188964. lajstromszámú szabadalom • Napenergiával működő mezei szárítóberendezés
1 188 964 2 A találmány tárgya napenergiával működű mezei szárítóberendezés, amely átlátszó anyagból készült lefedésű, levegő munkaközegű, síkkollektorból, a kollektorhoz csatlakozó szárítótérből és ehhez felül csatlakozó kürtőből, és hőtárolóból áll. A mezőgazdasági termények jelentős része nem kerül azonnal felhasználásra, hanem az aratást illetve begyűjtést követően szántás útján való tartósításuk szükséges. Számos termény esetében a tartósító szárítást célszerű azonnal végrehajtani, mert a learatott terményben olyan kémiai és biológiai folyamatok indulnak meg, amelyek a beltartalmi értékek csökkenéséhez vezetnek. A különböző gyógynövények esetében a bomlási folyamatok először a hatóanyagok csökkenését vonják maguk után, majd penészedés és romlás következik be. A kellő időben ki nem szárított vetőmagvak esetében a kellő mértékű szárítás elmulasztása esetén a kicsírázás veszélye áll fenn. A szárítás lefolytatása jelentékeny energiát igényel. A termőterületek gyakran a mesterséges energiaforrásoktól távol helyezkednek el, ezért a szárítást csak valamilyen központi helyre való szállítás után lehet megkezdeni. Az energiahordozók magas ára miatt a mesterséges szárítás költségei a termény árát jelentősen növelik. Mindezek miatt gazdasági érdek fűződik az olyan olcsó szárítók alkalmazásához, amelyek a termelési területen is felállíthatok és napenergiával üzemeltethetők oly módon, hogy a termény se a légkörből, se a madarak vagy az állatok révén ne szennyeződjék, illetve károsodjék. Az ismert napenergiás mezei szárítók többsége csak a napsütéses órákban alkalmazható. Az ismert hőtárolós kivitelű szárítók hőtároló anyagként vizet vagy kőágyat alkalmaznak, amelyeket a szárítólevegő melegít fel. Hátrányuk egyrészt az, hogy a hőtároló anyag a levegőnél kisebb hőmérsékletre melegíthető csak fel, másrészt, hogy a hőtároló felmelegítésére fordított energiát a napsütéses órákban a szárítási folyamattól kell elvonni. A találmány feladata olyan napenergiával működő mezei szárítóberendezés létesítése, amely semmiféle segéd energiaforrást nem igényel és a napsugárzás szünetelésének szakaszában a közvetlenül beépített hőtároló kapacitás mértékéig használható. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy egy mezei szárítóberendezésnél, amely átlátszó anyagból készült lefedésű, levegő munkaközegű síkkolektorból, a kollektorhoz csatlakozó szárítótérből és ehhez felül csatlakozó kürtőből és hőtárolóból áll és a szárítóberendezés síkkollektorának abszorbere közvetlenül besugárzott latens hőtároló anyagból van kialakítva, a szárítótér homlokfelülctc és a kürtő átlátszó anyagból van és a kürtő hátfala közvetlenül besugárzott latens hőtároló anyagból van kialakítva és kívülről hőszigetelt borítással van ellátva. Előnyösen a mezei szárítóberendezés kollektorának lefedése egy vagy kétrétegű üveg vagy műanyag és ez alatt a lefedés alatt a kollektor keretébe erősített csúszósíneken mozgatható, betolható, illetve kihúzható segédhőtároló lapok vannak az abszorber felett elhelyezve, azzal és a lefedéssel párhuzamos síkban az abszorber felső síkjától célszerűen legalább 50 mm-es távolságban. Célszerűen a szárítótér és a kürtő oldalfalai átlátszó anyagból, pl. üvegből vagy műanyagból vannak kialakítva. A találmány szerinti napenergiával működő mezei szárítóberendezés előnyei a következők:- segédenergiát nem igényel, közvetlenül a termelési területen állítható fel;- egyszerű kivitelű, olcsó;- kezelés és karbantartás szempontjából igénytelen;- annak következtében, hogy síkkollcktorának abszorbere közvetlenül besugárzott latens hőtároló anyagból van kialakítva a hőtároló a levegőnél lényegesen nagyobb hőmérsékletre melegíthető fel és a sugárzási időn kívül is tud szárítani;- azáltal, hogy a kollektornak kihúzható és betolható segédhőtároló lapjai vannak, amelyek a napsütéses órákban kétoldalra kihúzott állapotban közvetlen besugárzás útján energiát vesznek fel, a tárolt hő mennyiségét, ezáltal a szárító üzemeltetési idejét a sugárzásmentes időszakban jelentősen megnöveli;- azáltal, hogy a szárítótér homlokfelülete és célszerűen oldalfalai átlátszó anyagból készülnek, a szárítandó anyag közvetlen besugárzás útján is kap hőt, tehát intenzívebben szárad;- azáltal, hogy a kürtő homloklapja és oldalfalai átlátszó anyagból készülnek, a hátoldalán elhelyezett latens hőtároló anyag közvetlen besugárzás útján tud hőt felvenni, ily módon a kéményhatás a szárítás kezdeti nagysebességű fázisában is kellő mértékű marad, a szárítás csökkenő sebességű szakaszában pedig az átáramló levegő mennyisége nő és a szárítás kevesebb időt vesz igénybe. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti szárítóberendezés példákén ti kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1. ábra a szárítóberendezés felépítésének vázlatos hosszmetszete. A 2a ábra a szárítóberendezés kollektorának felülnézete, amikor a hőtároló lapok betolt helyzetben vannak. A 2b ábra a 2a ábra B-B vonala mentén vett metszet, amikor a hőtároló lapok kihúzott állapotban vannak. A 2c ábra a 2a ábra A-A vonala mentén vett metszet. A 3a ábra a szárítóberendezés szárítóterének hosszmetszete. A 3b ábra a 3a ábra C-C vonala mentén vett metszet. A 4. ábra a szárítóberendezés kürtőjének perspektivikus képe. A találmány szerinti, napenergiával működő mezei szárítóberendezés - amint az az 1. ábrából látható - három fő részből áll: az 1 kollektorból, a 2 szárítótérből és a 3 kürtőből. Az 1 kollektor a talajon van ferdén elhelyezve, déli irányban tájolva. Egyik vége a 4 lábakra állított 2 szárítótér aljához csatlakozik. A 2 szárítótér felső végéhez kapcsolódik a 3 kürtő. Az 1 kollektor — amint az a 2c ábrából jól látható - latens hőtároló anyaggal töltött 5 abszorberből, 8 hőszigetelő lapból és 7 lefedésből áll. A 7 lefedés és az 5 abszorber között 9 levegőjárat van hagyva. A 7 lefedés üveglap vagy átlátszó műanyag. A 8 hőszigetelőlap az 5 abszorber alatt van rögzítetten elhelyezve. Az 5 abszorber latens hőtároló anyagból van kialakítva, vagy azzal van töltve. Az ugyancsak latens hőtároló anyagból álló vagy azzal töltött 6 segédhőtároló lapok az 1 kollektor 7 lefedése alatt, a kollektor keretébe erősített 10 csúszósíneken mozgathatók, azaz betolhatok, illetve kihúzhatok. A 6 segéd hőtároló lapok az 5 abszorberrcl és a 7 lefedéssel párhuzamos síkban, az 5 abszorber felső síkjától célszerűen legalább 50 mm távolságban vannak elhelyezve, hogy a 9 levegőjárat a 6 segéd hőtároló lapok betolt helyzetében is fennmaradjon. Természetesen a 9 lcvcgőjárat biztosításához a kollektor keretében, annak két végén, ugyanilyen szélességű Jevegőnyílást kell kialakítani. A 2 szárítótér — amely a 3a ábrán látható - a 4 lába2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
