188926. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexán - 1 ,3-dion-származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 926 2 IV. példa 20 tömegrész 19. számú hatóanyagot feloldunk 25 tömegrész ciklohexanolból, 65 tömegrész 210-280 °C forráspontú ásványolajfrakcióból és 40 mól etilén-oxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakció termékből álló clegyben. A kapott oldatot 100 000 tömegrész vízbe öntve és finoman eloszlatva 0,02 tömegszázalékos hatóanyag tartalmú vizes diszperziót kapunk. V. példa 80 tömegrész 22. számú hatóanyagot 3 tömegrész diizobutil-naftalinszulfonsav nátriumsóval, 10 tömegrész szulfitszennylúgból származó ligninszulfonsav nátriumsóval és 7 tömegrész porított kovasavgéllel jól elkeverünk és kalapácsos malomban összeőrlünk. VI. példa 5 tömegrész 3. számú hatóanyagot 95 tömegrész finomszemcsés kaolinnal elkeverünk. Így 5 tömeg% hatóanyag tartalmú porzószerf kapunk. VII. példa 30 tömegrész 1. számú hatóanyagot, 92 tömegrész porított kovasavgél és 8 tömegrész parafinolaj elegyével — a parafinolajat a kovasavgél felületére porlasztjuk - alaposan elkeverünk. Így jó tapadóképcsségű szert kapunk. VIII. példa 20 tömegrész 3. számú hatóanyagot 2 rész dodecil-benzolszulfonsav kálciumsóval, 8 rész zsíratkohol-oliglikol-éterrel, 2 rész fenol-karbamid-formaídehid kondenzátum nátriumsójával és 68 rész parafinos jellegű ásványolajjal alaposan elkeverünk. így stabil olajos diszperziót kapunk. A szerek alkalmazása történhet kikelés előtt vagy kikelés után. Előnyös, ha az új hatóanyagokat, illetve az ezeket tartalmazó szereket a gyomnövények kikelése után juttatjuk ki. Ha bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert a permetezőkészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy lehetőség szerint az, az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekedő gyomnövények leveleire vagy a puszta talajra jutnak (post-directed, lay-by). A hatóanyagok felhasználási mennyisége évszaktól, gyomnövénytől és a növekedési stádiumtól függően 0,025-5 kg/ha, előnyösen 0,125-3 kg/ha. Az (I) általános képletű cikloliexán-.l ,3-dion-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtószerek Íratását a gyomfüvek (Gramineae) és a széleslevelű haszonnövények fejlődésére az üvegházi kísérletek mulatják. (I—III. táblázatok). A növények tenyészedényeként 300 cm3-es műanyag virágcserepek szolgáltak, amelyekben agyagos homok volt 1,5 t% humusszal, mint szubsztrátummal. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti kezelésnél közvetlenül ezután a szereket a talaj felületére juttattuk. Ehhez a szereket (készültek az I—VIII. példák bármelyike szerint) vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és egy finoman porlasztó permetezővel juttattuk ki. A felhasznált mennyiség 3 kg/ha volt. A szer kijuttatása után a tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázást es a növekedést megindítsuk. Ezután amíg a növények fel nem nőttek, a tenyészedényeket átlátszó műanyagtetővel befedtük. A tenyészedínyek befedése a vizsgált növények egyenletes csírázását biztosította, amennyiben a hatóanyagok ezt nem korlátozták. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3—15 cm-es növekedési magasságig termesztettük és ezután kezeltük. A kikelés utáni kezelésre használt szójapalántákat tőzegkorpával dúsított szubsztrátumban termesztettük. A kikelés utáni kezelésnél vagy az elvetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy a növényeket először csíranövényekként elválasztva külön felneveltük és néhány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A kikelés utáni kezelésnél a felhasznált mennyiségek a hatóanyagtól függően változtak. Az értékek 0,125, illetve 0,25 kg hatóanyag/ha voltak. \ kikelés utáni kezelésnél elmaradt a tenyészedények lefedése. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20 35 °C-ot, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10-25 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2-4 hét volt. Ez alatt az idő alatt a növényeket gondoztuk és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés egy 0—100 fok beosztási skála alapján történt, ahol a 100 azt jelenti, hogy a növény nem kel ki. illetve, hogy a növényeknek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztulnak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényfajtákat használtuk: Alopecurus myosuroides parlagi ecsetpázsit Beta vulgaris répa Brassica napus repce Bromus iectorum fedél rozsnok Digítaria sanguinalis pirók ujjasmuhar Echinockloa crus-galli közönséges kakaslábfű Glycine max szójabab Lolium mulliflorum olaszperje Setaria ifilica olasA muhar Triticuni acstivum búza Összehasonlító szerként a 2-[l-(etoxi-amino)-butilidén]-5-/2 (etil-tio)-propil/-ciklohexán-l ,3-dion hatóanyagú gyonf rtószer (A) szolgált (28 22 304, számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat). Kikelés előtti alkalmazásban például az 1., 3., 16., 17., 19. vagy 20. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószereknek a gyomfüvekkel szemben figyelemreméltó gyomirtó hatásuk van. Kikelés utáni alkalmazásban például a 22. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek 0,125, illetve 0,25 kg hatóanyag/ha mennyiségben elpusztítják a nem kívánt gyomfüveket. Ugyanakkor a széleslevelű haszonnövé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
