188906. lajstromszámú szabadalom • Drénárokszűrő,valamint eljárás annak készítésére
1 188 906 2 A találmány drénárok-szűrőre, valamint ilyen szűrő készítésére szolgáló eljárásra vonatkozik. A talaj vízháztartásának a javítására széles körben alkalmaznak világszerte drénrendszereket, amelyek kb. 2,0—2,3 m-ig terjedő mélységű, legfeljebb 25 cm szélességű drénárkokból, azok feneke közelében elhelyezett dréncsövekből, és a dréncsöveket körülvevő, rendszerint a terepszintig terjedő szemcsés anyagú szűrőszerkezetből áll. A szűrőszerkezet feladata, hogy jó drénvíznyelő képességet biztosítson, meggátolja a talajcső eliszaposodását, és megtartsa, illetve növelje a talajcső hatékonyságát annak élettartamán belül. A jelenleg alkalmazott szűrőanyagok és azok felhasználásának különféle módszerei pl. Thyll S. Z. „Mezőgazdasági talajcsövezés” (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983) című szakkönyve ismerteti. A könyvből kitűnik, hogy míg korábban a talajcsőhálózatok tervezési kérdései közül eddig főként a szívótávolság meghatározásával kapcsolatos kérdések voltak inkább előtérben, újabban a kísérleti telepek mérési adatai és a talajcsőhálózatok üzemelési tapasztalatai egyre jobban rávilágítanak a szűrőzés hatékonyságot növelő szerepére is. A szűrőzés ugyanakkor alapvetően kihat a talajcsövezés gazdaságosságára, mert költsége a talajcsővezeték költségének mintegy másfél-kétszeresét is kiteheti. Ezért a szerző szerint mindig gondosan meg kell vizsgálni, hogy egyáltalán kell-e szűrőzés, s ha igen, akkor a leggazdaságosabb szűrőanyagot és szűrőzési technológiát kell kiválasztani. A szerző könyvének 5.25. ábráján bemutatja a leggyakrabban alkalmazott drén-kialakítási módokat. Ároknyitással végzett talajcsövezéseknél ezek a következők: — a talajcsőrc kezeletlen föld visszatöltése — a talajcsőre 15-50 cm homokos kavicsszűrő és felette kezeletlen föld visszatöltése — a talajcső felett felszínig meszezett drénárok — a talajcsőre 30—60 cm meszezett föld és felette a kezeletlen főid visszatöltése — a talajcső felett porszénhamuval kezelt föld visszatöltése — a talajcső felett Solocrol műgyantával kezelt föld visszatöltése — a talajcsőre 10—20 cm réteg repce szalma és 20- 50 cm-ig kezelt föld és felette kezeletlen föld visszatöltése — a hullámbordás flexibilis talajcsőre 30—50 cm kezelt vagy kezeletlen föld visszatöltése — a lerakott égetett agyag talajcső felett 40-50 cm magasságban vakonddrén kerül kihúzásra és a felszínig lazított-szántott talajréteg helyezkedik el. Ároknyitás nélkül végzett talajcsövezésnél a szerző azt javasolja, hogy a feihasított, majd összenyomott talajba hullámbordás flexibilis talajcsövet helyeznek cl, perlitgyöngy vagy polipropilén filc csőszűrővel, esetleg enélkül. Szinay M. „A talaj vízháztartásának a szabályozása talajcsövezéssel” című doktori értekezésében az alábbi fejtegetések találhatók : A szűrő tér az eredeti talajnál jobb, vagy lényegesen jobb vízvezető képességű kell, hogy legyen. Anyaga általában szemcsés szűrőanyag — 20 mm-nél finomabb szemű szűrőanyag — vagy a drénárokból kitermelt talaj kémiai hatású talaj szerkezetjavító hatású adalékanyaggal keverve. Célszerű, ha a felső rész — a mélylazítás szintje feletti ároktér — visszatöltött talaja is kémiai talajszerkezet-javítást kap. A drénárok-szűröt általában csak kötött talajoknál és övdrénároknál alkalmazzák, A drénárokszűrő feladata a talaj javított természetes (másodlagos porozitás) és fizikailag javított mesterséges (harmadlagos porozitás) hézagrendszerén át, és a vakonddrének, vagy mélylazítás közvetítésével a drénárokba érkező vizeknek, számottevő visszaduzzasztás nélkül, a dréncsőbe vezetése. Kötött vagy közepesen kötött, de túlságosan nem mállott talajoknál a drénárok vízvezető képességének javításában jó eredmények érhetők el a visszatöltött talaj kémiai kezelésével is. A kémiai hatású adalékanyaggal kevert talaj másodlagos porozitásúvá válik. így nehezebben ázik szét, hosszabb ideig szerkezetes és jó vízvezető képességű marad. Bár a kémiai hatóanyag (kaiciumoxid, kalciumkarbonát, gipsz) egy része idővel kimosódik, de közben a talajban közelítőleg homogén gravitációs hézagrendszer alakul ki, melynek eltömődésétől nem kell tartani. A talaj kémiai kezelése kémiai szűrőzésnek is nevezhető. A mélylazítást és a kémiai talajjavítást 3-4 évenként meg kell ismételni a karbantartási munkák keretében. Szinay M. „A síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás” (Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1982.) című könyvben is utal arra, hogy a stabilabb talajokban a víz áramlását pl. kémiai szerkezetjavítással elvégzett árokszűrővei kell elősegíteni, és a kémiai szerkezetjavító anyag folyamatos pótlásáról kell gondoskodni. A fentiekből is kitűnik, hogy a melioráció keretében ezideig drénárok-szűrőzésre, illetve a szűrőszerkezetjavítására korábban általában kavicsot, újabban pedig őrléssel előállított mészkőport (CaC03) használtak, amelyet általában igen nagy ( 100-200 km-es) távolságról kellett a helyszínre szállítani, ez körülményes és költségigényes művelet volt, tetemes szállítási veszteséggel kellett számolni, ami egyúttal környezetszennyezést is okozott. A mészkőpor egyenletes kiszórása csak szélmentes időben lehetséges. A felsoroltaknál is nagyobb problémát jelentett, hogy a mészkőpor legalább egy része a vízben feloldódott, és az oldat a drénárokból kimosódott. Ez a leggyakrabban használt szűrőanyag tehát rövid tartamhatású, és visszapótlásáról mélylazítással mintegy 3-5 évenként gondoskodni kell, mert tartós kémiai szerkezetjavítás csak így biztosítható. A többszöri visszapótlás viszont tetemes többletköltséggel és többletmunkával jár. További problémát okoz, hogy környezetvédelmi okokból a mészkőbányák őrlőüzemeinek egy részét már leállították, és ez a tendencia a jövőben feltehetőleg még mkább erősödni fog. A mészkőpor pótlására használt cukorgyári mésziszap a drénszerkezet-javítási célra kevésbé alkalmas. A találmány feladata, hogy olyan drénárok-szűrőt szolgáltasson, amely olcsó és könnyen hozzáférhető anyagok segítségével állítható elő, és a talajcsövezés teljes tartamhatásáig pótlás és felújítás nélkül biztosítja a drenszerkezet kifogástalan működését. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a létesített drénárokból kiemelt talajt megfelelő kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkező viszonylag magas CaC03 tartalmú meszes altalajjal meghatározott arányban összekeverjük, és a dréncsővezeték fölé, illetve környezetébe ezt a keveréket töltjük vissza, kiváló tulajdonságú szűrő alakul ki, mert pl. Na és Ca ioncsere, az Arany-féle kötöttségi szám csökkenése és egyéb tényezők eredményeként a talajszerkezet úgy vál5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
