189013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertések kezelésére alkalmas, új, szinenergetikus hatású gyógyszerkombináció előállítására

189 013 5. táblázat törzs chlorosan tiamulin Chlorosan+ tiamulin Hatás­fokozódás MIC MBC MIC M3C MIC MBC Staph, aureus 1 1 25 100 <0,5 <0,5 4— 100-szoros Listeria monocytogenes 1 1 50 100 <0,5 <0,5 4 — 200-szoros E. coli 50 >200 50 100 5 >200 20-szoros E. coli (borjú) >200 >200 >200 >200 100 >200 4-szeres Klebsiella pneumoniae >200 >200 >200 >200 100 >200 4-szeres Pseudomonas aeruginosa >200 >200 >200 >200 100 >200 4-szeres A chlorosan-tiamulin kombinációval a 14 törzs közül 6 esetben 4-20-szoros hatásfokozódást ta­pasztaltunk in vitro, amely Listeria és Staphylococ­cus kultúrákban a 100 - 200-szoros nagyságot is el­érte. 3Q Az elvégzett kísérletek tehát a MIC és MBC értékek figyelembevételével egyértelműen bizonyít­ják, hogy a diterpén antibiotikum csoportba tarto­zó tiamulin, valamint a fenti kemoterápiái szerek együttes alkalmazása szinergista hatást eredményez 35 és így olyan készítmény előállítására nyílik lehető­ség, amelyben a komponensek együttesen kifejtett hatása felülmúlja a komponensek külön külön ki­fejtett hatását. A találmány szerinti eljárást közelebbről az aláb- 40 bi példák szemléltetik a korlátozás szándéka nél­kül. 1. példa 45 Szulfaklórpiridazin-nátrium klórquinaldol (chlorosan) tiamulinhidrogénfumarát carbadox vivőanyag 50.0 g 33.0 g 20.0 g 5,0 g 50 ad 1000,0 g Mind a négy hatóanyagot homogenizáljuk, majd fokozatosan keverjük össze a vivőanyag, célszerű­en korpa vagy keményítő kisebb mennyiségeivel. 55 2. példa Szulfaklórpiridazin-nátrium klórquinaldol (chlorosan) tiamulinhidrogénfumarát carbadox vivőanyag' 25.0 g 60 16,5 g 10.0 g 2,5 g ad 1000,0 g Mind a négy hatóanyagot homogenizáljuk, majd fokozatosan keverjük össze a vivőanyag, célszerű­en korpa vagy keményítő kisebb mennyiségeivel. 3. példa Az 1. példa szerinti készítményt két gazdaságban vizsgáltuk hízósertéseken. A vásárolt hízósüldőket 10 napon át etettük a kísérleti készítménnyel úgy, hogy azt a takarmányhoz 1 %-ban kevertük. Az „A” jelű gazdaságban 1185, a „B” jelű gazdaság­ban 1328 kezelt sertés kezelésének tapasztalatait táblázatokba gyűjtöttük, összehasonlítva a „ha­gyományos” kezelésben részesült kontroll állatok hasonló adataival. A kísérleti elrendezést a 6. táblá­zat mutatja be. Ebből látható, hogy az l. példa szerinti preparátumot összesen 2513 állattal etet­tük, kontrollként 21 670 süldő termelési eredmé­nyit értékeltük. Az „A” gazdaságban felvett termelési mutatatók szerint a készítmény csökkenti az elhullások szá­mát. A kezelési időszakot követő 30 napon belül a kontroll állatok közül 0,53 %-kal több egyed (110 süldő) hullott el. Az elhullási veszteség a kezelés során 50 napon belül is kedvezőbb volt 1,41 %-kal. A kontrollok közül további 182 állat pusztult el, amely az 1. példa szerinti készítménnyel megment­hető lett volna. A kísérleti anyag nemcsak az elhul­lások számát csökkenti, hanem javítja a testtömeg­gyarapodást. A 10 nap alatti ráhizlalás állatonként 0,95 testtömeg kg-mal volt nagyobb. Ez %-osan mintegy 73 %-kal nagyobb gyarapodási intenzitást jelent. A tesltömeggyarapodás fokozódásával a gazdaságossági mutató, az 1 testtömeg kg előállí­tási költsége is sokkal kedvezőbb (7. táblázat). Az 1. példa szerinti készítménnyel végzett kezelé­si tapasztalatok a „B” gazdaságban is előnyösek voltak. A 8. táblázaton bemutatott gazdaságossági 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom