188935. lajstromszámú szabadalom • Modulrendszerű programozható digitális oktató berendezés

1 188 935 2 zítésére szolgál. A modulba épített áramköri elem vagy funkcionális egység minden szükséges kivezetése - a táp­­feszültség csatlakoztatása is — a modul fedőlapján talál­ható. Ebbe a kategóriába tartozik a Franzis-Verlag GmbH (München, NSZK) BUSCH-ELO elektronikus építőelem családja. A több tagból álló család közös jellemzője, hogy az alkalmazott elektronikus elem (vagy elemek) a dugaszolható modulon van(nak) elhelyezve összekötve a modul szélein elrendezett kivezetésekkel. A digitális technikával foglalkozó elemkészlet igen egyszerű felépítésű, amit elsősorban játék célra készült berendezés indokol. A bővítéshez kivezetésekkel ellátott IC foglalatot ajánlanak. Ez a rendszer az oktatás igényeit kielégítő bonyolult kapcsolási elrendezések modellezésére nem alkalmas. A dugaszolható modulok már említett megoldásain túlmenően többféle kiviteli alak ismeretes. A 2 147 068 lajstromszámú NSZK Auslegeschrift oktatási célokat szolgáló dugaszolható építőelemet is­mertet. A modul egy elektronikus elemeket hordozó alsó részből és egy téglatest alakú fedélből és négy oldalfal­ból álló burkolatból — mely körülveszi az alsórészt és melynek fedelére az elektronikus elemek kapcsolási el­rendezése van rajzolva — épül fel. A modul felülről hozzá­férhető, a fedél nyílásain keresztülnyúló csatlakozó ele­mekkel rendelkezik. A csatlakozó elemek az alsó részben vannak rögzítve, a burkolat fedelébe vannak bedugva és ezáltal megtámasztva. A burkolat fedelén a csatlakozó elemeket befogadó rész vastagított és kúpos belső felü­lettel rendelkezik. A dugaszolásra szolgáló csapok a mo­dul fenékrészéhez vannak rögzítve anya segítségével. A 2 455 845 lajstromszámú NSZK Auslegeschriftből elektromos, illetve elektronikus kapcsolások gyors, külö­nösen kísérleti felépítésre szolgáló építőelem ismerhető meg. A négyszögletes alakú levelezőlap vagy annál kisebb építőelem elsősorban integrált áramkörökhöz készült nyomtatott alaplappal, az integrált kapcsolások vagy más elektromos elemek részére beépített foglalatokkal ren­delkezik. Az építőelem oldal- és homlokéleivel párhuza­mosan azokból állandó távolságra sorban elhelyezett elektromos mechanikus csatlakozó hüvelyekkel van el­látva. Az elem legalább egyik homlokéle mentén hármas csatlakozóhüvely csoport van elrendezve, nevezetesen egy hüvely a homlokéi közepén a tápfeszültség aktív potenciájának csatlakoztatására és ezzel szimmetrikusan két hüvely a földpotenciál csatlakoztatására. Az elem legalább egyik oldalélé mentén legalább egy kettes csat­lakozó hüvely csoport van elrendezve a tápfeszültség két pólusa részére, mely hüvelyek az építőelem sarkától ugyanolyan távolságra vannak, mint a hármas csoport megfelelő csatlakozó hüvelyei. A 2 648 984 lajstromszámú NSZK Auslegeschriftből építőkészlet ismerhető meg elektromos kapcsolások fel­építéséhez. Az elektromos és/vagy elektronikus elemek homlokoldalukon csatlakozó hüvelyekkel vannak ellátva, melyek a hosszanti és keresztoldalukon meghatározott helyeken úgy vannak elrendezve, hogy az egyes építő­elemek mindenkor legalább két kétpólusú összekötő dugasszal mechanikusan és elektromosan egymással ösz­­szekapcsolhatók és amelynél az egymással összekötő dugasszal nem csatlakoztatott hüvelyek vezetékekkel egymással összeköthetők. A kétszer két pólusú össze­kötő dugasz négypólusú dugaszként van kiképezve, a csatlakozó hüvelyek és a négypólusú dugaszok az áram­ellátást szolgálják. A modulok hosszanti és keresztolda­lán a csatlakozóhüvelyek hálómérettel (2, 4, 6) helyez­kednek <1, a csatlakozóhüvelyek által határolt felületen belül a modulban elrendezett elektromos vagy elektro­nikus elem kivezetésére, bevezetésére szolgáló hüvelyek egymással össze nem cserélhető módon vannak elren­dezve és/vagy kialakítva. Az ismert modulok közös hátránya, hogy a táp­­feszültség ellátásuk csak bonyolult módon csatlakozók­kal, huzilozással oldható meg egyik modulról a másikra való csatlakoztatással, mely többféle szempontból is előnytelen. A kapcsolási elrendezések felépítése bonyo­lultabb, a kapcsolások áttekinthetősége nehézkes. A sok beépített csatlakozó és vezeték a modulok — ezáltal a berendezés - előállítási költségét növelik. Minél több csatlakczó van, annál több a meghibásodás, a téves kötés lehetősége. Minél bonyolultabb egy rendszer, annál ke­vésbé alkalmas oktatási célokra. Az oktatás hatékonyan csak akkor biztosítható, ha azok aí ik az adott kapcsolási elrendezést összeállították annak elkészülte után ellenőrizni tudják, azaz meg­győződhetnek arról, hogy a feladatot jól oldották meg. Ismeretesek olyan egyszerű logikai analizátorok, me­lyek a négy változós Veitch diagram megjelenítését teszik ehetővé egyszerű, max. 4 bemenő változóval ren­delkező kombinációs hálózatok ellenőrzése céljából. A r ádiótechnika 1975. évi 2. számából olyan beren­dezés ismerhető meg, mely az eredmény vizuális megjele­nítésére kiválóan alkalmas. Az itt ismertetett leírás olyan berendezést mutat be, mely igen jól alkalmazható a kap­csolási algebra (Boole-algebra) oktatásánál. A kanonikus alakban megadott logikai függvények a Veitch-diagram (egyes irodalmakban a Karnaugh-diagram) praktikus for­­ntájábtn oszcilloszkóp ernyőjére rajzolhatok, változtat­hatók a logikai függvényekkel és a Veitçh-diagrammal való bánásmód a hallgatók számára szemléletesebbé válik. A «szülékben lineáris és digitális integrált áramkörök egyaránt felhasználásra kerültek. A készüléket egy osz­cilloszkóp x és y bemenő kapcsaira kötve az oszcillosz­­kópo- külső időalap állásba kapcsolják. A berendezéshez kapcsolt valamilyen logikai áramkör Veitch diagramja az oszcilloszkóp képernyőjén, megjeleníthető. A karak­tereké a berendezés 1-esek és 0-ások formájában jelzi ki. Az o .zcilloszkóp képernyőjén ,16 pontot kapnak 4X4-es mátrxba rendezve. Egy-egy pont a Veitch-diagram egy­­egy cellájában elhelyezkedő karakternek felel meg. Fenti készüléktől csak a logikai hálózat kialakításá­ban különbözik az „Elektronikschau (Heft 1) 1979” számiban ismertetett „Lovv-cost-Logikanalysator” be­rendezés. A', ismertetett berendezések hátránya, hogy meglehe­tősen költséges segédberendezést — oszcilloszkópot — igényelnek, ami használatukat is nehézkessé teszi. To­vábbi hátrány a viszonylag bonyolult felépítés és a több­féle tápfeszültség szükségessége, ami előnytelen az egy tápfeszültségről üzemelő logikai elemek vizsgálatánál. A találmány célkitűzése olyan modulrendszerű, prog­ramozható digitális oktatóberendc^.és létrehozása, mely bonyolult, több áramkört tartalmazó funkcionális egy­ségre használatával tegye lehetővé megfelelően bővít­heti' áramkörök önálló felépítését, kész áramkörök vizs­gálatát. A huzalozás csökkentésével javuljon az áttekint­hetőség cs ellenőrizhetőség, a modulok tápfeszültség­­ellátása és azok helytelen bedugás elleni védelme a duga-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom