188902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok folyadékba vitelére

1 188 902 2 A találmány gázok folyadékvitelére szolgáló eljárásra és az eljárás megvalósítására szolgáló berendezésre vonat­kozik, amikoris a közegeket a tárolómedencékben vagy kezelőterekben való elsődleges érintkeztetést követően érintkeztetjük. A tárolt vagy áramló folyadékba való gáz, pl. levegő bevitelére különféle megoldások ismeretesek. A gyakorlatban befúvással, bekeveréssel gáznak folya­déktérben való elosztását és elnyeletését számos szerke­zet jól megvalósítja. Ismert az a megoldás is, mely szerint levegőztető turbinákat szokásosan kiegészítik folyadék­­bevezető csővel, hogy megfelelő folyadékáramlást és fe­néksebességet biztosítsanak. Ebből a megfontolásból egyes megoldások szerint a felszíni levegőztetőkerék alá egy további levegőztetőkeverőt helyeznek el. Közis­mert tény szakemberek előtt, hogy a benyomott, vagy beszívott gáz jelentős hányada feladatát nem tölti be és hasznosítás nélkül távozik, a nagy energiaigénnyel bevitt gázok a rendszerből kilépnek és a szabadba távoznak. A bevitt gáz jobb hasznosítására való törekvés megis­merhető pl. az 1 782 485 ljsz. NSZK szabadalmi leírás­ból, amely szerint a keverőelemmel koncentrikusan a folyadékba merülő rögzített csészeszerű folyadékterelő­­ket helyeznek cl, melyek a buborékok folyadékban való áramlását segítik. A keverőelem mozgatása jelentős ener­giát igényel, ami végülis költségnövelő tényezőként je­lentkezik. Az 507 164 ljsz. svájci szabadalmi leírás szerinti meg­oldásnál a levegőztetőkereket felülről lefedik egy pere­mes elemmel oly módon, hogy az említett perem mindig a folyadékszint alatt marad. A megoldás hibája, hogy a folyadékszint alá nyúló elem meggátolja a folyadék szabad forgatását, igen nagy energiát emészt fel éppen fékező hatása következtében, ami nem áll arányban az elérhető eredménnyel. Az ismert megoldásokra jellemző, hogy a gáz és folya­dék mozgatását magában a folyadéktérben irányítják, a folyadék mozgási energiája, továbbá a távozó — el nem nyelt vagy le nem kötött — gáz és a mozgó folyadék koncentráció különbsége által nyújtott anyagátadási lehetőségeket nem hasznosítják, sőt olyan energiatöbble­tet igényelnek, ami nem áll arányban a hatásfok javulásá­val. Nem ismeretesek olyan megoldások sem a gyakorlat­ban, sem az irodalomban, amelyek a gázok folyadékba való vitelére kialakított szerkezeteknél a rendszerből tá­vozó gáz, pl. levegő szabad eltávozását külön energia be­vitele nélkül hasznosítanák. A találmány feladata olyan megoldás biztosítása, mely lehetővé teszi a gáz-folyadék fázis közötti anyag­átadás hatásfokának javítását külön energiatöbblet bevi­tele nélkül. A kitűzött feladat megvalósítása érdekében a talál­mány szerint a folyadék felszínén és fölötte a gáz-folya­dék közötti anyagátadást intenzifikáljuk, azaz a folyadék felszíne fölött létrehozunk egy újabb — másodlagos — gázfolyadék fázisérintkeztetést, ezáltal az eddig elveszett energiák és anyagok tökéletesebb hasznosítását valósít­juk meg. A találmány azon a megfigyelésen alapszik, hogy pl. gázbejuttató turbinakerekek körül a turbinából kivágódó gáz buborékos folyadékgyűrűszerű felszínemelkedést hoz létre. Azt tapasztaltuk, hogy az ilyen megemelt fo­lyadékfelszín fölé helyezett sík gyűrűlapon a folyadékot ütköztetve vékony folyadékfilmet képezhetünk, illetve a folyadékfelszín fölé megfelelő magasságban elhelyezett 2 tárcsán vagy fedőelemen vékony folyadékréteget