189067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés etetésre kész takarmány elsősorban sertés takarmány készítésére, fermentálással

1 189 067 2 A 6 keverőszerkezet kimenetéhez van csatlakoz­tatva a 7 szivattyú, amely előnyösen csigaszivattyú lehet. A 7 szivattyú nyomóoldalához kapcsolt cső­vezeték egyrészt a 13 és 14 fermentálótartályok töltővezetékéhez csatlakozik, másrészt a kész takar­mányt az etetés helyére juttató 15 szállítókocsi töltő­vezetékéhez. Hogy a 7 szivattyú nyomóoldala adott esetben mely vezetékekhez kapcsolódjon, azt a csővezetékekbe iktatott elzárószervekkel lehet irá­nyítani. A 13 és 14 fermentálótartályok - mint korábban már említettük - kettős köpenyű edények, amelyek­nél a köpenytérbe vezetett meleg vízzel lehet biz­tosítani a belső terükben kívánatos optimális hő­mérsékletet. A 12 vízvezetékhez is csatlakoztatha­tók a 13 és 14 fermentálótartályok azért, hogy az eljárás folyamata alatt bármikor vizet lehessen jut­tatni a 13 és 14 fermentálótartáiyokba, az optimális konzisztencia biztosítása érdekében. A 13 és 14 fermentálótartályok alsó részei a 8 és 9 szivattyúkhoz csatlakoznak. Ezek a szivattyúk is elő­nyösen csigaszivattyúk lehetnek. A szóban forgó 8 és 9 szivattyúk tulajdonképpen recirkuláltató­­szivattyúk, amelyek a takarmánykeveréknek a moz­gatását szolgálják és lényegében a takarmányhalmaz keverését vannak hivatva biztosítani azáltal, hogy újból visszajuttatják a halmazt a 6 keverőszérke­­zetbe. A találmány szerinti eljárás konkréttá tételére egy példát ismertetünk. 850 kg gabonadarához, 32 kg melaszt adagoltunk, majd 170 kg 26 CC hőmérsékletű langyos vízben 0,85 kg élesztőt oldottunk fel és ezt a vizet, illetve az élesztőnek eme vizes oldatát adagoltuk a koráb­ban már említett gabonadara és melasz keverékéhez. Ezt a halmazt a keverőszerkezet után kapcsolt csiga­szivattyúval több fermentálótartályba juttattuk, ahol a fermentálótartályok köpenyterébe vezetett meleg vízzel biztosítottuk, hogy a fermentálótartályok belső terében 25-26 °C hőmérséklet uralkodjon. A fermentálótartályokhoz csatlakoztatott recirkulál­­tatószivattyúkkal időszakosan visszajuttattuk a tar­tályokban lévő halmazt a 6 keverőszerkezetbe, majd ebből a keverőszerkezetből újból vissza a fermen­tálótartályokba. Ezt a recirkuláltatást, és ennek révén a halmaz keverését úgy végeztük, hogy egy­­egy óra alatt körülbelül 20 percet működött a fer­mentálótartályokhoz tartozó valamennyi csiga­­szivattyú. Az említett folyamatot 8 órán keresztül végeztük, és amikor az utolsó előtti keverést végezte a 6 keverőszerkezet, akkor a rajzon fel nem tünte­tett rnikroadagoló segítségével önmagában ismert takarmánykoncentrátumot kevertünk ehhez a hal­mazhoz, amely magába foglalta az illető sertés­­állomány részére szükséges gyógyszereket, vita­minokat és egyéb anyagokat. Az utolsó keverést követően elzártuk a fermentálótartályok bevezető csöveit, így a keverőszerkezet után kapcsolt szi­vattyú a takarmányszállító kocsiba juttatta a kész, tehát már fermentált takarmányt. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás és berendezés az ismertetett példaként! megoldásokon túlmenően számos változatban foganatosítható, illetve hozható létre. így a takarmány összetételétől, a helyi viszonyoktól függően több készlettartály és ennek megfelelően több átmeneti tartály is alkal­mazható, úgyszintén ezekhez képest változhat a fer­mentálótartályok száma, a szivattyúk, valamint keverők száma is. Lényeges, hogy a találmány szerinti berendezés­ben alkalmazott fermentálótartályok alakja, mérete, a hidrodinamikai szempontból vett kialakítás érde­kében, a célnak megfelelően legyen megválasztva, hogy mind hőtechnikai, mind biológiai szempontból a legkedvezőbb eredmény legyen elérhető ezekben. A találmány szerinti eljárás és berendezés segít­ségével készített takarmányok vizsgálata során meg­állapítható volt, hogy a kész takarmány fehérje­­tartalma átlagosan 5 %-kal növekedett. Nem le­becsülendő előny volt, hogy az ízanyagok és zamat­­a lyagok úgy alakultak a találmány szerinti eljárás éi berendezés alkalmazása révén, hogy az állatok jobb étvággyal fogyasztották azokat. Megállapítható volt, hogy a takarmányértékesülés is javult. Ez utóbb említett körülmény folytán az átlagos napi testtömeg-gyarapodás lényegesen nőtt, ugyanakkor a kísérleti etetésbe bevont állatoknál csökkent az emésztőszervek és légzőszervek megbetegedése, ennek következtében nyilvánvalóan csökkent a selejtezések száma és a kényszervágásra jutott ser­tések száma is. A találmány szerinti eljárás és be­rendezés kísérletekkel igazoltan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az eléje kitűzött célt maradék­talanul el lehetett érni általa. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás etetésre kész takarmány, elsősorban sertéstakarmány készítésére, azzal jellemezve, hogy a kész takarmány szárazanyag-súlyára vonatkoz­tatva 80-85 % gabonadarához 3-5 % melaszt, 0,1 % élesztőt, és vizet adunk, majd ezt a halmazt 22-28 °C, előnyösen 24—26 °C hőmérsékleten és szakaszosan keverve fermentáljuk 6-10, előnyösen 8 órán át, végül — szükséghez képest - önmagában ismert takarmánykoncentrátumot keverünk a hal­mazhoz. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy a szakaszos keverést szivattyús kering­etéssel biztosítjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az élesztőt 22—28 °C hőmérsékletű kétszázszoros hígításban keverjük a gabonadarához vagy a gabonadara és melasz keverékéhez. 4. Berendezés az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy egy vagy több készlettartálya (1, 2), valamint melaszt adagolóhoz (10), élesztőt adagolóhoz (11) és vízvezetékhez (12) csatlakoztatott keverőszerke­­zeíe (6), ennek kimenetéhez csatlakoztatott szivaty­­tyúja (7) és ez utóbbihoz kapcsolható, egy vagy több kettős köpenyű fermentálótartálya (13, 14) van, tovább hogy egy-egy fermentálótartáiyhoz (13, 14) recirkuláltatószivattyú (8, 9) tartozik, amelynek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom