189051. lajstromszámú szabadalom • Csatornázási rendszer különösen kis lakósürűségű települések szennyvíz- és adott esetben csapadék- és talajvízelvezetésére
1 189 051 2 A találmány tárgya csatornázási rendszer, különösen kis lakósűrűségű települések szennyvíz- és adott esetben csapadék- és talajvízelvezetésére, amely az egyes lakókomplexumokban és egyéb kommunális létesítményekben keletkező ülepített, szűrt szennyvizek összegyűjtésére és központi gyűjtőhelyre történő továbbítására kiépített gravitációs csatornaágakból, adott esetben a központi gyűjtőhelyhez hozzárendelt átemelőműből, és a központi gyűjtőhelytől célszerűen valameny végső szennyvízkezelő létesítményhez vezető legalább egy szennyvíznyomócsőből áll, és amely a rendszer különböző pontjain beépített, a rendszer üzemeltetését és üzemfenntartását, ill. az esetenkénti zavarelhárítást elősegítő különböző műtárgyakat és szerelvényeket tartalmaz. A találmány szerinti rendszer alkalmazható minden olyan település esetében, ahol valamilyen oknál fogva nem érdemes hagyományos rendszerű egyesített, vagy elválasztó rendszerű csatornázást létesíteni. Felmérésekből, tanulmánytervekből és gyakorlati tapasztalatból ismert, hogy a településstruktúrák egy része a hagyományos csatornaépítési módszerekkel csak gazdságtalanul csatornázható, mivel e struktúrákra főleg a kis lakósűrűsége, elszórt épületelhelyezésü lakókomplexumok jellemzők. A probléma feloldására ismertté váltak és helyenként akalmazásra kerültek az ún. nyomás alatti szennyvízelvezető rendszerek, vagy ezek negatív változatai, a vákuumos elvezetőrendszerek. Vákuumos rendszert ismertet pl. a 177 705 sz. magyar szabadalmi leírás. A hagyományos gravitációs csatornarendszerek költségeinek csökkentésére szolgáló megoldást ismertet a 182.345 sz. magyar szabadalmi leírás. A hagyományos és költséges tisztítóaknák helyett egy gépi tisztítóeszköz lebocsátására alkalmas leszállócsöves tisztiíószerv alkalmazását javasolják, amelyet a csatorna mindkét irányba összekötő csőidommal együtt telepítenek. Ismeretesek másfelől különböző szűrőbetétek, szűrőgyertyák, lemezek, amelyek célja a szennyvíz ülepítési, szűrési hatásfokának gazdaságos javítása. Ezek egy része szennyvíztisztító berendezésekben, másik része a szennyvízcsatornába való betorkoliás előtt kerül akalmazásra: Az említett szerelvények, idomok, ill. szerkezetek ismertetése megtalálható pl. a 85. 800 sz., 130.535 sz., 176.934 sz. és 181.412 sz. magyar szabadalmi leírásokban, valamint az 1912/80 sz. magyar szabadalmi bejelentés leírásában is. Ma már általános gond, hogy a vízellátással ellátott falusias települések a csatornázás hiányában - szikkasztás révén - maguk alá engedik a szennyvizeket, aminek következménye, hogy a települések alatt ún. talajvízdombok keletkeznek. Ezekben az átlagos talajvízszint a korábbira^ 1-3 méterrel magasabban állandósult. Ezáltal épületek,pincék kerülnek veszélybe. Továbbá igen kellemetlen hátrány a talajvizek elnitrátosodása, aminek következtében a talajvízkutak vize emberi fogyasztásra veszélyessé válik. Ilyen helyeken a keletkező fekáliás szennyvizek öszszegyüjtése ugyancsak költséges megoldásnak bizonyult elsősorban a szennyvíz-kibocsátó részéről. Az, hogy mégis ez a módszer terjedt el széles körűen, annak tudható be, hogy a közüzemi beruházási igény viszonylag alacsony, és az üzemeltetés során keletkező melléktermékek (komposzt, trágya, gáz stb.) ésszerűen és többnyire gazdaságosan használhatók fel. Ugyanakkor gyakorlattá vált, hogy az ún. szürke szennyvizeket (mosó-, mosdó, mosogató vizeket) nem eresztik szennyvízgyűjtő medencébe - hogy a szippantási költségeket csökkentsék — , hanem az udvar, kert felületére öntözik, és így a csapadékvíz a szennyvizeket az élővizekbe szállítja. A vákuumos és nyomás alatti szennyvízelvezető rendszerek előnyeinek és hátrányainak vizsgálata - legalábbis a jelenlegi hazai viszonyok között — inkább a hátrányuk túlsúlyát mutatja. Mindkét rendszer előnye, hogy magasan vezetett kisátmérőjű vezeték a befogadó a házi bekötés után, ami viszonylag alacsony költséggel építhető. Mindkét rendszer hátránya, hogy a nyomást vagy szívást gépi úton kell előállítani a teljes rendszerben, ami egyfelől energiaigényes, másfelől drága, sokszor tőkés import berendezéseket igényei. Míg a nyomás alatti rendszer a szennyvizkibocsátónál feltételez nyomástöbbletet, addig a vákuumos rendszer egy központi gépháznál állítja elő a szükséges szívást. Mindkét berendezés csak drága és nagy igénybevételt bíró szerelvényekkel építhető meg, és még így is gyakori üzemzavarral kell számolni. A falusias jellegű településeken 75 1/lakos/nap keletkező szennyvízmennyiséggel lehet számolni, emellett ülepítés esetén 1,1 1/lakos/nap iszapmennyiséggel. Nyilvánvalóan a problémát a híg szennyvíz, vagy szennyezett víz okozza, mivel annak mennyisége hetvenszer akkora, mint a keletkező iszapé. A találmány célja olyan, az ismert megoldások felsorolt hátrányaitól mentes csatornázási rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a falusias jellegű települések égető csatornázási kérdéseinek megoldását a magánosok és a népgazdaság közötti ésszerű tehermegosztás feltételezésével és előirányozásával mindkét említett teher- és költségviselő szféra számára még elviselhető szintű gazdasági-anyagi erőfeszítés- ill. ráfordításszint mellett. A találmány annak felismerésén és érvényesítésén alapszik, hogy amennyiben a magánosok a telekhatáron belül rendre megépítik zárt gyűjtőmedencéjüket, amely oldómedence vagy kétszintes ülepítő medence egyaránt lehet, és úgy a magánosok mint a közüzem részéről gondoskodnak arról, hogy a kiépített gravitációs csatornarendszerbe csak ülepített, szűrt, és gyakorlatilag csak finom lebegő anyagokat tartalmazó szennyvíz juthasson be, akkor a településcsatornázás egy alacsony költséggel megépíthető és üzemeltethető, viszonylag kisátmérőjű, 125 — 400 mm átmérőhatárok között mozgó gravitációs csatornázási rendszerrel igen kedvezően megoldható. A kitűzött célt tehát olyan tárgyi csatornázási rendszer kialakításával és alkalmazásával érjük el, amely találmányunk szerint előnyösen műanyag szerkezeti anyagú, 125 mm-től 400 mm-ig terjedő névleges átmérőjű csövekből kiépített közüzemi szennyvízvezetékágakat tartalmaz, amelyek a mindenkori telcpüléstopológiának megfelelően fektetett egymásba torkolló, egy központi gyűjtőhely felé lépcsősen növekvő átmérőjű szennyvízvezetékágakból összekapcsolt szennyvízgyűjtő csővezetékrendszerbe vannak foglalva. A közüzemi szennyvízvezetékágakra az egyes lakókomplexumok rendre (célszerűen szürőgyertyás) kive5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
