra emelkedik az adagolás befejeztével. Az ele­gyet ezután 25-26°-on keverjük 90 percig, ekkor a vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat csak nyo­mokban jelenlévő kiindulási anyagot mutat. Az elegyet még 3 napig keverjük. Ezután szűrjük az elegyet, a szilárd anyagot 1,2-diklór-etánnal mos­suk és vákuumban 50°-on szárítjuk, így 3,3 g kívánt terméket kapunk. Az NMR analízis azt mutatja, hogy a kapott termék lényegében azonos az 5. pél­da szerinti termékkel. 9. példa 4-klórmetil~2~dimetilaminometil-tiazol-hidroklorid Egy 100 ml-es lombikba beviszünk 2,1 g 4-klór­­metil-4-hidroxi-2-dimetilaminometil-2-tiazolint és 25 ml 1,2-diklór-etánt. Az elegyhez cseppenként hozzáadjuk 2,1 g foszfor-pentaklorid 50 ml 1,2- diklór-etánnal készített oldatát és közben az elegy hőmérsékletét 17-25° hőmérséklet-tartományban tartjuk. Ezután az elegyet szűrjük és a szürőpogá­­csát 1,2-diklór-etánnal mossuk, majd vákuumban 50°-on szárítjuk, így 2,4 g kívánt terméket kapunk. Az NMR analízis azt mutatja, hogy a termék lénye­gében megegyezik az 5. példa szerint előállított vegyülettel. A következő példák olyan kiviteli módokat mu­tatnak be, amelyekben a lépéseket a hidroxi-tiazo­­lin elkülönítése nélkül vítelezzük ki. 10. példa 4-klórmetil-2-dimetilaminomet\l-tiazol-hidroklorid Egy 500 ml-es lombikba beviszünk 260 ml 1,2- diklór-etánt, 52,7 g dimetilamino-tioacetamid­­hidrokloridot, 48,2 g 1,3-diklór-propanont és 63 g nátrium-hidrogénkarbonátot. Az elegyet éjszakán át keverjük és utána szűrjük. A szűrőpogácsát 250 ml 1,2-diklór-etánnal mossuk, az egyesített szűrleteket 1000 ml-es lombikba adjuk és jeges für­dőben hűtjük. Az elegyhez cseppenként hozzá­adunk 30,7 ml szulfuril-kloridot. Az elegyet oltó­­kristályokkal beoltjuk, utána 30°-ra melegítjük és az elegyet a hozzáadás befejezése után 30 percig keverjük. Ezután az elegyet 60°-ra melegítjük és még 30 percig keverjük, majd környezeti hőmérsék­letre hűtjük, utána pedig szűrjük. A szűrőpogácsát 100 ml 1,2-diklór-etánnal mossuk és száraz nitro­géngázzal fújjuk. A szilárd anyagot vákuumban 45°-on szárítjuk, így 75,3 g kívánt terméket ka­punk. A vékonyréteg-kromatográfiás elemzés azt mutatja, hogy a termék lényegében megegyezik az 5. példa szerint előállított vegyülettel. 11. példa 4-klórmetil-2-dimetilaminometil-tiazol-hidroklorid Egy 3 literes edénybe beviszünk 1170 ml 1,2-di­klór-etánt, 308 g dimetilaminometil-tioacetamid­­hidrokloridot, 279 g 1,3-diklór-propanont és 370 g nátrium-hidrogénkarbonátot. Az elegyet 8 óra hosszat keverjük, 500 ml 1,2-diklór-etánt adunk még hozzá és az egészet még egy rövid ideig kever­jük. Ezután az elegyet szűrjük, a szűrőpogácsát 670 ml 1,2-diklór-etánnal mossuk, a szürleteket egyesítjük és jeges fürdőben hütjük. A szűrlethez hozzáadunk 157 ml tionil-kloridot cseppenként alapos keverés közben, utána az egészet melegítjük és éjszakán át környezeti hőmérsékleten, majd 30 percig 65-70°-on keverjük. A reakcióelegyet ezt követően lehűtjük, szűrjük és a szilárd anyagot még 500 ml 1,2-diklór-etánnal mossuk, majd szárítjuk, így 427 g kívánt terméket kapunk. Az NMR analí­zis azt mutatja, hogy a termék lényegében megegye­zik az 5. példa szerint előállított vegyülettel. 12. példa 4-klórmetil-2-dimeülaminometil-tiazol-lüdroklorid 118 g dimetilamino-tioacetamid, 92,4 g nátrium­­hidrogénkarbonát, 140 g 1,3-diklór-propanon és 600 ml 1,2-diklór-etán elegyét környezeti hőmér­sékleten keverjük 24 óra hosszat, utána pedig szűr­jük. A szűrlethez, a jeges fürdő hőmérsékletén hoz­záadunk 131 g tionil-kloridot cseppenként. Ezután 100 ml további 1,2-diklór-etánt adunk az elegyhez, majd az egészet 2 óra hosszat környezeti hőmérsék­leten és 1 óra hosszat visszafolyatás közben mele­gítjük és keverjük. Az elegyet éjszakán át hütjük, utána környezeti hőmérsékletre melegítjük és szűr­jük. A szűrőpogácsát 200 ml 1,2-diklór-etánnal mossuk és fúvással szárítjuk. A szilárd anyagot ezután éjszakán át vákuumban szárítjuk és így 202,5 g kívánt terméket kapunk, amely lényegében megegyezik az 5. példa szerint előállított vegyület­tel. 13. példa 4-klórmetil-2-dinietiUiniinometil-tiazol-hidrok lórid Egy 1000 ml-es lombikba beviszünk 77 g dimetii­­amino-tioecetamid-hidrokloridot, 70 g 1,3-diklór­­propanont, 92,4 g nátrium-hidrogénkarbonátot és 350 ml 1,2-diklór-etánt. Az elegyet környezeti hő­mérsékleten keverjük 26 óra hosszat, majd szűrjük. A szűrőpogácsát 118 ml 1,2-diklór-etánnal mos­suk, a szűrleteket egyesítjük és acetonos-jeges für­dőben hütjük. A szűrlethez cseppenként hozzá­adunk 39,5 ml tionil-kloridot 13-18° hőmérséklet­tartományban és az elegyet 20°-on keverjük 30 per­cig, utána pedig 50°-ra melegítjük. Ezt követően további 100 ml 1,2-diklór-etánt adunk az elegyhez és az egészet 30 percig 60°-on keverjük, utána kör­nyezeti hőmérsékletre hütjük és hozzáadunk 82 ml ionmentesített vizet. A rétegeket szétválasztjuk, és a szerves réteget előbb 28 ml, utána pedig 14 ml ionmentesített vízzel mossuk. A vizes rétegeket egyesítjük és vékonyréteg-kromatográfiásan bizo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom