189072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és felügyelő hálózat objektumok, pl. lakóépületek központosított üzemképességi és biztonsági felügyeletére

1 189 072 2 jelzi az adott objektum felvonóaknájából érkező elakadást jelző hibajelet. Ilyen hibajelzés esetén a bemutatott kiviteli alaknál a központi állomás a 2 telefonkészüléken át szóban nyugtáz, s fényjelzést is ad. Minthogy a beszédcsatorna kétirányú jel­forgalomra kialakított, nemcsak nyugtázásra ad lehe­tőséget, hanem olyan hibajelzésekre is, amelyeket nem ad az objektumban elrendezett 23 készülék önműködően. így pl. orvos hívható. A központi állomás aluláteresztő szűrőn át csatlakozik a hír­közlő kábelhálózatra, így a nagyobb frekvencián bonyolódó műsorátvitelt nem zavarja. Ha több köz­ponti állomás csatlakozik ugyanarra a kábelháló­zatra, csak az egyik központi állomást szabad 1 in­dítójeldóval ellátni (illetve csak az egyik központi állomásnál szabad azt üzembe helyezni). Ha bár­milyen — jogi, szervezési — ok miatt a lekérdező jelek kiadása nem bízható a központi állomások egyikérc, külön vonali egységgel kapcsolhatjuk a kábelháló­zatra a közös lekérdező komplexumot, amely az indítójel időzített előállításához szükséges vala­mennyi építőelemet tartalmazza, tehát az 1 indító­jeladót, az integráló 4 áramkört, a jelformáló 5 áramkört, a 6 ütemjeladót, az ütemszámláló 7 foko­zatot, a jelleválasztó 8 fokozatot, a sorrendjeladó 9 fokozatot, a 10 számláncot és a dekóder 11 áram­kört. Több központi állomás alkalmazása esetén az alállomások kódkiosztását egyeztetni kell, hogy ne forduljon elő egynél több azonos kód. A végállomásoknál a központi állomáséval egyező építőelemek segítségével egyező módon történik a startimpulzus leválasztása, a sorrendkijelölés, a számlálás és dekódolás. A teljesen azonos működés­mód a végállomások és a központi állomás szink­­ronozott összehangolt működésének szükséges fel­tétele, hiszen csak így válik egyértelművé valamely elemi jel sorrendisége. A végállomásoknál és a köz­ponti állomásnál tehát a dekóder 11, 22 áramkörök azonos decimális kimenetei vannak azonos állapot­­jelző 23 készülékhez rendelve. A jelkezelő 24 áram­kör feladata a 23 készülékek - s így a dekóder 22 áramkör kimeneteinek - program szerinti csoporto­sítása. A dekóder 22 áramkör 250 ms időtartamú impulzusai csak akkor juthatnak a jelkezelő 24 áramkör kimenetére, ha a hozzájuk rendelt 23 ké­szülék nem jelzett hibát, vagyis elemi válaszjel ki­adásához szükséges kimeneti állapotot vesz fel. A további jelformáló 25 áramkör feladata, hogy védő­sáv biztosítása céljából az impulzusok időtartamát 200 ms-ra csökkentse, ugyanakkor a fel- és lefutási időt 20 ms-ra növeli, tranziens jelenségek csökken­tése érdekében. Az így formált impulzusok kerülnek a 26 telefonkészülék adásjeleivel - az összegező 27 áramkörben — közösítve a kábelhálózatra. A 2. ábrán olyan válasz jel részletét szemléltetjük, amely a figyelt objektumok mindegyikének teljesen hibamentes állapotát reprezentája. A különböző objektumokban összesen N darab állapotjelző 23 készülék van elrendezve, a sorrendben első objek­tumban az 1., ..., 3. sorrendű, a sorrendben máso­dik objektumban a 4......... 7. sorrendű, a sorrend­ben utolsó objektumban a legmagasabb: (N-3), ..., N. sorrendű 23 készülékek. Látható az előző ciklusú válaszjel négy legmaga­sabb sorrendű elemi jele és a jelen ciklusú hét leg­kisebb sorrendű elemi jel, továbbá a ciklust indító S startimpulzus; látható továbbá az elemi válasz­impulzusok nem formált alakja és a további jelfor­máló 25 áramkörben rájuk kényszerített jelszéles­ség. A 3. ábra mutatja, hogy a 6 ütemjeladó 1 MHz-es ütemjeleiből hogyan jön létre pl. a sorrendben má­sodik objektumban elrendezett állapotjelző 23 ké­szülékekhez rendelt 4., ..., 7. sorrendű elemi jelek sorozata. A jelalakok soronként: a) ütemjel (a 17 ütemjeladó adja az ütemszám­láló 19 fokozatra); b) szekvendiajel (előállítja a 20 fokozat, mint bináris osztó); c) -g) számláncállapotok a szekvencia sorrendjé­ben; h)—k) elemi válaszjelek a 4., ..., 7. sorrendű fázi­sokban. A dekóder 22 áramkör decimális kimenetein a mutatott esetben a 4., .. .,,7. fázisokban megjelen­nek az elemi válaszjelek, ami mutatja, hogy a máso­dik objektumban semmilyen rendellenes állapotot nem észleltek, s ezt az információt fogja tartalmazni a jelkezelő 24 áramkörben összegezendő soron kö­vetkező válaszjel, A fentiekben bemutatott kiviteli alak példakénti; a felügyelő hálózat a részjellcmzőket illetően telje­sen eltérően is kialakítható az alapvető, szükséges jellemzők megtartása mellett. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás objektumok, pl. lakóépületek külön­böző állapotjellemzőire érzékeny összesen N darab (N természetes egész szám) állapotjelző készülék központosított felügyeletére a rendellenes állapo­toknak — egyéb célra rendelkezésre álló kábelháló­zaton, pl. kábeltelevíziós hálózaton való — távjelzése útján és kívánt esetben a távjelzett rendellenes álla­potoktól adódóan további (nyugtázó, beavatkozó stb.) jelek kiadására, amely eljárás során - előírt program, illetve menetrend szerint - ciklikusan le­kérdező jeleket adunk ki az egyes objektumokban elrendezett állapotjelző készülékekkel összekötött végállomások felé, s az onnan beérkező — elemi adatjelek halmazát szekvenciálisán egyesítő —válasz­jeleket jelfeldolgozó egységben minősítjük, majd kijelezzük, regisztráljuk és/vagy további jelfeldol­gozó eszköz.(ök)höz továbbítjuk, azzal jellemezve, hogy infraliangfrekvcnciás, illetve 5 kHz határ­­frekvenciát meg nem haladó hangfrekvenciás sávban bonyolított jelforgalom keretében a lekérdező jellel indított válaszjelként azon állapotjelző készülékek uniformis (feszültség, áram vagy impedancia névle­ges értéket reprezentáló) kimenőjeleinek — sorrend­­hc'yescn dekódolhatóan egyesített - halmazát to­vábbítjuk a központi állomás felé, amelynek a le­ké idézés pillanatában rendes üzemi állapotot érzé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom