188950. lajstromszámú szabadalom • Önműködő berendezés villamos szigetelés próbatárgyak tartós feszültségállóságának meghatározására
1 188 950 2 névleges vizsgáló feszültség csúcsértékét, ez nem lenne olyan mértékben káros a továbbélő próbatárgyakra nézve. Az így keletkező túlfeszültség ugyan csökkenthető még áramkorlátozás segítségével, de teljesen nem szüntethető meg, különösen a biztosító szál viszonylag nagy 5 energiaigénye miatt. Ezek az eddig legfejlettebb megoldások tehát két fő munkaszakaszban működnek, úgymint : valamely próbatárgy átütésekor elsőként a túlfeszültség keletkezését : megakadályozó intézkedés, vagyis a rövidrezárás stb. tör-j 10 ténik meg, majd másodikként az átütött próbatárgynakj a többiről való leválasztása következik: lassú visszager- j jesztés, olvadószál kiolvadása stb. ; Ezek az eddig legfejlettebb megoldások sem mentesek; azonban hátrányoktól. Első és leglényegesebb fogyaté-ii5 kosságuk, hogy az elvileg helyes második munkaszakasz-1 ban, az átütött próbatárgy leválasztása kizárólag olvadó-j szállal vagy olvadóbiztosítóval történik. Az olvadószál' ugyanis viszonylag érzéketlen ilyen célra való alkalmazás esetén. Különösképpen érvényes ez a laboratóriumi mé- 20 retű kisebb próbatárgyak és kisebb vizsgáló transzformá-; torok esetén. Az ilyen esetekben ugyanis viszonylag kicsiny (zárlati) áramok folyhatnak. Az áramot egyrészt az előzőleg már átütött próbatárgy — a második munkaszakasz idejére már kihűlt — átütési csatornája, másrészt 25 mesterségesen beiktatott, nagyfeszültségű ív és túlfeszültség ellen védő ellenállás korlátozza. Ahhoz ugyanis, hogy a szokásosan jól vezető fémből, pl. ezüstből készült akár igen vékony olvadószál viszonylag rövid idő alatt teljesítse feladatát, vagyis fölmelegendjen, megolvadjon, 30 majd elgőzöljön, számottevő energia szükséges. Ha pedig az áramkorlátozás alacsony szintre állításával és/vagy a visszagerjesztés nagyobb fokig való beállításával megengednék a viszonylag számottevő energia létrejöttét, akkor viszont a túlfeszültség létrejöttét segítenék elő, vala- 35 mint a nagyobb áram tovább roncsolná az átütési csatornát, megnehezítve ezáltal az utólagos hibahely analízist. Az olvadószál kizárólagos alkalmazásán túlmenően másik hátránya még e megoldásnak az, hogy nem ad egyedi ; felvilágosítást az egyes próbatárgyakról. Az ilyen bérén-;40 dezés csak azt képes kijelezni, hogy bizonyos konkrét időpontban a próbatárgyak tömegéből valamelyik átütött. Nem jelzi azonban, hogy melyik volt az. Látható tehát, hogy még az eddig legfejlettebb meg-! oldás sem felel meg teljes mértékben a követelmények- 45 nek, mert a leválasztáshoz kizárólag az elvileg is viszonylat érzéketlen, vagyis a működéshez számottevő, éppen a próbatesten átfolyó áramból származó energiát igénylő olvadószálat alkalmazza, továbbá nem jelzi ki, hogy a próbatárgyak közül melyik ütött át. 50 A találmányunk szerinti berendezés az eddigi legfejlettebb ilyen berendezések fent jellemzett fogyatékosságait kiküszöböli, mert a leválasztást nem kizárólag olvadószállal, hanem szükség esetén e helyett pl. laboratóriumi méretű, tehát kisebb próbatárgyak esetén külö- 55 nősképpen szükséges kis energiaigényű, nagy ellenállású, érzékeny megszakító elemmel is elvégezni, az egyes próbatárgyak kezdődő átütését pedig ehhez kellően nagy érzékenységű villamos letörés érzékelővel észleli és teljesebb információt nyújt, mivel azt is kijelzi, hogy melyik 60 próbatárgy ütött át. A találmány célja tehát egy olyan automatikus berendezés kialakítása, amely egyetlen tápegységre kapcsolt villamos szigetelési próbatárgyak egyidejű villamos tartamszilárdsági vizsgálatát végzi, az átütött próbatárgyat 65 nyomban villamosán leválasztja a közös áramkörről, miközben gondoskodik feszültséglengések elkerüléséről és az átütések egyedi regisztrálásáról, vagyis megadja, hogy mikor és melyik próbatárgy ütött át. A találmányunk szerinti berendezés ezt azzal éri el, hogy nagyfeszültségű transzformátora és ennek szekundér oldalához csatlakoztatott és az egyes próbatárgyakat befogó és azokat egyenként egymással párhuzamos nagyfeszültségű egyedi áramkörökbe rendező elektród-szerkezete, a befogó elektród szerkezet elektródjai közé ikta! tott megszakító eleme, valamint a befogott próbatárgyakat meghatározott villamos igénybevétel alá helyező és azt átütéskor megszüntető kapcsolási elrendezése van, amely tápegységből, a tápegységet irányító vezérlő egységből, a vezérlő egységnek jelet adó villamos letörés érzékelő egységből és adatrögzítő végfokozatból áll. A megoldás abban van, hogy — a tápegységnek a nagyfeszültségű transzformátor tápfeszültségének áramkörét rövidre záró kapcsoló eleme, a tápfeszültség áramkörébe korlátozó ellenállást iktató korlátozó kapcsoló eleme, : — 1 villamos letörés érzékelő egységnek a tápáram változásának meredekségét érzékelő és ennek függvényében a vezt rlő egységbe szűrt jelet adó kapcsolása, — a vezérlő egységnek a tápegység elemeit előre meghatározott sorrend szerint működtető programja és a villamos letörés érzékelő egység kimeneti jelének függvényében működtető jelet előállító és az adatrögzítő végfokosat idő jel bemenetére továbbító kapcsolása, — az adatrögzítő végfokozatnak a vezérlő egységből érkező idő jel számára létesített idő jel bemenete, az egyedi jelet adó rendszerből érkező egyedijei számára létesített legalább egy egyedi jel csatlakozása, az idő jel bemenethez csatlakozó regisztrálója és az egyedi jel csatlakozásához kapcsolódó egyedijei tárolója, — a megszakító elemen átfolyó árammal vezérelt, az egyes próbatárgyak nagyfeszültségű egyedi áramkörével, az illető próbatárgyhoz egyedileg és kölcsönösen egyértelműen hozzárendelve összeköttetésben lévő, valamint az adatrögzítő végfokozat egyedi jel tárolójához csatlakozó egyedi jelet adó rendszere, — a megszakító elemnek legfeljebb 2 mfi ellenállása, legalább 5 mA erősségű áram esetén is működést biztosító érzékenysége, minden egyes próbatárgyhoz különkülöi sorosan hozzárendelő elhelyezése és az adatrögzítő végfokozat egyedi jel tárolójával az egyedi jelet adó rendszeren keresztül létesített összeköttetése van. Előnyös a megoldásnál, hogy a feszültségmentesítést és vrlamely átütött próbatárgy egyedi leválasztását már az árütés kialakulásakor, vagyis a villamos letörés folyamatát érzékelve, túlfeszültséget elkerülve végzi, valamint kijelzi, hogy mikor és azt is, hogy melyik próbatárgy ütőt át, tehát egyedileg azonosított, szabatos élettartamokat határoz meg. A találmány szerint célszerű, ha a tápegység a vezérlő egység kimenő jelével működtetett korlátozó kapcsoló elemből és rövidre záró kapcsoló elemből áll, amelyek közé szabályozható transzformátor van iktatva, a korlátozó kapcsoló elem párhuzamosan elrendezett korlátozó ellerállássból és azt rövidre záró kapcsolóból, a rövidre záró kapcsoló elem korlátozó ellenállásból és annak kimenetéről elágazó rövidrezáró kapcsolóból áll. Előnyös tehát, hogy a korlátozó kapcsoló elem a szabályozható transzformátor előtt, azt a rövidzárási áramtól védi, amikor a rövidre záró kapcsoló elem a nagyfeszültségű 3
