188925. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aq kazántápvíz termikus gáztalanítására

1 188 925 2 A találmány tárgya eljárás a kazántápvíz termikus gáz­­talanítására a víz gáztalanításával és a kazánba való szi­vattyúzásával, valamint berendezés az eljárás foganatosí­tására, amelynek gáztalanítója, tápvíztartálya és táp­szivattyúja van. A kazánvíz pótlására szolgáló melegvizet szállító táp­víz szivattyúk esetében a melegvíz hozzáfolyás számára a szívóvezetékben az adott körülményektől függő nyomómagasságot kell biztosítani a gravitáció megelőzé­sére. A nyomómagasság a tápszivattyú konstrukciójától és teljesítményétől, valamint a szívóvezetek áramlási ellenállásától függ; nagyobb szivattyú teljesítmény eseté­ben általában nagyobb nyomómagasságra van szükség. A nyomómagasságot gravitációs úton oly módon biz­tosítják a tápszivattyú számára, hogy a gáztalanítót és a tápvíztartályt a szükséges nyomómagasságnak meg­felelő geodetikus magasságban helyezik el, acélszerke­zetű vagy vasbeton pódiumon. A jelentős saját- és víz­tömeget jelentő tartályok elhelyezésére nagy teher­bírású, helyigényes és költséges pódiumokat kell építeni. A találmány célja olyan termikus kazántápvíz gáz­­íalanító és táptartály rendszer kidolgozása, amely a pó­diumra kerülő terhet és ezáltal a beruházási költséget jelentősen csökkenti a tápvíztartálynak a tápszivattyúva! közös szinten való elhelyezésével. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a táp­szivattyú szívóvezetékében a szükséges nyomómagasság előállítható a tápvíztartálynak nyomásszabályozóval re­dukált nyomású gőzzel való nyomás alá helyezésével. Ha a tápvíztartály gőzterét, nyomáscsökkentő közbe­iktatásával, az erőmű vagy a kazánház gőzrendszerével kapcsoljuk össze, akkor a tápvíztartály párnagőznyomása a tápvíztartály felemelését feleslegessé teszi. A találmány szerinti eljárás iényege tehát, hogy a gáz­­talanított, lelmelegített tápvizet a gáztalanítóból gravi­tációs csővezetéken a táptartályba folyatjuk és ott a táp­szivattyú szívóoldali nyomómagasságának inegfeleiő gőz­nyomás alá helyezzük. A tápvízre ható gőznyomást a gőzvezetékben alkalmazott nyomáscsökkentővel szabá­lyozzuk. A gáztalanítót és a tápvíztartályt egyrészt a tápvíztartály legalacsonyabb vízszintje alatt végződő, elzárószerelvény nélküli vízcsővezetékkel, másrészt a gáz­talanítót és a tápvíztartáiy párnagőzterét fojtással el­látott gőzcsővezetékkcl kapcsoljuk össze. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a táp­víztartályhoz és az erőmű, ill. a kazánház gőzrendszeré­hez csatlakozó csővezetéke és ebben — előnyösen a táp­víztartály párnanyomásával vezérelt — nyomáscsökken­tője, a gáztalanító és a tápvíztartály között, ez utóbbi legkisebb vízszintje alatt végződő vízcsővezetcke, végül a tápvíztartály és a gáztalanító között fojtással ellátott gőzcsővezetéke van. A találmány szerinti eljárás egy példaképpeni fogana­­tosítási módját a foganatosítására szolgáló berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának működésével kapcso­latban ismertetjük. Az 1. ábra a berendezés elrendezését ábrázolja. A hagyományos elrendezésnek megfelelő magasság­ban elhelyezett 1 gáztalanító keveredő gőz-víz hőcserélő, amelynek 2 csőcsonkjához a 3 csővezetéken át folyama­tosan érkezik a gáztalanítandó víz. Ennek mennyiségét a 4 szintszabályozó az 5 tápvíztartályban levő 6 szint­­érzékelő révén úgy szabályozza, hogy az 5 tápvíztartály­ban a vízszint a megengedett szintingadozáson belül maradjon. Az 1 gáztalanító fűtésére szolgáló gőz az erőmű, ill. a kazánház gőzrendszerét a 7 csőcsonkkal összekapcsoló 8 csővezetéken és a 9 nyomáscsökkentőn át érkezik, amely a gőz nyomását a gáztalanítás legkedvezőbb, 378 K hőmérsékletének megfelelő 23 kPa túlnyomásig csökkenti. Az 1 gáztalanítóban felforralt vízből kiválnak és a 10 lefúvató csővezetéken át a környezetbe távoznak az oxi­gén és szén-dioxid gázok. A 378 K hőmérsékletű tápvíz a 11 vízcsővezetéken át gravitációval folyik az 5 tápvíz­tartályba. A 11 vízcsővezetek az esetleges légzsák kelet­kezésének megelőzése céljából állandó vagy változó, de folytonos eséssel csatlakozik az 5 tápvíztartályhoz. All vízcsővezeték vége az 5 táptartály megengedett legala­csonyabb vízszintjénél alacsonyabban van, hogy azon át az 5 tápvíztartály párnagőze ne juthasson át az 1 gázta­­lanítóba. A 11 vízcsővezetékbe elzáró szerelvényt nem szabad beépíteni. Az 5 tápvíztartályt a 12 gőzcsővezeték az erőmű vagy a kazán gőzrendszerével kapcsolja össze. A 12 gőzcső­vezeték 13 nyomáscsökkentőjét olyan nyomásra állítjuk be, hogy az 5 tápvíztartály párnanyomása a 14 szívó­vezetékkel csatlakoztatott 15 tápszivattyú szükséges szívóoldali nyomómagasságának (hozzáfolyási folyadék­magasságának) feleljen meg. Ekkor a vízoszlop magas­sága a 11 csővezetékben az 5 táptartály nyomása és az 1 gáztalanító nyomása közötti különbségnek felel meg. Az 5 (ápvízlartály gözterét az 1 gáztalanító 16 cső­csonkjával a 17 gőzcsővezeték kapcsolja össze. Az ebben alkalmazott 18 fojtás (blende) kis mennyiségű gőz foly­tonos áramlását teszi lehetővé az 5 tápvíztartályból az 1 gáztalanítóba, ami azi: eredményezi, hogy a gőz a 12 gőzcsővezetékben folyamatosan áramolják és a 13 nyo­máscsökkentő folyamatosan működjék, ami a működé­sének megbízhatóságát fokozza. Az 1 gáztalanítónak a 7 és 16 csőcsonkoknál mélyeb­ben elhelyezett 19 csőcsonkjához csatlakozik a 20 áll­ványcső, amely megakadályozza a rendszer túltöltését vagy a megengedett nyomáshatár túllépését. A 378 K hőmérsékletű tápvizet a 15 tápszivattyú a 21 nyomó­­vezetéken át a kazánba nyomja. A példa szerinti esetben egy G = 80 t/h gőzteljesít­ményű, széntüzelésű kazántelephez a kazánbiztonsági szabályzat szerint a 15 tápszivattyú szükséges szállító­­teljesítménye 1,25 X 80 = 100 m3|h = 27,8 liter/s táp­víz. Ehhez a szivattyúhoz szükséges szívóoldali nyomó­magasság a gyártómű adatai szerint 8 m. Ha a 14 szívó­vezeték ellenállását 20 kPa-ra, vagyis 2 m v. o.-ra becsül­jük, akkor az 5 tápvíztartályt és az 1 gáztalanítót a 15 tápszivattyú alapszintjénél 10 m-rel magasabbra kell helyezni. A kazánbiztonsági szabályzat szerint az 5 tápvíz­tartály térfogatának legalább 20 perces víztartalékot kell biztosítania, vagyis a térfogata 80/3 = 26,7 m3. A keres­kedelmi forgalomban kapható legközelebbi nagyobb tartály 30 m3 hasznos és 36 m3 teljes űrtartalmú, amely­nek a legkisebb falvastagságú változata 0,2 MPa túlnyo­másra van méretezve s így az összesen 0,125 MPa túl­nyomáshoz megfelelő. Ennek önsúlya 9,5 t. Az állóhengeres 1 gáztalanító szükséges átmérője Boie szerint 40 m|h vízsebesség esetén D = 0,18*G1,2 = = 0.18‘SO172 = 1,6 m. Az <t> 1600 X 3250 mm méretű típusgáztalanító önsúlya 2,22 t. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 55 o

Next

/
Oldalképek
Tartalom