189047. lajstromszámú szabadalom • Kerítéslábazat
1 189 047 2 A találmány előregyártott vasbetonelemek felhasználásával készült kerítéslábazatra vonatkozik. A tulajdonvédelmi, gazdaságossági, esztétikai és egyéb funkciókat betöltő kerítések igen változatos megoldásai ismeretesek. Anyaguk szerint a kerítések készülhetnek pl. kőből, téglából, fából, fémből, valamint előregyártott vasbetonelemekből, szerkezetük jellege szerint pedig lehetnek teljes magasságukban tömörek; készülhetnek tömör lábazattal, és a lábazat felett áttört szerkezettel; végül lehetnek teljes magasságukban áttört felépítésűek, lábazat nélkül. A kőkerítések rendszerint terméskőből, vagy kőlapokból, réteges felépítéssel készülnek, és általában viszonylag kis magasságúak. Magasabb és vastagabb kőkerítéseket - esztétikai okok miatt - kör-, félkörvagy más alakú áttörésekkel díszítenek, amelyek lezárására kovácsoltvas rácsozatot alkalmaznak. A kőkerítések meglehetősen anyag-, élőmunka- és időigényesek, ezért költségesek is, úgyhogy alkalmazásuk viszonylag szűk területre korlátozódik. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a téglakerítésekre is. Fakerítéseket is aránylag szűk területen alkalmaznak, ezek igen változatos formában készülnek. A fém anyagú kerítések között a legjobban a sodronyfonatos (drót) kerítések terjedtek el. A sodronyfonatot vasbeton-, tégla-, idomacél-, esetleg faoszlopokra erősitik fel. A fonatot, illetve^spdronyt hosszirányban rendszerint feszítőhuzalokkal merevítik. Idomacélból is készítenek kerítéseket : általában monolitbeton lábazattal és függőleges pálcarendszerrel. Az acélanyagú kerítéseket korróziós hatásokkal szemben meg kell védeni. A fent részletezett főbb megoldásokat egyedi esetekben igen sokféleképpen kombinálják. Előregyártott vasbeton-elemekből is készülnek kerítések. Monolitbeton alaptestekbe ágyaznak be - pl. I-szevényű, illetve hornyolt, négyszögkeresztmetszetü- előregyártott vasbeton oszlopokat, amelyek közé sima vagy bordás felületű tömör vasbetonpallókat helyeznek. Az ilyen kerítésszerkezetck rendszerint üzemek, gyártelepek bekerítéséhez kerülnek alkalmazásra, családi házak, hétvégi házak és hasonlók bekerítésére általában nem alkalmas, mert esztétikai színvonaluk alacsony, és az elemsúlyok 130-220 kg között vannak, így beépítésük meglehetősen nehézkes, hosszadalmas és munkaigényes. A találmány feladata, hogy olyan kerítés-lábazatot szolgáltasson, amely előregyártott vasbetonelemek felhasználásával gyorsan és gazdaságosan megépíthető, magas esztétikai színvonalú, és a legkülönfélébb szerkezetű, illetve jellegű kerítés-felépítmények csatlakoztathatók hozzá. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben közbenső-, sarok- és kapuoszlop-elemekként olyan talpas vasbetonelemeket alkalmazunk, amelyek talpa a kerítés síkjába esik, és a közbenső-, valamint kapuoszlopok talpa alul lefelé nyitott, és a talp két keskeny oldalára kitorkolló keresztirányú üreget tartalmaz, elegendő ezeket a talpas elemeket üregeikkel a létesítendő kerítés síkjára merőlegesen elhelyezett támasztógerendákra illeszteni ahhoz, hogy- monolitbeton alaptestek alkalmazása nélkül is - stabil kerítéslábazatot kapjunk a földvisszatöltés végrehajtása után. Ezáltal a kerítéslábazat-építés a földmunkára és az elemek elhelyezésére korlátozódik. E felismerés alapján a kitűzött fe datot a találmány értelmében olyan előregyártotf asbetonelemek felhasználásával készített kerítéslál zat segítségével oldottuk meg, amelyre az jellemzi hogy közbenső oszlopelemei, szomszédos oszlopod között elhelyezkedő lábazati betételemei, valamin. - adott esetben - kapuoszlop-elemei, sarokoszlop- 'jmei és lábazati közdarab-elemei vannak; a közKnső oszlopelemek, a kapuoszlop-elemek, valamint ? arokoszlop-elemek az oszloptörzs keresztmetszeti m étét meghaladó méretű talppal rendelkeznek, amel < Kben alsó alapjukra és két átellenes oldallapjukra ki : »rkolló horony van; és a közbenső oszlopelemek, va i mint - adott esetben - a kapuoszlop-elemek hornyuk t al a kerítés nyomvonalára keresztirányban elhelyez! I lábtámasztó gerendákra illeszkednek. Előnyösen ; közbenső oszlopelemek és kapuoszlopelemek talp . az oszloptörzstől a kerítés nyomvonalán kétirányb nyúlik ki, mimellett a kinyúló talprészek hosszúsága ; ílszerűen egymással egyenlő, és előnyösen közel azcros, vagy azonos az oszloptörzs nyomvonal-irányú s ; lességével, vagy azt meghaladja. Egy másik találnia i/i ismérv szerint az oszloptörzs és a talp nyomvonala merőleges irányú, szélessége azonos. Célszerű továbbá, ha a közbenső oszlopelemek terepszint fölé nyúló oszloptörzs-szakaszában - előnyösen azok teljes magasságában -, az oszloptörzs nyomvonalra keresztirányú oldalain, célszerűen egymással szemben elhelyezkedő, és felülnézetben a nyomvonalba eső, oldalt és felül nyitott hornyok vannak kialakítva, az oszloptörzs középső tartományában pedig az oszloptörzs tetejére kitorkolló lyuk van, és a hornyok és lyuk célszerűen felülnézetben a kerítés-nyomvonalba esnek. A kerítéslábazat egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a kapuoszlop-elemek oszlopíörzse terepszint fölé nyúló szakaszának a nyomvonalba eső egyik oldalában - előnyösen a terepszinttől kiinduló és az oszloptörzs tetejére kitorkolló horony, a horonnyal átellenes oldalon pedig kapuoszlop elhelyezését lehetővé tevő kivágás van ; ebben az esetben célszerű, ha az oszloptörzs terepszint alatti részében a kivágást alulról határoló vállra kitorkolló - célszerűen a kerítés nyomvonalába eső - lyuk van. Egy további kiviteli példa szerint a sarokoszlopelemek az egymásra merőleges kerítés-nyomvonalakra eső, felülnézetben az oszloptörzs-keresztmetszeten ezekre az egymásra merőleges irányokba túlnyúló talp-részekkel rendelkeznek; ebben az esetben előnyös, ha a túlnyúló oszloptaip-részek hosszúsága a célszerűen négyzetkeresztmetszetű oszloptörzs oldalhosszúságával azonos, vagy közel azonos, vagy annál nagyobb; és hogy a talprészek szélessége azonos az oszloptörzskeresztmetszet oldalhosszúságával, és ha az oszloptörzs terepszint feletti szakaszában a kinyúló talp-részek feletti oldalakon célszerűen a terepszinttől kiinduló és az oszloptörzs tetejére kitorkolló hornyok, a hornyok mögött pedig az oszloptörzsben ugyancsak annak tetejére kitorkolló lyuk van, mimellett felülnézetben a hornyok célszerűen az egymásra merőleges kerítés-nyomvonalakba esnek, a lyuk pedig e nyomvonalak metszéspontjába esik. A kerítéslábazat egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a lábtámasztó gerendák és a talpakban kiképzett hornyok lefelé szélesedő keresztmetszetüek, és lényegében - a horonynak a gerendára illeszkedését 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
