188957. lajstromszámú szabadalom • Aerosolos fertőtlenítő berendezés
1 2 188 957 A találmány tárgya egy aerosolos fertőtlenítő berendezés sterilitást, illetve nagymértékű csíraszegénységet igénylő belső terek, különösen kórházi műtők, élelmiszeripari létesítmények, állattartó helyiségek, istállók stb. fertőtlenítésére, 5 amely fertőtlenítő folyadék lényegében homogén részecskeméret-eloszlású elporlasztására alkalmas porlasztófejet, erre folyadékszállító egységen keresztül csatlakoztatott, a fertőtlenítő folyadékot tartalmazó folyadéktartályt és gáz-, illetve levegő- 10 szállító egységet tartalmaz. A modern aerosológia az aerosolt szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gázban való hozzávetőlegesen stabil finomdiszperziójaként definiálja. A definíció jól elhatárolja az aerosolt, 15 különösen a diszpergált részecskék átmérője, és tömege vonatkozásában, más diszperziómódoktól. Ennek alapján az 5 [xm- nél kisebb részecskékből álló gázdiszperziót nevezzük aerosolnak, míg az ennél nagyobb részecskékből állót permetnek 20 vagy „spray”-nek. 0,001 jum alatt a részecskék elérik a molekuláris méretet: gőz vagy gáz keletkezik. A kutatások mai állása szerint megfelelően homogén részecskeméret-eloszlású aerosol előállítása kizárólag ultrahangos porlasztási elven mű- 25 ködő aerosol-generátor alkalmazásával lehetséges. Az aerosol-technikát napjainkban már igen sok területen hasznosítják és széles körű kutatások folynak a mind sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében (pl. klinikai-terápiás célokra, toxiko- 30 lógiai vizsgálatokban, fűtőolajporlasztás stb.). A különböző rendeltetésű kemikáliákból (gyógyszer, növényvédő szer stb.) képzett aerosol fokozott kémiai és biológiai aktivitásának magyarázata elsősorban a nagymértékű felületnöveke- 35 désben keresendő. A sterilitást, illetve nagymértékű csíraszegénységet igénylő belső terek (kórházi műtők, élelmiszeripari létesítmények, állattartó helyiségek, istállók stb.), fertőtlenítésére általában két mód- 40 szert alkalmaznak. Ezek egyike a falfelületek, berendezések kézzel történő lemosása fertőtlenítő oldattal, esetleg a fertőtlenítőszer permetezőgéppel történő felszórása. A másik használt módszer a helyiség gőzzel vagy gázzal történő elárasz- 45 tása (ezt általában formalin gőzzel végzik vagy más, nagy toxicitásuknál fogva emberre, állatra nem kevésbé veszélyes magas gőztenziójú fertőtlenítő folyadékok gőzeivel illetve gázokkal). Az említett két ismert fertőtlenítési módszer 50 hátrányai és a bennük rejlő veszélyek olyannyira nyilvánvalók, hogy hosszas taglalásukat mellőzve elegendőnek tűnik egy rövid számbavétel is. E- szerint az első módszer különösen idő- és munkaigényes, sok fertőtlenítőszert igényel, ezért nem 55 gazdaságos. A tökéletes eredmény nem szavatolt, a technológiai fegyelem betartásától függően bizonytalan. Ez különösen ott jelenthet fokozott veszélyt, ahol a csíramentesség létfontosságú alapkövetelmény, tehát kórházi műtőknél, az élei- 60 2 miszeriparban, SPF szintű laboratóriumi állatházakban stb. A második módszer, a helyiségek gőzzel vagy gázzal történő elárasztása ugyan nagy hatékonyságú, de ugyanakkor a nagy mérgezésveszély miatt igen kockázatos. A fertőtlenítendő helyiség viszonylag hosszú időn keresztül, legkevesebb 48 óráig (24 óra elárasztás/24 óra szellőztetés) kihasználatlan, a módszer így, miután ugyancsak fokozottan anyagigényes is, szintén nem gazdaságos. A fertőtlenítendő helyiséget végül légmentesen le kell szigetelni, ami nem mindenütt megoldható. A 2 346 730 sz. Német Szövetségi Köztársaságbeli közzétételi irat emberek, állatok, különböző tárgyak, anyagok és hasonlók zárt kezelőtérben történő aerosolos kezelésére alkalmas olyan berendezést ismertet, amely többkomponensű aerosol-diszperziók időben programozható sorrendben, keverékarányban, eloszlásban és különböző hordozógázok segítségével vezérelt és/vagy szabályozott módon zárt kezelő térben történő bejuttatására szolgál. A leírás szerint a berendezés elsősorban aerosol-inhalációs kezelésre szoruló betegek recept szerint előírt inhaláló kúráinak automatikus végrehajtására alkalmas, ugyanakkor azonban a leírás utalást tartalmaz alkalmazási lehetőségként különböző tárgyak, eszközök, élelmiszerek és hasonlók zárt térként fóliasátorban történő sterilizáló kezelésére is. A fenti ismert berendezés kitűzött céljának és rendeltetésének megfelelően meglehetősen bonyolult, sok szerkezeti elemet és egységet tartalmaz, ugyanakkor a leírásból megismerhető elvi felépítés arra enged következtetni, hogy csupán viszonylag kis térfogatú kezelőterekben (pl. a betegekre borított fóliasátorban) alkalmas viszonylag homogén szemesemé re t-eloszlású aerosol-atmoszféra létrehozására és időleges, változtatható összetételű fenntartására. Találmányunk célja a fentebb ismertetett sterilizáló módszereknél jobb, gazdaságosabb és biztonságosabb megoldás kidolgozása egy az ismertnél egyszerűbb, ugyanakkor nagyobb teljesítményű berendezés kifejlesztésével, amely alkalmas az aerosoltechnika kiteijesztésére a megjelölt alkalmazási területre, tehát nagyobb, jelentős volumenű belső terek sterilizáló célú fertőtlenítésére is. A kitűzött célt a tárgymegjelölésben körvonalazott olyan új berendezés kialakításával és alkalmazásával éljük el, amelynek találmányunk szerint nagyfrekvenciás villamos rezgéseket piezokristály révén mechanikai rezgésekké átalakító, a piezokristály rezgéseinek felerősítésére alkalmas rezgéskoncentrátort is tartalmazó ultrahangos porlasztófeje van, amelyre egy előnyösen hálózati táplálású nagyfrekvenciás teljesítménygenerátor van csatlakoztatva. Előnyösnek bizonyultak az olyan találmány szerinti berendezések, amelyeknek egy lényegében forgástestpalást alakú porlasztóház közép-
