189011. lajstromszámú szabadalom • Tehenészeti fejőház
1 189 Oll 2 A 3 technológiai egység 2 fejőegység felőli végén egy kisebb belső, a 21 tető alatt elhelyezkedő építmény van, amelynek alsó része 36 kazánházként, felső része pedig a 35 lépcsőn megközelítő 25 megfigyelőhelyiségként van kialakítva, amelynek mind a 2 fejőegység felé, mind az azzal átellenes oldalon 50 üvegfalai vannak. így a 25 megfigyelő helyiségből - amely irodaként is funkcionálhat — mind a 3 fejőtér, mind a 26 inszemináló és a 34 homlokfalban kialakított 27, 28 és 29 kijáratok állandóan szemmel tarthatók. A kazánház kéményét 51 hivatkozási számmal jelöltük. A 2. ábrán feltüntettük a fejéshez használt vákuum-készülékek befogadására szolgáló 37 vákuumkamrákat is. A 4. és 5. ábrákon az egészében 18 hivatkozási számmal jelölt kapurendszer egy előnyös kiviteli példája látható. A 40 állványon elhelyezkedő 38 csőtengelyre 43 billenőkapuk vannak a tengely körül elforgathatóan felfüggesztve. A 38 csőtengely a 39 bakcsapágyakban van ágyazva, és meghajtásához 41 peremes hajtómű van előirányozva, amelynek működését a 42 programozó automatika vezérli. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőképpen foglalhatók össze: a fejőháznak, és a hozzá kapcsolódó elővárakozónak az alaprajzi elrendezése is már olyan, hogy messzemenően szolgálja az állatok fejésével kapcsolatos funkciókat. Az elővárakozóból érkező állatok mozgása az épületbe való belépésüktől annak elhagyásáig - minimális kitérésekkel - egyenes vonalú. A teheneknek nem kell megfordulniok a fejőállások elhagyása után, így zavartalanabb, egyenletesebb mozgásukkal elősegítik a fejőház áteresztőképességének a növelését. Az állatoknak a fejőállásokból történő távozása egyidejűleg történik, és csak néhány másodpercet vesz igénybe; ennek köszönhetően ezideig még nem alkalmazott férőhely-nagyságú (pl. akár 2 x 20 férőhelyes), egycsatornás fejőházak építhetők. A találmány szerinti fejőház - elsősorban az alaprajzi elrendezésből következően - igen egyszerűen teszi lehetővé a fejőház bővítését, anélkül, hogy a kiszolgáló technológiai berendezések befogadására szolgáló helyiségeket meg kellene változtatni. A mennyezet alá épített, üveg falú megfigyelő- és irodahelyiségből (amely az egész telep irodahelyiségét alkothatja) állandóan és kényelmesen ellenőrizhetők a fejőházban végbemenő munkafolyamatok (fejés, közlekedés, állatkezelés); az egész fejőház jól áttekinthető. Mivel a fejőházban a tehenészeti telep összes termelő tehene naponta kétszer-háromszor átvonul, az állatok itt rendszeresen megfigyelhetők, ami a tenyésztői munkát nagymértékben elősegíti. Az állandó ellenőrzés a fejési technológia maximális betartását is eredményezi. A jelenlegi gyakorlat szerint a telepi iroda a szociális épületben van, amelyet a kerítésvonalra szokás helyezni. Ebből következik, hogy a jelenlegi telepi irodákból vizuálisan sem a telep, sem az állomány nem ellenőrizhető. A fejőház nagy légtere lehetőséget nyújt páramentes légteret biztosító gravitációs, természetes szellőztetés megvalósítására, ami szellőztető berendezések, pl. ventilátorok beépítését feleslegessé teszi. Ez egyrészt energia megtakarítást eredményez, másrészt kiküszöböli a ventilátorok okozta zajártalmakat. Az eddigi megoldásoknál a ventilátorok okozta nagy zaj nagymértékben akadályozta az állat és az ember közötti kapcsolatot, komolyan zavarta a fejési munkát. Emellett a gravitációs szellőzés jobban páramentesíti a légteret, mint a ventilációs. A fejőaknát kétoldalt határoló falakba épített fűtőcsövek — célszerűen meleg levegőt szállító csövek — csak a fejőaknát fűtik, ahol a fejést végző dolgozók tartózkodnak. Ezideig a fejőház teljes belső terét fűtötték, holott a teheneknek erre sem élettani, sem más szempontból nem volt szükségük, így a fűtés vonatkozásában is nagymértékű energia-megtakarítás jelentkezik. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltami körön belül sokféle módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Tehenészeti fejőház, amelynek zárt épületen belül kialakított fejőegysége és technológiai egysége van; a fejőegységben fejőtérhez csatlakozó fejőállások vannak, amelyek a fejőegységből kivezető közlekedő-úttal vagy -utakkal állnak kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy a fejőegységben (2) az épület hosszanti középsíkjában (x) húzódó fejőtértől (17) kétoldalt a technológiai egység felőli végén behatárolt belső közlekedőutak (12) mentén kialakított fejőál iások (14) a fejőtérrel (17) ellentétes végükön olyan kapurendszerrel (18) vannak határolva, amelynek az egy-egy fejőálláshoz (14) hozzárendelt kaputáblái (43) egyidejűleg, vagy lényegében egyidejűleg nyithatók és zárhatók ; és a kapurendszereken (18) kívül a fejőállásokból (14) távozó valamennyi tehén egyidejű befogadására alkalmas méretű közlekedőterek (16) vannak, amelyek a technológiai egységen (3) át hosszirányban, az épület oldalfalai mentén húzódó külső közlekedő utakba (30) torkollnak, mimellett — adott esetben - a technológiai egység (3) felső részében a fejőegység (2) vizuális ellenőrzését lehetővé tevő megfigyelő helyiség (25) van kialakítva (1. és 2. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti fejőház azzal jellemezve, hogy a közlekedőterek (16) szélessége (h2) - előnyösen legalább mintegy kétszeresen - meghaladja a belső közlekedőutak (12) szélességét (h,) (2. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fejőház azzal jellemezve, hogy a fejőtér (17) a technológiai egységgel (3) ellentétes végén elővárakozóval (1) áll kapcsolatban. 4. A 3. igénypont szerinti fejőház azzal jellemezve, hogy az elővárakozó (1) kétoldalt nyitott, korlátokkal (6) határolt, felül fedett tér. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti fejőház azzal jellemezve, hogy a fejőház elővárakozó (1) felőli homlokfalában (11) a fejőtér (17) belső közlekedő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