alakít­hatunk ki a tárcsa alsó felületén, ugyanakkor a tárcsa szélein zuhatagszerűen hull vissza a folyadék. A folya­dékból kilépő gázok a vékony folyadékfilmmel érintkez­nek, illetve csak az említett zuhatagszerú folyadékfüg­gönyt áttörve távozhatnak a rendszerből. Ily módon a fi lütköztetés, majd filmképzés és zuhatagfüggöny létre­hozásával további - másodlagos - gáz-folyadék érintkez­­tetést valósítunk meg a közegek között, amely az anyag­­á-adás hatásfokát lényegesen javítja. Az említett másodlagos gáz—folyadék érintkeztetés létrehozása érdekében legalább egy koncentrikusan — előnyösen meghatározott magasságban - elhelyezett síktárcsával fedjük le a gázáram által felduzzasztott víz­felszínt úgy, hogy a felületi rétegek a síktárcsán filmsze­rűen szétterüljenek és a tárcsa szélein zuhatagszerűen es­senek vissza, illetve hulljanak alá. A találmány szerint kompresszoros, ventillátoros be­­fúvatás esetén úgy járunk el, hogy a megemelkedett fel­színi réteg kialakításához és létrehozásához pl. a tárcsát forgatjuk, amikor a felemelt folyadék felszínen a film­képződést és a tárcsa szélérő:! való zuhatagszerű vissza­esést a tárcsa forgatásával biztosítjuk, létrehozva ilyen módon ebben az esetben is a másodlagos érintkezést. A találmány eljárás gázok folyadékbevitelére zárt, vagy részben zárt medencében vagy hasonlóban tárolt folyadéknál, melynek meghatározója, hogy a folyadék és gáz között másodlagos érintkeztetést hoznak létre oly módon, hogy az elsődleges érintkeztetés során bevitt, a folyadékból kilépő gáz—folyadékfázist a folyadékszint felett kialakított ütközőtárcsán vagy tárcsarendszeren felütköztetjük és szétterítjük, miközben a filmszerűen szétterített folyadékréteget a felszabaduló és távozó sza­bad gázzal ismételten érintkeztetjük. Előnyösen úgy járunk el, hogy az ütköző tárcsa vagy tárcsarendszer kerületéről a másodlagos érintkeztetésben részesített folyadékot zuhatagszerűen a medencébe, vagy hasonlóba visszaengedjük, miközben a felszabaduló gá­zokkal a visszafolyó elegyet ismételten érintkeztetjük. A találmányhoz tartozó berendezésnek folyadék be­fogadására szolgáló medencéje vagy hasonló szerve van és pl. a folyadékba merülő turbinakeverőve! és ahhoz csatlakozó gázszívócsővel vagy gázbefúvócsővel van el­látva, meghatározója pedig a nyugvó folyadékszint fölöt­ti magasságban elhelyezett ütközőtárcsa vagy tárcsarend­­s/.er. vagy áttörésekkel ellátott ütközőtárcsa, mely ki­sebb, mint a medence vagy tároló átmérője. Az előnyös kivitelnél a medence egy vagy több áram­lástörő lemezzel, adott esetben fröcskölésgátló lemezzel vagy lemezekkel van ellátva. A találmány szerint a medencék sorba is köthetők, amikoris az egyes medencék átvezető nyílással vannak ki­­a’akítva és az egyes medencéket célszerűen a turbina­keverőve! kapcsolt, az egyes medencéket gázzal külön­­külön ellátó, többes leágazású gázvezetéke van. A találmány előnye abban foglalható össze röviden, hogy a rendszerbe betáplált gázt kilépése előtt energia­­igény bevitele nélkül — másodlagosan is érintkeztetjük a folyadékkal, így az érintkeztetés hatásfokát egyszerű módon és eszközökkel jelentősen megjavítjuk, a betáp­lált gázt jobb eredménnyel tudjuk a folyadékba bevinni. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosí­tás! módját és a találmányhoz tartozó berendezés kiviteli alakját rajzok keretében ismertetjük, ahol az 1. ábra turbinakeverő felső ütközőlemezzel, egyik ol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom