189054. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vizen úszó és/vagy lebegő darabos anyagok különösen hulladékok, növényi anyagok és hasonlók eltávolítására

1 189 054 A találmány gravitációs szennyvíziszap sűrítő, amelynek sürítőreaktora van. Mint ismeretes a szennyvíziszapok, a kommunális és ipari szennyvizek tisztítása, iszaptalanítása folya­mán keletkeznek. A keletkező iszapok igen nagy víz­tartalommal, azaz csak kis sűrűségű állapotban vá­laszthatók el, vagy távolíthatók el a tisztítás technoló­giai folyamatából. A szennyvíziszapok legtöbbnyire 0,1—2 % lebegő anyagot tartalmaznak,míg a többi részt víz, illetve folyadék teszi ki. A szennyvíz­­iszapokat az elvétel után kezelni kell, amely elsősor­ban a sűrítésből áll. A szennyvíziszapok fajlagos víz­tartalmának csökkentésére gazdaságosságánál és egy­szerűségénél fogva a sűrítés a legkedvezőbb eljárás. Ismert sűrítési eljárás a gravitációs sűrítés, a vegy­szeres kondicionálás után gravitációs sűrítés, a mikro­­szűrés, dotálás, vagy ciklonos kezelés. A dotálás, a mikroszűrés bonyolult, költséges be­rendezéseket igényel, a vegyszeradagolás, a levegő finom buborékra való bontása pontos mérő, érzékelő és irányító rendszert tesz szükségessé. A vegyszerek és a levegő adagolása jelentős mértékben megnöveli az üzemköltségeket. Az ilyen berendezések hátránya, hogy nagyon érzékenyek az iszap mennyiségi és minő­ségi változásaival szemben. A ciklonos kezelés viszont csak a víznél lényegesen nagyobb fajsúlyú szemcsék elválasztására alkalmas. Az ismert süritési eljárások közül a gravitációs sűrí­tés a legolcsóbb és legegyszerűbb, és ugyanakkor kevéssé érzékeny az iszapmennyiség változására. Az ismert grvitációs iszapsűrítő berendezéseknek henge­res vagy szögletes iszapsűrítő terük van. A sűrítendő iszapot a berendezésbe oldalt, vagy felülről táplálják. A berendezés oidaán több, iszaplevételt szolgáló kive­zetés van, míg a sűrített iszapot alul vezetik el. Ismert olyan berendezés is, amelynek kotrószerke­zete van, és a szerkezetre pálcás sűrítőelemek vannak rögzítve. A kotró a fenékre ülepedett iszap központi zsompba történő kotrásán? szolgál. Az iszapvíz elvé­tele a berendezés felső harmadában vályú segítségével történik. Ezek a gravitációs iszapsűrítők működhet­nek vegyszeradagolással vagy anélkül. Az ismert gravitációs iszapsűrítő berendezések hát­ránya egyszerűségük és gazdaságosságuk dacára, hogy csak akkor működnek megfelelő hatásfokkal, ha a bevezetett iszap lebegő anyag tartalma már eleve magas, legalább 2 %. További hátránya az ilyen be­rendezéseknek, hogy a sűrítőben tartózkodó iszap a hosszú tartózkodási idő alatt rothadásnak indul, gá­­zosodik és felúszik. Ennek következtében csökken a sűrítés és a kiülepílett iszapvizet a lebegő anyag újra szennyezi. Az ismert berendezések hátránya a csekély sűrítési képesség,amely a szárazanyag tartalomra értve nem több 5 %-nál. Az ismert berendezések igen érzékenyek a sűrítendő iszap eredeti szárazanyag tartalmára. Ha az eredeti szárazanyag tartalom alacsony, a sűrített iszapban sem lesz elegendő a szárazanyag tartalom, mert az ismert sűrítök legfeljebb kétszeres sűrítést tudnak biztosítani, ami a továbbkezelés szempontjá­ból nem elegendő. Az ily módon sűrített iszap szállítá­sa költséges, mert jelentős vízmennyiséget is szállítani kell. A találmány célja az ismert sűrítőberendezések fel­sorolt hiányosságainak kik üszöbölése és egy olyan gravitációs szennyvíziszap sűrítő létesítése, amelynek segítségével gazdaságosan megfelelő sűrűségű szenny­­g víziszap nyerhető. J A találmány tehát gravitációs szennyvíziszap sűrí­tő, amelynek sürítőreaktora van. A találmány lényege, hogy a sürítőreaktor alján zárt, függőleges csőreaktorként van kialakítva, 1Q amelybe felülről, a folyadékba nyúló végén kombinált ventilátor és vízkeverö lapátozattal és a reaktorból ki­álló végén hajtómotorral ellátott levegőztető cső nyú­lik, míg alján egy töltő, ürítő és iszapvíz elvezető csonk van. 15 A találmányt részletesen kivitei példa kapcsán a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti gravitációs szennyvíziszap sűrítő elvi rajzát szemlélte­ti. A találmány szerinti szennyvíziszap sűrítő beton 6 20 alapra 7 lábak segítségével állított, állóhelyzetü, alul fenékkel lezárt 1 sürítőreaktorból áll. Az 1 sűrítőreak­tor legmélyebb pontján elrendezett kombinált 5 töltő, ürítő és iszapelvezető csonkkal rendelkezik. Az 1 cső­­reaktorba felül 2 levegőztető cső nyúlik, amelynek a 25 reaktorba nyúló alsó végén kombinált ventilátor és vízkeverő 3 lapátozat van. A 2 levegőztető cső másik, azaz a reaktorból kinyúló végén 4 motor van, amely a 3 lapátozattal tengely révén össze van kapcsolva. A találmány szerinti szennyvíziszap sűrítő a 2 leve- 30 gőztető cső, illetve a 3 lapátozat révén a sűrítendő iszapot keveréssel egyidejűleg levegőzteti és ezáltal megakadályozza az iszap gázos rothadásának bekö­vetkezését. Megfelelően, ismert módon előkészített és beada- 25 golt és az iszapvíz előzetes elvétele nélkül a sűrített iszapot az 5 csonkon keresztül elvezetjük. A sűrített iszap elvételét elősegíti a felette elhelyezkedő iszapvíz. Az iszap elvétele után ugyanezen 5 csonkon keresztül elvezetjük az iszapvizet. Ezután újabb sűrítési perió- 40 dus kezdődhet. A találmány szerinti sűrítőben a tartózkodási idő az ismert gravitációs sűrítő 5 — 6 órás tartózkodási idejével szemben mintegy másfél óra. A sűrítési hatás­fok is lényegesen jobb, mert az eredeti szárazanyag tartalmat mintegy négyszeresére növeli sűrítés köz­ben. A találmány szerinti sűrítő nem érzékeny az iszap mennyiségi és minőségi változásaira. Kezelése külö­nösebb szakértelmet nem igényel és működtetéséhez 5Q nincs szükség bonyolult mérő-érzékelóő szerkezetre. Szabadalmi igénypont 55 1. Gravitációs szennyvíziszap sűrítő, amelynek sű­rítőreaktora van, azzal jellemezve, hogy a sürítőreak­tor alul zárt, függőleges csöreaktorként (1) van kiala­kítva, amelybe felülről, a folyadékba nyúló végén kombinált ventilátor és vízkeverö lapátozattal (3) és 00 a reaktorból kiálló végén hajtómotorral (4) ellátott levegőztető cső (2) nyúlik, míg alján egy töltő, ürítő és iszapvízelvezető csonk (.5) van. 1 db ábra 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom