188931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferroszilícium tartalmú hulladékanyagból ferroszilícium és ötvözetének előállítására, valamint ez utóbbihoz szolgáló berendezés

1 188 931 2 használásával magnézium, ritkaföldfémek egyikét vagy többjét tartalmazó ún. segédötvözete(ke)t állítunk elő. A találmány szerinti eljárás értelmében a ferroszilí­­ciumot tartalmazó hulladékanyagokat, salakokat előnyö­sen 20 mm körüli méretre törjük és átlagosítjuk, majd az átlagosított hulladékanyaghoz a szabad szilícium-dioxid tartalmára célszerűen legalább számított mennyiségű bá­­zikus salakképző anyagot és a kívánt összetételű ferroszi­­lícium hasznos terméknek megfelelően számított meny­­nyiségű acél- és/vagy öntöttvas-forgácsot adunk és az anyagkeveréket elektrotermikusán kezeljük az exoterm reakciók hőhatásának a figyelembevételével célszerűen 1800 °K alatti hőmérsékleten, amikor is a szabad szilí­cium dioxidot a bázikus salakképző anyaggal, a szilíciu­mot és a szilícium-karbidot a vasanyaggal reagál tatjuk és a ferroszilíciumot a salakanyagtól elválasztva kinyerjük vagy ennek további felhasználásával számított mennyisé­gű egyéb fémek, így magnézium, ritkaföldfémek egyiké­re vagy többjére csapoljuk, majd beötvöződés után a keletkezett ötvözetet nyerjük ki és adott esetben az el­választott salakanyagot építő- vagy burkolóanyaggá ala­kítjuk. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módja értelmében a bázikus salakképző anyag alkáliföldfém oxid tartalmú anyag, célszerűen kalcium-oxid. A találmány szerinti eljárás egy másik foganatosítási módja értelmében célszerűen 1600—1700 °K munkahő­mérsékletet alkalmazunk. A találmány egy további foganatosítási módja értel­mében a ferroszilíciumot magnezitpor bevonaton elhe­lyezett egyéb fém(ek)re csapoljuk zárt térben. A találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítási módja értelmében a ferroszilícium ötvöző féméiként magnézium és ritkaföldfémek, így előnyösen cerium, yttrium, niobium egyikét vagy többjét alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás egy adott esetbeni foga­natosítási módja értelmében az elektrotermikus kezelés után elválasztott salakanyagot vízben való granulálással építőanyaggá, vagy darabosítás után útburkoló anyaggá alakítjuk. A, találmány szerinti eljárás folyamán a ferroszilícium­­gyártás hulladékanyagainak a szilícium-karbid tartalmá­ban levő szilícium is hasznosul az * Fe + n SiC = FeSin + n C ugyancsak exoterm reakció értelmében. így a fémkihoza­­tal igen nagy értéke mellett a lejátszódó exoterm reakci­ók azt is eredményezik, hogy a gyártás villamos energia­­igénye a nem várt mértékben lecsökken. Az eljárás szerinti munkamódnál a különben hasonló célra alkalmazott acélforgács helyett öntöttvas-forgács is felhasználható, mert itt az alacsonyabb munkahőmér­­séklet következtében nem állnak fenn a foszfor-hidrogén keletkezésének a feltételei. Mivel pedig az öntöttvas-for­gács felhasználásával keletkező ötvözeteknek a széntar­talma így a szilícium tartalom tói függően 1,8-3,5 % kö­zött van, ez azt a nem várt előnyt is jelenti, hogy az így előállított tennék rendkívül jól használható vasöntvé­nyekként és vasöntvények gyártásakor. A találmány szerinti eljárás egy változati alakjánál a keletkező folyékony ferroszilícium hőtartalmát egy to­vábbi lépésben hasznosítjuk,és így előnyös körülmények között nyílik lehetőség a fcrroszilíciumnak öntészeti célokat szolgáló segédötvözetei előállítására, amelyek magnéziumot, ceriumot, yttriumot, niobiumot és egyéb ritkaföldfémeket tartalmaznak. A fémiparban rendkívül fontosak a fenti típusú segédötvözetek alkalmazásával előállítható, speciális felhasználási céllal gyártott ötvöze­tek és így az ilyen segédötvözetek gyártására már ismere­tessé váltak bizonyos berendezések. E téren a technika állását jól tükrözik az Öntöde c. folyóirat 1982. 7-8. számának a 168—171. oldalain az ún. üstfedeles eljárás­ról és az alkalmazott, valamint a továbbfejlesztési lehető­ségeket is bemutató vázlatok a kezelőüstökről. Hasonló felvilágosításokkal szolgál a skandináv vasöntödékben alkalmazott eljárásokról és az ezekhez kifejlesztett keze­lőüstökről szóló közlemény ugyancsak az Öntöde c. folyóirat 1983. 2. számának a 42—45. oldalain. Ezek a berendezések elsősorban az ún. gömbgrafitos öntöttvas előállítására szolgálnak, de az 5 % magnéziumtartalmú fcrroszilíciumró! is történik említés, amelynek azonban a szokásos Si tartalma 35-40 %, szemben az eljárásunk révén előállítható 10—15 % Si és 3-5 % Mg tartalmú segédötvözettcl. Az eljárásunkkal és a berendezésünkkel előállítható segedötvözet viszont a nagyobb fajsúlya mi­att előnyösebben használható fel, mint a fenti közle­ményben is szereplő 5 7c Mg-ot vagy az ugyancsak általá­nosan alkalmazott 10 % Mg-ot tartalmazó FeSiMg segéd­­ötvözetek és a találmányunk szerinti eljárással és beren­dezéssel az előállítható segedötvözet magnéziumhaszno­­sulása is jobb, mert a segédötvözet nem úszik fel gyorsan a felszínre. A technika állása szerint ismeretes fenti berendezések alkalmazásával azonban az általunk kitűzött fenti célt nem lehet elérni, mert az üstfedél térfogata nem elég a kezelhető folyékony ötvözet teljes mennyiségének a befogadására és nincs semmiféle szabályozó szerve, amelynek a segítségével az összetétel szűk határok kö­zött lenne beállítható. Továbbá az üstben nem dermed­het be az elkészült segédötvözet, mert akkor minden adag után újra kellene falazni az üstöt, viszont ha az el­készült, még folyékony ötvözetet kiöntik, ez azzal a hátránnyal jár, hogy az ötvözet magnézium vagy ritka­­földfém tartalmának a jelentős része kiég. Célul tűztük ki tehát, hogy egyrészt az ismeretes be­rendezések fent felsorolt hátrányait kiküszöböljük, más­részt pedig kihasználjuk a ferroszilícium folyékony hal­mazállapotánál meglevő jelentős hőmennyiséget a mag­nézium, ritkaföldfémek egyikét vagy többjét tartalmazó segedötvözet előállítására alkalmas berendezésben. A találmányunk szerinti eljárás jobb ismertetésére cs az eljárásunk egy változatának a megvalósítására alkal­mas berendezésnek a bemutatására az alábbi példákat és a csatolt 1. ábrán a berendezés oldalmetszetének a vázla­tát közöljük. A berendezés lényege, hogy egymás fölő helyezett, egymáshoz, oldható kötéssel rögzített és célszerűen a 6 tűzálló betonlappal elválasztott, 3 szénbéléssel ellátott 1 felső és 2 alsó csapolótcknőből áll, amelyek közötti 4 összekötőnyílást kiemelhető 5 zárószerkezet zárt vagy nyitott állapotban tartja és a 2 alsó csapolóteknő 3 szén­bélése 7 magnezitporral van bevonva. Az 1 felső csapoló­teknő szolgál a nem ábrázolt elcktrokcmcncéből csapolt folyékony ferroszilícium mérhető mennyiségének a be­fogadására, a 2 alsó csapolóteknő pedig a kívánságnak megfelelő mennyiségű magnézium és/vagy ritkaföldfé­mek egyikének vagy többjének, mint ötvözőanyagnak a befogadására és a 6 tűzálló betonlappal való lefedés után a ráhelyezett 1 felső csapolóteknőben levő és onnan 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom