188922. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés fémes kontaktus nélküli billentyű tömb kialakítására

1 1889.12 2 A találmány tárgya elrendezés fémes kontaktus nél­küli billentyűtömb kialakítására. Mint ismeretes a digitális technika fejlődésével egyre bonyolultabb berendezések jönnek létre, melyek jelentős részénél nagymennyiségű beavatkozó szervre van szük­ség. Ezek a beavatkozó szervek korábban fémes kontak­tussal rendelkező kapcsolók voltak, melyek túl azon, hogy előállításuk viszonylag költséges a fémes kontaktus miatt erősen korlátozott élettartaműak. A technika fejlődésével nagyszámú kapcsoló esetén úgynevezett kapcsoló mátrixok kerültek kialakításra, melyek felépítésüket tekintve háromfélék. 1. Fóliakapcsoló, melynél mozgó érintkező helyett rugalmas vezetővel zárják rövidre a kontaktusokat. Az ilyen kapcsolók előállítása olcsó, teljesítmény kap­csolására alkalmatlan, de ez nem is feladata, hiszen ele­gendő a jelszolgáltatás. A rugalmas vezető öregedésével a kapcsoló megbízhatósága csökken. 2. Kapacitív kapcsoló, ahol két kapacitív fegyverzet fölött elhelyezett harmadik lemez megérintésével - jel­adás — a két fegyverzet által a kialakított kapacitás érté­két megváltoztatva és a kapacitív változást - kompa­­rálva, például hídban mérve - érzékelik a jeladást. Ezen megoldás külön előnye, hogy az egyes érzékelők mátrixba könnyen szervezhetők. Problémát jelent alkal­mazásuknál az, hogy az egymás melletti kapacitív érzé­kelő esetén a beavatkozás — egyik érzékelő megérin­tése —,ha kismértékben is, de módosítja a környező érzé­kelő dielektrikumát, vagyis azok kapacitása is változni fog, csak kisebb mértékben mint a funkcionálisan kije­lölté. Az ilyen változás okozta esetleges hibák kiküszö­bölése miatt az érzékelőket pontosan kell beállítani, továbbá számolni kell azzal a problémával, hogy az esetleges műanyagruhában dolgozó (például köpenyben) esetén a beavatkozó szervektől hamis információ érkezik még pontos hídbeállít ásóknál is. Éppen ezért ezt a meg­oldást csak olyan esetekben alkalmazzák, amikor a hibás beavatkozás komolyabb következményekkel nem jár, például pcrszonálkomputereknél (personale computer). Az eddigieken túlmenően ennél a két megoldásnál ergonómiai és pszichikai probléma is jelentkezik, neveze­tesen az, hogy a kezelő személy a jeladáskor a beavatko­zás szubjektív érzetét elveszti, továbbá a merev billentyű kezelése fizikailag fárasztóbb, hosszantartó folyamatos használat esetén mint egy könnyen mozgó. 3. Ezen a problémán segít a 3. megoldás, amikor is a kapcsolót működtető gomb rendelkezik az elmozdulás lehetőségével, a kapcsoló — kialakítását tekintve lehet arettáló szerkezet is — fémes kontaktus helyett, kemény­mágneses anyaggal vezérelt hallgenerátoros jeladót tartal­maz. Ez a megoldás kiküszöböli a fémes kontaktus hasz­nálatával járó valamennyi problémát. Azonban az így felépített kapcsoló jóval drágább, bonyolultabb, mint a fémes kontaktust tartalmazó kapcsolók. Kapcsolótömb kialakítása esetén, a kapcsolótömb mátrixának minden felhasznált kereszt pontjába ezen egyedi kapcsolóeszköz elhelyezése szükséges. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt vala­mennyi nehézség kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfele­lően egy olyan fémes, kontaktus nélküli billentyűzet kialakítása, mely olcsó, megbízható és kialakításából adódóan könnyen mátrixba szervezhető. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a kontak­tusok helyett helyhez kötött beavatkozó szervet alkal­mazunk, például jel utat szakítunk meg, úgy a jelmeg­szakítás tényét érzékelve a jeladás megtörténik. A találmány szerinti elrendezés egy olyan Ismert elrendezés továbbfejlesztése, melynek egymást kölcsö­nösen keresztező, előnyösen optikai jeíútjai vannak. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a jel utak virtuális keresz.tezési pontjai vagy azok egy része felett legalább egy, a jelúton terjedő jel irányát 180°-tól eltérő módon módosító felülettel rendelkező jelutat módosító elemmel ellátott hordozó lemezre sze­relt billentyű van. A találmány értelmében célszerű, ha a jelútnak jelfor­rása, és/vagy érzékelője van. Nevezetesen célszerű, ha a billentyűnek a hordozó lemez felett rugalmas testet, előnyösen rugót magába foglaló csappal ellátott sapkája van. A csap a hordozó lemezen át van vezetve, és a csap végéhez van a jelutat módosító elem rögzítve. Célszerű továbbá, ha a jelút irányát módosító felület homorú. Célszerű továbbá még az is, ha az egymással párhuza­mos jelutak esetén az egymás melletti jelutak jelforrásai és érzékelői felváltva vannak elhelyezve. A találmányt részletesebben rajz alapján Ismertetjük, amelyen a találmány szerinti elrendezés néhány példa­­kénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti elrendezés példákén ti kivi­teli alakjai, a 2. ábra a találmány szerinti billentyű példakénti kivi­teli alakja, a 3. ábra a találmány szerinti elrendezés egy további példakénti kiviteli alakja. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részlete­ket jelölnek. Ha egy-egy részlet ugyanazon megoldáson belül többszörösen előfordul.a hivatkozási számot betű­vel egészítjük ki. A jelutak irányát nyíllal jelöltük. A találmány szerinti elrendezés legegyszerűbb kiviteli alakját az 1. ábra alapján ismertetjük, melynek 1 la—1 In jelforrása, 14a-14m érzékelői, I5a-15n és 16a-l6n jeíútjai, valamint 17aa-17nm virtuális kereszteződési pontja van. A 15a—15n jelutaknak csak 1 la—1 In jelfor­rása van,míga I6a-16m jelutaknak csak 14a-14m érzé­kelője van. A 17aa-17nm virtuális kereszteződési pon­tokban azok egy részében 18 billentyű van, mely 18 bil­lentyű jelutat módosító elemmel rendelkezik, mégpedig olyan jelutat módosító elemmel, mely — a jel irányát módosítja, (megváltoztatja például 90°-kai) - vagyis képes arra, hogy a 15a—15n jelút megfelelő részét a 16a—16m jelút megfelelő részével fedesbe hozza.így a lia—lln jelforrások felől érkező jel a 14a-14m érzé­kelőhöz juthat. A találmány szerinti elrendezésnek ez a megoldása oly módon működik, hogy ha egy 18 billentyűt lenyo­munk. akkor annak a jelutat módosító eleme a jel útjába kerül és azt eltereli, például a 17bb virtuális keresztező­dési pontban levő 18 billentyűt lenyomva a 11b jelfor­rástól érkező jel a 14b érzékelőre fog jutni. Mivel a jelet a 14b érzékelő érzékeli, ezért automatikusan adódik, hogy a 16b jelűt felett levő billentyű lett lenyomva. Amennyiben a 1 la—11 n jelforrások közül egy időben csak egyet helyezünk üzembe és ekkor vizsgáljuk az érzé­kelők állapotát, úgy a 14b érzékelő csak azon időtartam alatt fog jelet jelezni, amikor a 11 b jelforrás van bekap­csolva. Ebből adódik, hogy a 16b jelútra a jel a 15b jel­űiről érkezett, vagyis a 17bb virtuális kere'szteződési 5 10 15 20 25 30 35 4C 4E 5C 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom