188979. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés energiafolyamatok programozható időtartamok szerinti átlagteljesítményeinek regisztrálására és a regisztrált értékek kiolvasására

1 188979 2 Üzemek technológiáinak fenntartásához, kiszolgálá­sához többféle energiafolyamat is szükséges. Termé­szetes tehát, hogy ezeknek az energiafolyamatoknak, az energiaféleségek felhasználásának alakulását mind az energiaszolgáltatónak, mind pedig a felhasználónak műszaki és gazdaságossági szempontból elsó'rendű kö­vetelményként figyelnie, értékelnie, azaz mérnie kell, de az energiafolyamatokat a mérési eredmények alap­ján szabályozni is kell, amely intézkedés szükségessé­ge független az energiahordozók világpiaci áringado­zásaitól, vagyis valamennyi országban többé-kevés­­bé azonos súllyal jelentkeznek az e vonatkozású prob­lémák. E megállapítás annyira közismert, hogy igazolá­sára e helyen - úgy véljük — további bizonyító részle­teket felsorakoztatni nem szükséges. Az energiafolyamatok figyelésére, értékelésére igen sokféle ismert műszert, készüléket, rendszert használ­nak, ezek felsorolása még sajátosságuk szerint csoporto­sítva is szinte lehetetlen, éppen ezért a szolgáltatásaik vagy a felépítésük jellegeire malva fogunk összehason­lításokat tenni. E szolgáltatások három fő csoportba sorolha­tók, ezek, az energiafolyamatok, illetve energiaféle­ségek — termelésének vagy felhasználásának meny­­nyiségi mérése, — pillanatteljesítmény-nagyságára vonatkozó­értékelés, — egy adott időközre vonatkoztatott átlagtel­jesítmény szerinti alakulása. Hosszadalmas és ennek ellenére hiányos lenne az az in­doklás, amellyel a három szolgáltatási főcsoport fontos­sági sorrendjét kísérelnénk meg összeállítani, az igen sokrétű üzemviteli jellegek miatt ugyanis néha egy szol­gáltatás is elegendő, néha pedig mind a háromra szük­ség van. A statisztikai esetek legnagyobb hányadában az átlagteljesítmények figyelése, értékelése adja az ener­giafolyamatok műszaki és gazdaságossági értékeléséhez a legfontosabb alapot annál is inkább, mert egyrészt a pillanatteljesítmény is végeredményben egy viszony­lag rövid időre "vonatkoztatott átlagteljesítmény, más­részt az átlagteljesítmény a legfontosabb paraméter az energiafolyamatok - esetleg automatikus -szabályo­zásában. Erre legjobb példa éppen a legáltalánosabban használt energia-fajta, a villamos-energia hatásos (wattos) ösz­­szetevőjének értékelése, minthogy a forgalom folyama­tos mennyiségi regisztrálása mellett a teljesítménydíjas nagyfogyasztóknak a negyedórás átlagteljesítmény alakulását, annak megtartását illető kötelezettségét már az áramszolgáltatói szerződésben vállalniok kell. A vál­lalás megtartása érdekében néha automatikus rendsze­reket is alkalmaznak (maximumőr). De a másik összete­vőnek, a villamos meddőenergiának elszámolására is havi 480 óra átlagában közvetetten értékelt (átlag-tgyi, illetve átlagos - cos >p) alakulások a mérvadóak. A továbbiakban is megmaradva a villamos -energia, mint a találmányi bejelentésünk elsődleges tárgyalási vonatkoztatása mellett, szólnunk kell arról is, hogy a villamos hatásos (Wattos) átlagteljesítményének méré­séhez és regisztrálásához is többféle műszert, készülé­ket, rendszert használnak. Általánosabban...ismert műszerek az elektromechanikus rendszerű, Ferraris-tár­­csás maximum-mutatós fogyasztásmérők, amelyekről yonszolt mutató segítségével a negyedórás maximális 2. átlagteljesítményre utaló (tehát nem számszerűen tény­leges) érték olvasható le. E műszerek önmagukban nem használhatók, minthogy a negyedórás indulások impul­zusainak előállításához külön kapcsolóórára is szükség van. E rendszernek több hátránya van, ezek a követke­zők: a mutató két (kézi) visszaállítása között csak az egyszeri, a legnagyobb átlegteljesítményhcz tartozó ki­térés látható, vagyis sem arról nem kapunk informáci­ót, hogy a visszaállítások között hányszor volt példá­ul program-túllépés, sem arról, hogy a túllépések a nap (műszakidő) melyik szakaszában következtek be, továbbá csak egy mutatott érték lévén, nem állapítha­tók meg az üzemközi értékalakulások és azok egymás­hoz való viszonyított relatív eltérései. Az előbbiek alapján vázolt hátrányok egy részét (gya­koriság, átlag teljesítmények és időközök összetarto­zása) ugyan kiküszöbölik az u.n. papiríró átlagteljesít­mény regisztrálók, amelyek az értékeket különböző vonalhosszal rajzolják egymás alá, de e műszereknél - jellegtípustól függően - újabb hátrányok jelentkez­nek. Így például a tintás vagy festékes típusok a leg­megbízhatatlanabbak, mert a kényes kezelés ellenére a festék vagy kifolyik, vagy beszárad, vagy szétkenő­­dik, a rajzolótű bedugul, vagy nem fekszik fel minden­hol a papíron. E hibasoron igyekeztek javítani azok a típusok, ame­lyek az átlagteljesítmény-értékeket vagy poziciónált mechanikus papírlukasztással /Punktomax/, vagy ugyancsak poziciónált nagyfeszültségű átütéssel (Sie­mens), esetleg viaszolt sötét fcstékbevonatos papírra ütéssel vagy rajzolással ( Rhode Schwarz ) stb. regiszt­rálták. Akár a festékes, akár pedig a poziciónáltan regisztrá­ló típosukat tekintjük is, valamennyi közös nagy hát­ránya, hogy használatukhoz speciális papírra van szük­ség, vagyis ha a papíros elfogy, újabb papíros beszerzé­séig (a legtöbb esetben külföldi gyártmányok) e típusú műszerek használhatatlanok. A papírírós rendszerek általános használhatóságát (pl. egyedi mérések) nagymértékben nehezíti egyrészt az is, hogy külön kapcsolóórára is szükség van, másrészt általában csak egy átlagidő szerinti mérésre alkalma­sak, más átlagidő szerinti mérés igénye esetén - elek­tromechanikus rendszerek lévén - vagy fogaskerék­­cserére van szükség, vagy a rendszert bonyolult mecha­nikus váltószerkezettel kell gyárilag kiegészíteni. Tovább lépnek előre azok a készülékek, rendszerek, amelyek az átlagteljesítmény-értékeket a hozzájuk tar­tozó időponttal (dátummal) dimenziós helyességben nyomtatásos regisztrálással jelenítik meg. Habár e ké­szülékek, rendszerek szolgáltatásai műszaki szempont­ból majd minden igényt kielégítenek, mert szolgálta­tásaikat egybeépített rendszerekkel bővíteni is szok­ták (maximumőr, fogyasztási regisztrálások stb.), de rendszertechnikai bonyolultságuk, ebből eredő na­gyobb vételáruk, súlyuk, méreteik, mobilizációs nehéz­ségeik miatt általában csak helyhezkötötten, diszpé­­cscr-jcllcgű komplex energetikai feladat-halmaz kiszol­­jálására alkalmazzák őket. Így például a GANZ Műszer Művek is úgy hirdeti a DATAWATT megnevezésű ké­szüléket, hogy annak alkalmazása 1 MW-nál nagyobb S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom