188950. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés villamos szigetelés próbatárgyak tartós feszültségállóságának meghatározására
1 188 950 2 párhuzamosan kapcsolt 31 ellenállásból ismert módon felépített áramkör elrendezésen keresztül a 3 vezérlőegységgel csatlakozó 36 rövidzár bemenethez kapcsolódik. A 7. ábra a találmányunk szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakjának 2 villamos letörés érzékelő egysége alkotó elemeit mutatja az 1 tápegységgel, a 3 vezérlőegységgel és a 4 nagyfeszültségű transzformátorhoz csatlakoztatva. Látható, hogy az 1 tápegység és a 4 nagyfeszültségű transzformátor közé a 2 villamos letörés érzékelő egység 22 áramváltója van csatlakoztatva, amelynek szekunder körében 48 ellenállás és 24 egyenirányító két sarka van párhuzamosan kötve. A 24 egyenirányító másik két sarkára egymással sorbakötött 25 ellenállás és 26 kondenzátor áramköre csatlakozik. A 25 ellenállással párhuzamosan 27 világító dióda, és az ehhez csatlakoztatott 29 ellenállás, a 26 kondenzátorral párhuzamosan 28 zéner dióda van csatlakoztatva. A 25 ellenállás és a 26 kondenzátor egymással csatlakozó sarkai egyrészről, a 27 világító dióda és a 28 zéner dióda egymással csatlakozó sarkai másrészről, össze vannak kötve. A 27 világító dióda a 2 villamos letörés érzékelő egység kimenetére jutó optikai jelet ad, amely kimenet a 3 vezérlő egységhez csatlakozik. A 8. ábrán a találmányunk szerinti berendezés példaképpel kiviteli alakjának 3 vezérlő egysége látható, a 2 villamos letörés érzékelő egység és az 1 tápegység közé iktatva, valamint a 6 adatrögzítő végfokozat 9 idő jel bemenetéhez kapcsolva. Látható az ábrán a 2 villamos letörés érzékelő egységből érkező optikai jelet fogadó és átalakító 39 fototranzisztor, amely után az áramkör elágazással egyrészt 40 emitter ellenálláshoz, másrészt 41 kapun keresztül, majd kétfelé ágazva, egyrészről a 37 rövidzár időzítő elem bemenetéhez, másrészről a 38 korlátozás időzítő elem bemenetéhez csatlakozik. A 37 rövidzár időzítő elem kimenetéről induló áramköri ág soros elrendezésben először 42 bázis ellenállást, majd 46 tranzisztort, végül 47 ellenállást tartalmaz, ezután az 1 tápegység 36 rövidzár bemenetéhez csatlakozik. A 38 korlátozás időzítő elem kimenetéről induló áramköri ág kétfelé ágazik, innen egyrészt 43 bázis ellenálláson és 45 tranzisztoron keresztül az 1 tápegység 35 korlátozás bemenetéhez, másrészt a 6 adatrögzítő végfokozat 9 idő jel bemenetéhez kapcsolódik. A 9. ábra és 12 elektród befogó szerkezet egy példaképpen! kiviteli alakját mutatja, amely mátrix kapcsolást valósít meg. Látható, hogy az 5 próbatárgyak és a vele soros elrendezésű, egy-egy 8 egyedi jelet adó rendszerrel társított 7 megszakító elemek nagyfeszültségű egyedi áramkörei, egymással párhuzamosan kapcsolva, a matrix elrendezésű 12 elektród befogó szerkezet pólus-párjai közé vannak iktatva. Az ábrán kilenc, egymással párhuzamos nagyfeszültségű egyedi áramkört tüntettünk föl, amelyek vékony vonallal jelölt részei a valóságban egy kocka átellenes lapjai között kifeszített húrokkal szemléltethetők, míg a mátrixok szakterületéből soroknak és oszlopoknak ismert vastag vonallal jelölt áramköri szakaszok a kocka átellenes oldalainak síkjában helyezkednek el. Látható még a 4 nagyfeszültségű transzformátor, amely szekunder sarkaival csatlakozik a 12 elektród befogó szerkezethez. A 10. ábra elvi vázlat formájában, a találmányunk szerinti berendezés példaképpeni kiviteli alakja részletét és működését mutatja be. Látható az ábrán a 4 nagyfeszültségű transzformátor, amelynek szekundér oldala az 5 próbatárgyat nagyfeszültségű, egyedi áramkörökbe rendező 12 elektród befogó szerkezethez van kötve. A 12 elektród befogó szerkezetnek a rajzon csak a befogást közvetlenül megvalósító póluspárjait tüntettük fel, nem részleteztük itt a szerkezet megoldását, amelyet egy példaképpeni kiviteli alakban a 9. ábrában ismertettünk. A 12 elektród befogó szerkezet póluspárjai egy-egy egymással és a 4 nagyfeszültségű transzformátor szekundér sarkaival párhuzamosan kötött áramköri szakaszt fognak közre, amelyek mindegyikében egy-egy sorosan elhelyezett 5 próbatárgy és lobbanószál kivitelű 7 megszakító elem van, a 7 megszakító elemmel társított, a rajz szerinti példában erre felfűzött, sorszámozott gyöngy kivitelű 49 ejtőelemmel együttesen. A sorszámozott gyöngyök alatt ponyvaszerűen kifeszített 16 lejtős gyűjtő van, amely a 6 adatrögzítő végfokozat 10 egyedi jel csatlakozásán keresztül sorszám 11 tárolóhoz csatlakozik. Látható, hogy a sorszám 11 tároló olyan — célszerűen cső — alakú, amelyben a leesett és a 16 lejtős gyűjtőn át a sorszám 11 tárolóba jutott sorszámozott gyöngyük csak odakerülésük, vagyis leesésük sorrendjében, tehát az 5 próbatárgyak átütésének időrendjében helyezkedhetnek el. Az 1 tápegységet, a 2 villamos letörés érzékelő egységet és a 3 vezérlőegységet egyszerűség kedvéért a 10. ábrán nem tüntettük fel, a jelen példa szerinti kiviteli alakjukat már a 6., 7. és 8. ábrával kapcsolatban ismertettük. A példa szerinti kiviteli alakban a 7 megszakító elem lobbanószál, összetételét tekintve vezetőképes anyaggal társított, nitrált cellulóz, legegyszerűbben pamutfonal. Mivel a cellulóz nítrálása közismerten nem, vagy csak alig változtatja meg eredeti megjelenési formáját, ezért legegyszerűbb megoldásnak célszerűen választott tiszta pamutfonal is nitrálható e célra. A nitrálás, mosás, stabilizálás, szárítás ismert és célszerűen választott műveletei után legegyszerűbben külső vezetőképes bevonatnak a nitrált pamutfonalra való felviletével állítható elő a 7 megszakító elem. Ez történhetik a szokásos mártás, fújás vagy hasonló műveletekkel, vagy ezek kombinációjával. A kívánt vezetőképességet a vezetőképes anyag minőségével és mennyiségével lehet beállítani és ismert villamos mérések valamelyikével lehet ellenőrizni. A vezetőképes bevonat és az ezzel ellátott nitrált cellulóz egymáshoz viszonyított mennyiségei nem közömbösek, akár súlyban, akár térfogathoz viszonyított felület arányában fejezzük ezt ki. Túl sok vezetőképes anyag egy aránylag vékony nitrált cellulóz szállal társítva lecsökkenti a megszakító elem éghetőségét és ezért a megszakításkor meghatározhatatlan állapotok alakulhatnak ki. A fentiekben vázolt felépítésű lobbanószál valamely két pontja között áramot vezetve a vezetőképes anyag felmelegszik és az áram viszonylag már kis értékénél, a nitrált cellulózban tárolt tetemes, viszonylag kicsiny további energiabefektetéssel felszabadítható kémiai energia által a nitrált cellulóz elég, ellobban, kizárólag, közönséges nyomáson is, gázalakú égéstermékké alakul. Eközben a lobbanószál elveszti tartását és a két villamos csatlakozási pont között megszakad a galvanikus áramvezető kapcsolat. Látható, hogy a lobbanószál, mint 7 megszakító elemezem ben az ismert pl. olvadó elemekkel, viszonylag kis energia befektetéssel hozható működésbe, mivel a nitrált cellulóz anyagában tárolt, közismerten igen tetemes kémiai energia biztosítja az áramvezető kívánt szakaszának eltávolitását, vagyis az áramkör megszakítását. 5 10 15 20 2b 30 33 40 ^5 30 55 60 65 6
