189074. lajstromszámú szabadalom • Egyenes tengelyű tekercsekből összeállított mágneses feszültségmérő árammérés céljára

1 189 074 2 méretek esetén csak egy bizonyos gerjesztő­­áram-értékig alkalmazható. Nagyobb gerjesztő­áramok esetén ez a megoldás is olyan méret­növekedéshez vezet, amellyel nem jár együtt az érzékenység növekedése. A gyakorlatban a mágneses feszültségmértőknek, mint áramjeladóknak több követelményt (átviteli tulajdonság, érzékenység, pontosság, geometriai méret, szerelhetőség, gyárthatóság) együttesen, az előírásoknak megfelelően kell teljesítenie. A mág­neses feszültségmérők eddigi kiviteli formáival nem teljesíthető valamennyi felsorolt követelmény együt­tesen az esetek nagy részében. Célunk az volt, hogy olyan lineáris átviteli tulajdonságú, geometriai mé­reteihez képest nagy érzékenységű és pontosságú, bontható kivitelű árammérés céljára használható mágneses feszültségmérőt hozzunk létre, amely megfelel az egyszerű gyárthatóság követelményé­nek is. A találmány szerinti feszültségmérő általános el­rendezésben n darab (n = 2; 3; 4; ...) egyforma tekercsrendszerből áll. Egy-egy tekercsrendszer k darab (k = 3 ; 4 ; 5 ; ...) egyenes tengelyű egyforma tekercsből tevődik össze. A tekercseket állandó keresztmetszetű szigetelőanyagból készült magra egy vagy több rétegben egyenletes menetsűrűséggel felcsévélt szigetelt huzal képezi. A tekercsrend­szereket alkotó tekercsek tengelyvonalainak met­széspontjai szabályos sokszög csúcspontjait alkotják. A szomszédos csúcspontok között a tekercsek szim­metrikusan helyezkednek el. A tekercsek villamos szempontból sorosan vannak kapcsolva, amely pél­dául azt jelenti, hogy a tekercseknek a csúcspontok körüljárási irányához képest azonos menetiránnyal kell rendelkezniük és a szomszédos tekercseket egy kivételével úgy kell egymással összekötni, hogy az egyik tekercs kezdete a másik végével kapcsolódjék. A találmány szerinti mágneses feszültségmérőt úgy kell összeállítani az egyes tekercsrendszerekből, hogy a szabályos sokszögek középpontji a sokszögek síkjaira merőleges tengelyvonalon foglaljanak helyet és ezen a szomszédos sokszögek egymáshoz képest azonos, 2-7r/k n radián értékű szöggel legyenek elforgatva. Villamos szempontból az egyes tekercs­­rendszerek sorosan vannak kapcsolva. A találmány szerinti berendezést egy konkrét, a gyakorlati kivitelnek megfelelő elrendezési formá­ban mutatjuk be az 1. ábrán, ahol n = 2 darab te­kercsrendszerből és tekercsrendszerenként k = 4 darab tekercsből összeállított mágneses feszültség­mérő axonometrikus képe látható. Állandó, kör keresztmetszetű szigetelőanyagból készült magra egy vagy több rétegben egyenletes menetsűrűséggel felcsévélt szigetelt huzalból áll az egymással azonos 1 első tekercs, a 2 második tekercs, a 3 harmadik tekercs és a 4 negyedik tekercs. Ezen tekercsek tengelyvonalainak metszéspontjai az A1B1C1D1 első szabályos négyszög csúcspontjait alkotják. A szomszédos csúcspontok között a tekercsek szim­metrikusan helyezkednek el. Az 1 első tekercs, a 2 második tekercs, a 3 harmadik tekercs és a 4 ne­gyedik tekercs képezi az első tekercsrendszert. Az 1 első tekercset, a 2 második tekercset, a 3 harmadik tekercset, a 4 negyedik tekercset villamos szem­pontból sorosan kell kapcsolni. Az első tekercs­­rendszerrel teljesen azonos második tekercsrendszer az 5 ötödik tekercsből, a 6 hatodik tekercsől, a 7 hetedik tekercsből és a 8 nyolcadik tekercsből áll. Ezen tekercsek tengelyvonalainak metszéspontjai az A2B2C2D2 második szabályos négyszög csúcs­pontjait alkotják. Az A1B1C1D1 első szabályos négyszög KI első középpontja és az A2B2C2D2 második szabályos négyszög K2 második közép­pontja a négyszögek síkjaira merőleges t tengely­­vonalon helyezkedik el, amelyen az A1B1C1D1 első szabályos négyszög és az A2B2C2D2 második sza­bályos négyszög egymáshoz képest ti!4 rdián értékű szöggel van elforgatva. Az első tekercsrendszert és a második tekercsrendszert villamos szempontból sorosan kell összekapcsolni. A találmány szerinti mágneses feszültségmérő a tekercsrendszerek n darabszámának növelésével pon­tosabban működik, azaz egyre inkább megfelel a pontossági kritériumoknak. Ez azzl függ össze, hogy az elforgatott tekercsrendszerekben indukált zavar­­feszültségek különböző előjelük miatt egymás hatá­sát részben közömbösítik. Számítások és mérések egybehangzóan igazolták, hogy n növekedésével a pontosság egyre erőteljesebben nő. Például az 1. ábrán szereplő geometriájú tekercsrendszerekből összeállított mágneses feszültségmérők esetében a t tengellyel párhuzamos, ettől a K1A1 távolság 0,43-szorosánál elhelyezkedő belső gerjesztésnél és a K1A1 távolság 1,14-szeresénél lévő külső ger­jesztésnél mutatjuk meg, hogy az illesztési hézagok­ból eredően a pontossági kritériumok milyen mér­tékben teljesíthetők. A példabeli belső gerjesztés hatására indukált feszültség szögtől függő legna­gyobb %-os eltérése a t tengelyben lévő gerjesztés által indukált feszültséghez képest egy tekercsrend­szer (n = 1) esetén 1,78 % ; n = 2-nél 0,9 % ; n = 3- nál 0,005 % ; n = 4-nél 0,0006 %. A példabeli külső gerjesztés hatására indukált zavarfeszültség szögtől függő legnagyobb %-os értéke a t tengelyben lévő gerjesztés által indukált feszültséghez képest n = 1- nél 12,5 %; n = 2-nél 2,5 %; n = 3-nál 0,4 %; n = 4-nél 0,1 %. A közölt pontossági mutatók alap­ján belátható, hogy a találmány szerinti, n darab­számú tekercsrendszerből összeállított berendezés­sel precíziós áramjeladók is előállíthatok. Ezeknek az érzékenysége is nagy: egy tekercsrendszer érzé­kenységének n-szerese, mivel a soros kapcsolás miatt a tekercsrendszerekben indukált feszültségek összeadódnak. A találmány szerinti mágneses feszültségmérő előnye, hogy a következő tulajdonságokat egyesíti magában: a) lineáris átviteli tulajdonság; b) geometriai méreteihez képest nagy érzékeny­ség és pontosság; c) bontható kivitel; d) egyszerű gyárthatóság. F.zen tulajdonságok alapján a találmány szerinti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom