188946. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés védelmi ber kialkaítására biológiailag értékes anyagok hűtő- és tárolótartályaihoz

1 188 946 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés védelmi be­rendezés kialakítására, hűtő és tárolótartályokhoz vagy tartályrendszerhez, amely hagyományos védőberendezés­sel, vagy anélkül biológiai szempontból értékes anyago­kat (például tejet, vagy folyékony tojást) tároló hűtő­­tartályok, hűtőrendszerek energiáját automatikusan, sze­lektíven szabályozza, hibaáram, vagy egyéb hálózati za­var esetén jelzést ad, a működtető rendszert kikapcsolja, majd a hiba megszűnte vagy elhárítása után automatiku­san visszakapcsol. így nagy értékű és mennyiségű anyag­ban bekövetkező károsodást lehet megelőzni. A táphálózattal összekötött - önmagában ismert - működtető elem, például mágneskapcsoló a védelmi be­rendezés egyik bemenetével van összekötve, míg a védel­mi berendezés másik bemenete közvetlenül a hálózatra csatlakozik. A védelmi berendezés kimenete optikai és/vagy akusztikai jelzést adó szerkezeti elemmel van ösz­­szekapcsolva, míg a működtető elem másik kimenete hagyományos védelmet nyújtó, önmagában szintén is­mert (például bimetálos) védelmi kapcsolóelemek beme­netéivel van összekötve, s ezek kimenetei további mű­ködtető elemeken — például mágneskapcsolókon - át egy-egy védeni kívánt berendezéssel vannak összekötve. A kapcsolási elrendezésre az jellemző, hogy a védelmi berendezés működtető szerkezeti elemét — például mág­neskapcsolót — transzformátor primér tekercsére kötöt­tük, míg ez utóbbi szekunder tekercse egyrészt dióda anód-elektródjával, másrészt egy potenciométerrel van összekötve. A dióda katód-elektródája kondenzátor egyik fegyverzetére csatlakozik, míg a kondenzátor má­sik fegyverzete a transzformátor szekundér tekercsét és a potenciométert összekötő vezetékkel van összekapcsol­va. A kondenzátor és a dióda katód elektródáját össze­kötő vezeték egy osztóellenálláson át egyrészt a transz­formátort és potenciométert összekötő vezetékre csatla­kozik, másrészt az osztóellenállások közötti leágazásból egy tranzisztor bázisával és egy további tranzisztor kol­lektorával van összekötve. Az osztóellenállással bázisa Utján összekapcsolt tranzisztor emittere a transzformá­tor és potenciométer összekötő vezetékére, míg kollek­tora egy olyan jelfogó tekercsének egyik végére csatla­kozik, amelynek másik vége az osztóellenállások közül az első ellenállással van összekötve. Az osztóellenállás­párral kollektora útján összekapcsolt tranzisztor bázisa egyfelől további kondenzátoron át a transzformátort a potenciométerrel összekötő vezetékre, másfelől egy olyan bázisosztó ellenálláspár közé csatlakozik, amelyek közül az egyik ellenállás a transzformátort a potencio­méterrel összekötő vezetékkel, a másik ellenállás pedig egy dióda katód elektródjával van összekötve, s ugyan­ezen dióda anódelektródája a potenciométerre csatla­kozik. A potenciométer végül össze van kapcsolva a há­lózatra csatlakozó kapcsoló ellenállásaival, a jelfogó pedig sorkapocsra csatlakozik, és a jelfogó tekercsét dióda hidalja át. Hazánk élelmiszeriparában, a mezőgazdaságban, ke­reskedelmi és vendéglátóipari kombinátokban számos hűtőberendezést kell alkalmazni. Az előforduló áram­szünetek, áramingadozások, túlmelegedések miatt a hűtőberendezések sok esetben nem tudják kielégíteni a követelményeket, meghibásodnak, károsodást szenved­nek. Gyakran fordul elő az is, hogy a táphálózatban bekö­vetkező zavarok alatt a táphálózat feszültsége nem szű­nik meg teljesen. A meghibásodás csak feszültségcsökke­néssel, illetve az egyes fázisokban bekövetkező aszim­metriával jelentkezik. A hagyományos relék, mágneskapcsolók tartóviszo­nya általában 0,3, ezért ezek feszültségcsökkenéskor nem esnek ki. A hálózati 220 V feszültségnek 30—60 V-ra kell csökkennie ahhoz, hogy a mágneskapcsolók kiessenek. A motorok és vezérlőáramkörök üzeme azon­ban ilyen feszültségen megengedhetetlen. Ennek követ­kezménye az, hogy a motorok tönkremennek. Az áram­szünet, vagy fáziskimaradás miatt leálló hűtőberendezés a feszültség stabilizálása után sem kapcsolja be a működ­tető motorokat. A károsodás így nem csak a villamos be­rendezéseken következik be, hanem a tárolóban lévő értékes anyagok is tönkremennek. A hűtés ugyanis álta­lában a duplafalú tartályok kettős fala által bezárt térben keringetett hűtőfolyadék, vagy egyéb hűtőközeg segítsé­gével történik. A hűtőközeg keringetésének mikéntjéről, a hűtés mér­tékének szabályozásáról önmagában ismert termosztátos megoldás útján gondoskodnak, így kézenfekvő, hogy a hálózaton jelentkező zavarok elhárításáról szintén gon­doskodni kell, mert a hűtés folyamatának megszakadása — különösen olyan üzemben, ahol egész tartályrendszer van — súlyos károkat okoz. Ezért olyan védelmi rend­szert kell kialakítani, amelynek segítségével a hálózatot ki lehet kapcsolni, a zavar megszűnése után a visszakap­csolás automatikusan történik. Motorikus üzemmódban felépített hűtőrendszerben a hűtőközeg keringetését és a ventilátorok meghajtását végző motorok üzembiztonsága elsőrendű követelmény. E célra sokféle megoldás ismere­tes. Az 1 563 802 lajstrornszámú NSZK közzétételi irat­ból például egy olyan kapcsolási elrendezés ismerhető meg, amely hibaáram, vagy hibafeszültség vizsgálatára al­kalmas. A reléáramkörbe, a feszültséget figyelő relé elé és a vizsgálóáramkörbe a kettős beállítóellenállás előtt lévő átkapcsoló« egy-egy megszakítóérintkező van kap­csolva, melyek nyomógombbal működtethetők. A be­rendezés alkalmazása kezelőszemélyt tételez fel, így automatikus üzemre nem alkalmas. A 2 539 891 lajstromszámú, szintén NSZK közzé­tételi irat egy olyan figyelőberendezést megvalósító kap­csolási elrendezést ismertet, amelynek az áram kimaradá­sa esetén megszólaló kioldómechanizmusa van. A mű­ködtető áramkörrel összekapcsolt kioldómechanizmus­ban pedig olyan kioldótekercs van, amely védőfokozat által vezérelt kapcsolón keresztül feltöltött kondenzátor­ral van összekötve. Jellemzője, hogy a kondenzátor és egy határértékfigyelő jelzi a feszültségkimaradást, amely egy adott, legkisebb érték alatt kapcsolójelet ad a kioldó­mechanizmusnak. A rendszer automatikus visszakapcso­lást azonban nem biztosít. A 2 540 815 lajstromszám alatti NSZK szabadalmi le­írás hibaáramkapcsolóra nyújt kitanítást. Csak egyedi motor védelmére alkalmas ez a berendezés. Szintén egyedi motorvédelemre alkalmas az 1463 033 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett termikus terheléskapcsoló. A megoldás szerint az egyes fázisokhoz bimetálok vannak hozzárendelve. Érdekes megoldást ismertet a 2 029 187 lajstromszá­mú NSZK közzétételi irat. Ebben egy olyan eljárás van ismertetve, mely szerint zavarra érzékeny, finoman be­állított biztosítók védhetők. Rugóerő hatása alatt álló 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom