189072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és felügyelő hálózat objektumok, pl. lakóépületek központosított üzemképességi és biztonsági felügyeletére
1 189 072 2 A találmány tárgya eljárás és felügyelőhálózat objektumok, pl. lakóépületek különböző állapotjellemzőire érzékeny N darab (N természetes egész szám) állapotjelző készülék központosított felügyeletére a rendellenes állapotoknak — egyéb célra rendelkezésre álló kábelhálózaton, pl. kábeltelevíziós hálózaton való - távjelzése útján és kívánt esetben a távjelzett rendellenes állapot(ok)ból adódóan további (nyugtázó, beavatkozó stb.) jelek kiadására. A találmányt lakóépületek és egyéb épületcsoportok üzemeltetést feladatainak központi gondnokság útján való ellátásához fejlesztettük ki és a továbbiakban erre az alkalmazási körre vonatkozóan ismertetjük. A leírásból a szakember láthatja, hogy más objektumok felügyeletére is előnyösen alkalmazható a találmány, ha a felügyelet során az objektumok különböző áliapotjcllcmzőit állapotjelző készülékekkel érzékelve, az állapotjelző készülékek kimenő jeleit a felügyelt objektumnál elrendezett végállomásban ciklikus válaszjelekké egyesítjük és központi felügyelő állomásról kibocsátott lekérdező jelekkel indítjuk a válaszjel vonalra adását. Lakótelepek és egyéb épületcsoportok rendeltetésszerű használatához szükséges, hogy a mindenkori objektumot kiszolgáló eszközök üzemét gátló rendellenes állapotok ne lépjenek fel és az objektum területén az eszközöktől független rendellenes állapotok sem zavarják a rendeltetésszerű használatot, s ne veszélyeztessék az objektum állagát, különösen pedig ne veszélyeztessék az objektumot használó, illetve abban vagy annak környezetében tartózkodó embereket. Különösen nagy veszélyt jelent pl. a felvonók üzemzavara (pl. emcletközi elakadása), a tűz, a gázszivárgás, a szellőztetőrendszer hibája; súlyos károkat okozhat a felvonók, még inkább a fűtésrendszer üzemképtelensége, a betörés, a rongálás stb. Az ilyen események érzékelésére állapotjelző készülékeket szokás az objektumokban elhelyezni, amelyek hibajelzéseit - szükség szerinti jelkezelés után - központi felügyelő állomáshoz szokás továbbítani. Természetesen a különböző állapotjellemzők fogadása és feldolgozása az észleli hiba típusától függően eltérő lesz; egyes esetekben a fogadás pillanatában elegendő a kijelzés, illetve regisztrálás, más esetekben azonnali beavatkozás szükséges és ennek megfelelően egyes állapotjelek fogadását még nyugtázni sem szükséges, más esetekben nemcsak nyugtázó visszajelzést kell kiadni, hanem azonkívül - vagy ahelyett - a jelzést további jelfeldolgozó eszköz(ök)höz is továbbítani kell, amelyek adott esetben beavatkozó jelek kiadását is kiváltják. Az ilyen felügyelő rendszerek terjedelme, szervezésének módja sokrétű lehet; közös bennük, hogy nagyszámú, N darab állapotjelző készülék felügyeletét kell távjelző hálózat útján ellátni és a hibajeleket olyan módon kell továbbítani, hogy a hibahely és a hiba típusának egyértelmű azonosítását megbízhatóan lehessen elvégezni. Közös továbbá, hogy kiterjedt átviteli hálózatra van szükség és ilyen hálózat külön kiépítésének elkerülésére a távjelzéshez olyan kábelhálózatot szoktak kihasználni, amely egyéb célra már rendelkezésre áll; ehhez a felügyelő rendszert úgy kell kialakítani, hogy ezek a távjelzések ne zavarják meg a kábelhálózat eredeti céljára való rendeltetésszerű használatot, ugyanakkor a rendeltetésszerű használatból eredő üzemi körülmények ne vihessenek be zavarokat az objektumfelügyelet jelzésrendszerébe. Az utóbbi időben ilyen célra különböző megoldásokat fejlesztettek ki világszerte, amelyek a kábeltelevízió hálózatára támaszkodnak ; ilyen rendszerek más kábelhálózatokhoz is applikálhatok. Ilyen ismert megoldást írnak le pl. a Communication News 15. kötet (1978) 4. számában (16. o.), a Funkschau 51. kötet (1979) 1. számában (11-14. o.). A Handelsblatt 1983. augusztus 10-i, 152. számában (11. o.) a felvonófelügyelet számítógépes ellátására ismertetnek megoldást. Néhány módszerről ad áttekintést a Budapest Főváros Tanácsa VB Ingatlankezelési és Építési Főigazgatósága által 1983-ban kiadott Műszaki Fejlesztési Tájékoztató. Már hazánkban is megvalósítottak nagyközösség! antennával üzemelő kábeltelevíziós hálózatra támaszkodó objektumfelügyelet (ilyen a Győri Villamostechnika Ipari Szövetkezet „VJTECH” rendszere, amelyet 1983-ban helyeztek üzembe). A technika állása szerinti ilyen rendszerek részletes diszkussziójától célszerűségi okokból eltekintve. röviden összefoglaljuk az előnyös típusok néhány szükséges jellemzőjét és néhány hiányosságát. Nagyobb kiterjedésű ilyen objektumrendszer felügyelete különböző rendellenes állapotokra érzékeny, összesen N darab állapotjelző készülék kimenőjeleinek távjelzése útján akkor valósítható meg gyengeáramú kábelhálózat másodlagos kihasználásával, ha a központi felügyelő állomás az egyes objektumokban telepített végállomásokba befutó áüapotjelcket ciklikus lekérdező jelekkel kéri be oly módon, hogy a válaszjel meghatározott számú állapotjelző készülék pillanatnyi kimeneti állapotait kötött sorrendben, szekvenciálisán egyesíti és azokat a központi állomás a válaszjel dekódolása útján minősíti, majd kijelzi, regisztrálja és/vagy további jelfeldolgozó eszköz(ök)höz továbbítja. A felügyelő hálózat központi állomása és végállomásai mindenképpen rendelkeznek a lekérdező jeleket, illetve a válaszjeleket az átviteli vonalhoz illesztő eszközökkel (összefoglalóan ezt az eszközkészletet vonali egységnek is nevezhetjük) és a válaszjeleket az állapotjelző készülékek elemi jeleiből összeállító, illetve azokat a fogadóállomáson kiértékelő jelfeldolgozó eszközökkel, amelyek a lekérdezés ütemét és a szekvencia kialakítóét is meghatározzák (összefoglalóan ezt az eszközkészletet jelfeldolgozó egységnek is nevezhetjük). Áz ismert ilyen megoldások egyes hiányosságai: az átviteli frekvenciasáv kapacitása korlátozott; az átvitel nincs kellően védve rádiófrekvenciás zavarok ellen, ami téves riasztásokat eredményezhet; a szolgáltatások köre hiányos. Nincs mód arra, hogy a távjelzési forgalom bonyolítása mellett beszédkapcsolatot is teremtsenek egyfelől a központi állomás, másfelől az egyes végállomások között. A 5 0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
