188916. lajstromszámú szabadalom • Gabonafélék gombafélék gombabetegségei elleni karbamidsav és ditiokarbamát-származékot tartalmazó szinergizált készítmény

1 188 916 2 A találmány tárgya olyan karbamidsav-származékot és ditiokarbamát-származékot tartalmazó szinergizált hatású készítmény, amellyel eredményesen lehet véde­kezni a gabonaféléket károsító gombabetegségek, neveze­tesen az üszöggombák, a lisztharmat és a fuzarium-fajok ellen. A találmány szerinti készítmény hatóanyagként a benzimidazol-2-il-karbamidsav-metil-észtert, valamint a (8-oxikinolát)-(dimetil-ditiokarbamát) cink és mangán komplexét tartalmazza (1 : 3)—(2 : 1) súlyarányban, s a készítményben a (8-oxikinolát)-(dimetil-ditiokarbamát) cink és mangán komplexének egymáshoz való súlyaránya (1:1) Mint közismert a kalászos gabonafélék (pl. búza, árpa) legjelentősebb kórokozói a következő patogén gombák: — csírakorban károsítanak részben a talajból, részben a magból fertőző üszöggombák, mint például a kőüszög (Tilletia foctida) vagy az árpa porüszög; (Ustilago nuda); illetve a furázium-fajok (Fusarium spp); — több fejlődési fokozatban károsítanak a gabona lisztharmatfélék (pl. Erysiphe graminis); — a kalászhányást követően károsítanak a kalász­­fuzáriózis (Fusarium graminearum), illetve a rozsda­gombák, mint pl. a sárgarozsda (Puccinia glumarum). A csírakori betegségek ellen a vetőmag csávázásával, míg a későbbi károsítókkal szemben különféle fungici­­dekkel végzett állománypermetezéssel védekeznek. A gabonafélék csávázására régebben elsősorban a higanytartalmú szerek terjedtek el, amelyeknek haszná­lata több szempontból hátrányos. így közismert a higany­tartalmú anyagok egészségkárosító, s ugyanakkor akku­muláló tulajdonsága, amellett, hogy alkalmazásuk a mag­vak belső fertőzöttsége ellen nem ad védelmet. A szakirodalomban [Proc. Br. Insectic, Fungic. Conf. 7th, (1973) pp 127, 301] H. Hampel és F. Löcher szá­moltak be először a benzimidazol-2-il-karbamidsav-metil­­észter (BCM, nemzetközi nevén: Karbendazim) fitopatc­­gén gombákkal szemben kifejtett hatásáról, s a 3 657 443. sz. USA-beli szabadalomban ismertették először mint a növényvédelmi gyakorlatban alkalmazható fungicid hatóanyagot. A (8-oxikinoIin) réz komplexének protek­tiv fungicid hatását Powell ismertette először a negyve­nes évek második felében [Phytopathology, 36, p. 573, (1946)]. A 171 736. sz. magyar szabadalmi leírás ismerteti a (8-oxikinolát)-(dimetil-ditiokarbainát) vegyes ligandumú fémkomplexeknek igen kedvező fungicid hatását, amely fémkomplexek — különösen ha a centrális fématom cink, mangán, réz, magnézium, vas, kadmium - mindig aktívabbak, mint akár a 8-oxikinolátot, akár a dimetil­­ditiokarbamátot tartalmazó azonos ligandumú komp­lexek. Ismerteti továbbá, hogy pl. az 1 súlyrész cink komplexet és az 1 súlyrész mangánkomplexet tartalmazó keverék hatása különösen előnyös. A 104 686. sz. lengyel szabadalmi leírás szerint a Rhizoctonia solani, a Phome betae, valamint a Ilelinin­­thosporium gramineum gombákkal szemben szinergeti­­kus hatást találtak a (8-oxikinolát)-(dimetil-ditiokarba­­mát) réz komplexét és a karbendazimot 1:1 arányban tartalmazó kombinációnál. A találmány szerinti készítményre irányuló kísérle­teink azt bizonyították, hogy a kalászos gabonaféléket károsító gombák elleni komplex védelem a komponen­sekkel eddig elért védelem hatékonyságát nem várt mó­don meghaladja, ha a gombafélék vetőmagvának csává­zására, illetve a gabonafélék állománykezelésére olyan fungicid kombinációt alkalmazunk, amelynek egyik komponense a karbendazim (BCM, benzimidazol-2-il­­karbamidsav-metil-észter), míg a másik komponense a (8-oxikinolát)-(dimetil-ditiokarbamát) vegyes ligandumú cink és mangán komplexe. A karbendazim és a fém­komplexek (1:3)—(2:1) közötti aránytartományban szinergetikus hatást mutatnak fel, mint azt a kísérletek bizonyították. A készítményben a két fémkomplex al­kalmazása egyenlő súlyarányban (1:1) a legelőnyösebb. A találmány szerinti fungicid készítmény legelőnyö­sebben vizes szuszpenzió formájában használható fel, s annak hatóany«gtartalmát aszerint változtatjuk, hogy csávázásra vagy állománypermetezésre kívánjuk alkal­mazni. A találmány szerinti készítményeket az itt következő példákon mutatjuk be, melyek nem korlátozzák a szaba­dalom oltalmi körét. 1. példa Vetőmagvak csávázásához filmképző polimert tartal­mazó szuszpenzió-koncentrátumokat készítünk 300 g/ 1000 ml összes hatóanyagtartalommal az I. táblázatban megadott arányban az anyagok összemérésével és össze­keverésével. A szilárd anyagokat tartalmazó folyadék­rendszert Dyno KD 5 típusú gyöngy mai ómmal nedves őrlésnek vetjük alá, amelyet addig folytatunk, míg a szilárd anyagok szemcseátmérője kisebb lesz mint négy mikron. I. táblázat anya& , bemérések g megnevezése karbendazim (8-oxikinolát)-(di-75 100 150 200 225 metil-ditio), Zn komplex (8-oxikinolát)-(di-112,5 100 75 50 37,5 metil-ditio), Mn komplex 112,5 100 75 50 37,5 etilén-glikol 90 90 90 90 90 Ultrazine NA 50 50 50 50 50 HoeS1494 12 15 15 15 17,5 Pluriol PE 10 500 18 15 15 15 12,5 Mowilith DM 21 200 200 200 200 200 Rhodamin 2BU Flüssig 5 5 5 5 5 A táblázat szerinti bemérésekkel készített keveréke­ket ezután ioncserélt vízzel 1000 ml-re egészítjük ki és úgy végezzük el a nedves őrlést. A készítmény az ismert berendezésekkel nedves csá­vázásra előnyösen alkalmazható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom