189021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcsök színezésére

1 189 02 2 don, hogy a hőmérséklet 95 °C-tól forráspontig terjedő tartományban tartjuk rövid ideig, például; 15-45 percig, és a keveréket egy ideig, például egy éjszakán át állni hagyjuk. A felhasznált hidrolizálható tannin mennyisége 5 egyrészt attól függ, hogy világos vagy sötét színű gyümölcsöt szeretnénk, másrészt a konkrétan hasz­nált tannintól és a formától, melyben azt a gyü­mölcshöz adagoljuk. Általában a tiszta hidrolizál­ható tannint, például a csersavat 0,01 — 3,0 tö- 10 meg%, előnyösen 0,05-2,0 tömegé, és különösen előnyösen 0,1 — 1,0 tömeg% mennyiségben használ­juk, a gyümölcs súlyára vonatkoztatva. Ha a hidro­lizálható tannint azonnal oldható teapor formájá­ban használjuk, a teapor mennyisége 0,001-0,3 15 tömeg%, előnyösen 0,005 - 0,2 tömeg%, és különö­sen előnyösen 0,01 -0,1 tömeg%, a gyümölcs sú­lyára vonatkoztatva. Ha a hidrolizálható tannint teaextraktum formájában használjuk, a teaextrak­­tum mennyisége 2-80 tömeg %, előnyösen 5-50 20 tömeg%, és különösen előnyösen 10 — 30 tömeg%, a gyümölcs súlyára vonatkoztatva. Á hidrolizálható tanninnal történő kezelés után a gyümölcsöt előnyösen víztelenítjük és vízzel öblít­jük, mielőtt friss vizet adunk hozzá. 25 A színezékkel történő kezelést célszerűen addig végezzük, amíg a színezék eléggé és egyenletesen abszorbeálódott a gyümölcsben. Ezt úgy érhetjük el, ha a színezéket megemelt hőmérsékleten adjuk n a keverékhez és ezt a hőmérsékletet mintegy 2 órán J át, előnyösen 15-60 percig fenntartjuk. Természe­tes pigmentek esetében alacsonyabb hőmérsékletet használhatunk, ebben az esetben hosszabb kezelési időtartam szükséges. Adott esetben a kívánt ab- 35 szorbciót úgy is elérhetjük, hogy a hőmérsékletet rövid ideig, például 15-45 percig, 95 °C-tól forrás­pontig terjedő tartományban tartjuk és a keveréket ezután hosszabb időn, például egy éjszakán át állni hagyjuk. A színezéket 0,001 — 1,00 tömeg %, elő-40 nyösen 0,005 - 0,5 tömeg % és különösen előnyösen 0,007-0,25 tömeg % mennyiségben használhatjuk a gyümölcs súlyára vonatkoztatva. Á színezékkel történő kezelés után a pH-t csök­kentjük legfeljebb 2,0 értékig, például legfeljebb 2,5 45 értékig, de előnyösen oly módon csökkentjük, hogy a pH értéke 3,0-tól olyan értékig terjedjen, melynél a színezék oldhatatlanná válik. Ä kívánt pH értéket könnyen elérjük élelmezésegészségügyi szempont­ból elfogadható sav, például citromsav megfelelő 50 mennyiségben történő adagolásával. Célszerű meg­emelt hőmérsékletet fenntartani legfeljebb 1 órán keresztül, előnyösen 25-45 percig a csökkentett pH értéken. A pH csökkentése után a gyümölcsöt víztelenít- 55 jük és vízzel öblítjük, mielőtt friss vizet adunk hoz­zá. Ezután megemelt hőmérsékleten a pH-t fokoza­tosan legfeljebb 9, előnyösen 8 értékig növeljük, célszerűen 10 perc - 1 óra, előnyösen 15 — 40 perc alatt élelmezésegészségügyi szempontból elfogad-60 ható bázikus anyag, például nátrium-hidroxid­­oldat adagolásával. Miután a pH-t növeltük, a gyümölcsöt újra vízte­lenítjük és vízzel öblítjük, mielőtt újra friss vizet i iunk hozzá és kívánt esetben melegítjük, mielőtt n igegyszer víztelenítjük és vízzel öblítjük. Elő­nyös, ha a pH-t újra csökkentjük további mennyi­st ,'ű víz és ezután élelmezésegészségügyi szempont­ból elfogadható sav hozzáadásával. Ezt követően a rendszert megemelt hőmérsékletre melegítjük és ez'fenntartjuk 10-30 perc időtartamig a csökken­tett pH-n. A megemelt hőmérsékleten előnyös 3,2- 3,6 pH értékeket fenntartani. í 't követően a további feldolgozást megelőzően a gyümölcsöt vízteleníthetjük, hideg vízzel öblíthet­jük és raktározhatjuk előnyösen 2,9 - 3,0 pH érté­ken Adott esetben élettanilag elfogadható kalci­umé ót adagolhatunk abban a lépésben, amelyben a pK-t beállítjuk. A kalciumsó lehet élettanilag elfogulható szerves sav, például tejsav, glukonsav, almi sav, citromsav vagy fumársav sója, vagy egy élettanilag elfogadható szervetlen sav sója. Á tet­szőleges lépésben felhasználható, élettanilag elfo­gadható kalciumsó mennyisége 0,025 — 3,0 tö­­meg%, előnyösen 0,05—1,5 tömeg%, különösen előnyösen 0,075 — 0,75 tömeg%, a gyümölcs súlyá­ra vonatkoztatva. Továbbá kívánt esetben vízben diszpergáló polimert, például karboxilcsoportot tartalmazó savas polimer proteint vagy poliszacha­­ridot, úgymint pektint, alginátot, zselatint vagy karboximetil-cellulózt adagolhatunk a hidrolizál­ható tannin hozzáadása előtt vagy után. A polimer előnyösen alacsony metoxilszámú pektin lehet, 50 %-nál alacsonyabb észterezési fokkal, melyet célszerűen alkalmazhatunk por formájában; alkal­mas porokat az Obipektin cég forgalmaz „Purple Ribbon” márkanéven. A polimer célszerűen ada­golható vizes oldat formájában, mely 1 — 10 tö­­meg%, előnyösen 4-6 tömeg% polimer proteint tartalmaz, a víz súlyára vonatkoztatva. A találmány szerinti eljárás egyik fontos jellem­zője az, hogy a másodlagosan fakított cseresznyét (azaz olyan súlyosan sérült cseresznyét, melyet egy második fakításnak vetünk alá egy további kezelés­sel olyan, kén-dioxid tartalmú vizes közegben, mely erősen oxidáló anyagot, például perecetsavat tar­talmaz) is fel lehet használni. Az ilyen másodlagos fakított cseresznyét nem lehet ugyanis sikeresen megfesteni a szokásos módon tartósított gyümölcs­ként történő felhasználás céljára, de ez elvégezhető a találmány szerinti eljárással. A következő példákban a jelen találmányt szem­léltetjük. I. példa 1000 súlyrész cseresznyét és 1500 súlyrész vizet tartályban kén-dioxidos kezelésnek vetettünk alá, ezután a kén-dioxidot szokásos öblítési és forralási eljárással eltávolítottuk, míg a kén-dioxid maradék 500 ppm lett. Az utolsó öblítő vizet eltávolítottuk. A tartályt újra feltöitöttük 1500 súlyrész vízzel. 5 súlyrész csersavat adagoltunk és az elegyet 1,5 órán át forraltuk, mely idő alatt a cseresznye abszorbeál­ta a csersavat. A cseresznyét 10 percig víztelenítet­tük és vízzel öblítettük, majd az öblítő vizet eltávo­lítottuk. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom