188919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés szilárd anyagok komponenseinek eltérő sebességű - és adott esetben részben gázfejlődéssel járó - szimultán és/vagy konszekutív kémiai reakció(k) és/vagy kioldási folyamat(ok) útján történő feltárására

1 188 919 2 Különféle ércek és ásványok hidrometallurgiai fel­dolgozása során a hasznos komponensek feltárása — ki­oldása — céljából a szilárd anyag őrleményét tartalmazó szuszpenziót feltáró reagenssel, pl. savakkal érintkezte­­tik. Eközben szimultán és konszekutív heterogén kémiai reakciók, ill. kioldási folyamatok játszódnak le, amelyek során a szilárd anyag különféle értékes, valamint nem hasznosítható komponensei is oldatba kerülnek. Az érté­kes komponensek azután az oldatból kinyerhetők. E feltárási műveletekben a heterogén kémiai reakciók és kioldási folyamatok — az egyes oldatba kerülő kom­ponensek vonatkozásában — egymástól lényegesen el­térő sebességgel játszódnak le, és a feltárás során — adott esetben — gázhalmazállapotú reakciótermékek is képződ­nek. A szimultán és konszekutív feltárási - kioldási — folyamatoknak gyakran az is sajátossága, hogy a nem értékes, vagy kevésbé értékes komponensek feltárása (kioldása) gyorsabban bekövetkezik, mint az értékes komponenseké; ez utóbbiak feltárása (kioldódása) az időben elhúzódó, lassúbb folyamat. Gyakran előfordul továbbá, hogy a reagens túlnyomó részét éppen a ke­vésbé értékes, vagy nem értékes komponensek gyors feltárási reakciója igényli, ugyanakkor viszont az értékes komponensek reagens-fogyasztása viszonylag kisebb. A karbonátos komponenseket tartalmazó ásványok vagy ércek savas feltárása során például a karbonátos kom­ponensek túlnyomó része heves reakcióban elbomlik, egyúttal reagensként adagolt sav koncentrációja is hirte­len lecsökken. Ebben az esetben (de egyéb feltárási­­kioldási folyamatok esetében is) jellemző, hogy a reagens fogyásának a sebessége a reagens-koncentráció függ­vénye, és általában a reagens koncentrációjának növeke­désével növekszik. Ugyanakkor a kisebb sebességgel ki­oldódó értékes komponensek kihozatala is alapvetően növekszik a nagyobb reagenskoncentráció hatására. A hidrometallurgiai technológiákban lejátszódó szi­multán feltárási — kioldási — folyamatok további, gyak­ran előforduló jellegzetessége, hogy a már oldatba került komponensek — az időben, illetve térben változó kon­­centrációviszonyokiól függő korlátozott oldhatóságuk miatt — részben újra kiválnak az oldatból. Amennyiben ez a jelenség a szemcsék felületén, ill. pórusaiban játszó­dik le, gátolja az értékes komponensek további részeinek oldatba kerülését. A fenti tulajdonságokkal rendelkező anyagok hidro­metallurgiai feldolgozására alkalmazott, ismert feltárási eljárásokra általában jellemző a feltárási folyamatok lassúsága miatt szüksége nagy tartózkodási idő, illetve az a tény, hogy a szilárd szemcsés anyag és az oldat körülményes elválaszthatósága miatt az ellenáramú érint­­keztetés megvalósítása nagy nehézségekbe ütközik. A fel­tárást ezért nagyméretű kevert tartályokból álló reaktor­­kaszkádban valósítják meg, többfokozatú, egyenáramú érintkeztetés során. A feltárandó szilárd anyag őrlemé­nyét tartalmazó szuszpenziót és a reagenst egy vagy több fokozatban adagolják és a tartályokban a szilárd anya­gok kiülepedésének megakadályozása céljából mechani­kus keverést, Jégkeverést, vagy belső betétcsöves lég­keverést alkalmaznak. A reagens-koncentráció a tartály­­kaszkádban fokozatosan csökken, miközben az értékes komponensek fokozatosan oldatba kerülnek. A gyors reagens-fogyasztást okozó folyamatok túlnyomórészt az első fokozat(ok)ban játszódnak le, míg az értékes komponensek oldatba kerülését eredményező kisebb reagens-fogyasztással járó folyamatok teljes végbemene­tbe hosszabb tartózkodási időt igényel. A feltárási folya­matokat úgy igyekeznek intenzifikálni, hogy az érint­­keztetést többnyire magasabb hőmérsékleten — adott esetben autoklávok alkalmazásával magasabb nyomá­son — hajtják végre. Különféle közegek, ill. fázisok keverésére statikus keverőelemek alkalmazása ismert. A statikus keverésnek az a lényege, hogy a keveredést előidéző mechanikus elem vagy elemek rögzített helyzetűek, a keveredő anyag viszont a keverőelem(ek)hez képest áramlik. A 3 286 992. számú USA szabadalmi leírás olyan be­rendezést ismertet amelynél a csőben áramló közeget a csőben elhelyezett, azt tengelyirányúban két részre osztó, egymást követően ellentétes irányú csigavonalban hajlított statikus keverő elemek kényszerítik a csőten­gelyre merőleges radiális mozgásra: A 3 871 624. és 3 918 688. számú USA szabadalmi leírások szerint az anyagáramok keverését egy olyan cső­ben valósítják meg, amelyben párhuzamos és egyforma hosszúságú válaszfalakból alkotott és a cső hossza men­tén egymáshoz képest derékszögben, illetve eltolva el­helyezett csatornarendszer van. A 179 046. számú magy ar szabadalmi leírás olyan eljárást és berendezést ismertet, amelyben az anyag­áramok sebességét egymással ellentétes irányban válta­kozva gyorsítják, illetve lassítják, miközben időnként érintkezésbe hozzák egymással. A 967 331. számú kanadai szabadalmi leírásból meg­ismerhető berendezés folyadék—folyadék extrakció meg­valósítására, ezen belül fémionok vizes oldatból történő kinyerésére szolgál. Ez a berendezés is statikus keverő­­demekként funkcionáló terelőlemezeket tartalmaz. A 179 045. számú magyar szabadalmi leírásból folya­dékok és/vagy szemcsés szilárd anyagok gázokkal történő éríntkeztetésére szolgáló eljárást és berendezést ismertet. Ez a megoldás is anyagáramok gyorsítását, illetve lassí­­ását, és időközönkénti érintkeztetését lehetővé tévő statikus keverőelemek alkalmazásán alapul. Alumíniumtartalmú nyersanyagok Bayer-eljárássa! való feldolgozásánál a hőátadó felületekre történő le­rakódás elkerülésére, illetve a kikeverés intenzifikálására ismertet statikus keverőelemek alkalmazásán alapuló megoldást a 2392/81 a. sz. magyar szabadalmi bejelentés. A találmány feladata, hogy olyan eljárást, valamint az eljárás foganatosítására alkalmas berendezést szolgál­tasson, amelynek segítségével azokban a hidrometallur­giai feltárási technológiákban, amelyek eltérő sebességű — és adott esetben gázfejlődéssel járó — szimultán és/ vagy konszekutív kémiai reakciókon, ill. kioldási folya­matokon alapulnak, csökkenthető a fajlagos reagens­felhasználás, illetve növelhető az értékes komponensek kihozatala. A találmány az alábbi felismeréseken alapul: amennyiben a feltárandó szilárdanyagot tartalmazó szuszpenziót és a reagenst gyorsan és elemi méretekben is egyenletesen összekeverjük, majd az anyagáramokat egyesítjük, és az egyesített anyagáramokat — a gyors reagens-fogyás időszakának megfelelő rövid időszakon át — áramlás közben intenzíven érintkeztetjük, majd az időben elhúzódó feltárási folyamatok során az anyagot tartályokban keverjük, egyrészt a fajlagos reagens-fel­használás nem várt mértékben csökken, másrészt — meg­lepő módon — az ismert megoldásokhoz képest köny­­nyebben keverhető, kiülepedésre kevésbé hajlamos szusz­penzió képződik; végül nagymértékben növelhető a lassú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom