188894. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet többszintes épületek szellőztetésére
1 188 894 2 A találmány tárgya szerkezet többszintes épületek szellőztetésére. Ismeretesek olyan szerkezetek többszintes épületek szellőztetésére az épület tetőszintje fölé kivezetett, több szinten áthaladó függőleges külső szellőzőcsővel, valamint a külső szellőzőcső belsejében elrendezett belső szellőzőcsővel, amely szerkezeteknél a külső és belső szellőzőcső egymástól elkülönített, a szellőztetendő szintek helyiségeinek belső terével összekötött csatlakozónyílásokkal van ellátva. Ilyen szerkezeteket ismertet például a „Légtechnikai berendezések L, TTI 9-6., Lakóépületek szellőző berendezése” c. tervgyűjtemény (Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1979.). A többszintes épületek szellőztetésénél higiéniai szempontból a szintenként induló, egymástól elkülönített szellőző kürtők a legmegfelelőbbek. Ez a megoldás ugyanis kiküszöböli az egymás alatti helyiségek levegőjének keveredését és a léghangok zavaró mértékű átterjedését. A fenti ismert megoldás elvileg alkalmassá tehető ugyan ilyen szellőztetés! rendszer megvalósítására, a gyakorlatban azonban csak ún. mellékcsatornás rendszerként alkalmazzák, vagyis a külső szellőzőcsövet gyűjtőcsatornaként szerepeltetik, amelybe szintenként behelyezett ívcsövekkel csatlakoznak a belső szellőzőcsövek. A belső szellőzőcsövek nincsenek átvezetve a felsőbb szintekre, illetve a tetőszintig, hanem csak az adott szinten belül követik egy szakaszon a külső szellőzőcsövet (éspedig egy oldalon excentrikusán annak belső oldalához erősítve), hogy a becsatlakozás áramlástechnikai szempontból előnyösebb legyen. Hiányosságot jelent ennél a megoldásnál, hogy a belső szellőzőcsövek (mellékcsatornák) beszerelése és csatlakoztatása körülményes. Lényeges hiányosság az is, hogy az egymás fölött elhelyezkedő helyiségek légterei közötti kapcsolat nem szűnik meg teljesen, mivel a mellékcsatornák egy közös gyűjtőcsőbe csatlakoznak. így a helyiségek levegőjének keveredése és főleg a léghangok átterjedése nem küszöbölhető ki. Hiányosság továbbá az is, hogy a szellőzést működtető kéményhatás a felső szintek felé haladva csökken, ugyanakkor a rendelkezésre álló kürtőkereszlmetszet nem nő, és a gyűjtőcsatornában áramló levegő lehűlése következtében is romlik a szellőzés hatásfoka. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feladata többszintes épületek szellőztetésére olyan, egyszerű felépítésű és könynyen szerelhető szerkezet létrehozása, amellyel az egymás fölötti helyiségek légterének tökéletes elkülönítése mellett biztosítható a jó hatásfokú szellőzés, felfelé haladva szintenként növekvő kürtőkeresztmetszettel és csökkenő hő veszteséggel. A feladat megoldása olyan szerkezet többszintes épületek szellőztetésére az épület tetőszintje fölé kivezetett, több szinten áthaladó függőleges külső szellőzőcsővel, valamint a külső szellőzőcső belsejében elrendezett belső szellőzőcsővel, amely szerkezetnél a külső és a belső szellőzőcső egymástól elkülöníted, a szellőztetendő szintek helyiségeinek belső - terével összekötött csatlakozónyílásokkal van ellátva, és amely szerkezetnek a találmány értelmében a külső szellőzőcsőnél hosszabb belső szellőzőcsöve van, amelynek felső vége az épület tetőszintje fölé, csatlakozónyílással ellátott alsó vége pedig az épület egy olyan szintjéig van vezetve, amely alatta van annak a szintnek, amelyhez a külső szellőzőcső le van vezetve. A találmány szerinti szerkezetnek egy előnyös kiviteli alak esetében több belső szellőzőcsöve van, és a mindenkori kisebb átmérőjű belső szellőzőcső csatlakozónyílással ellátott alsó vége alacsonyabb szintig van levezetve, mint bármelyik nagyobb átmérőjű belső szellőzőcső. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a külső szellőzőcső alsó vége és a belső szellőzőcső külső oldala között gyűrű alakú záróelem van. Egy további előnyös kiviteli alaknál a belső szellőzőcső alsó vége zárósapkával van ellátva. Előnyös, ha a találmány szerinti szerkezetnek koncentrikus szellőzőcsövei vannak. Előnyös továbbá, ha a szellőzőcsövek felső végei között távtartó elemek vannak elrendezve. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a szellőzőcsövek több csőszakaszból vannak összerakva. Egy további előnyös kiviteli alak esetében a külső szellőzőcső felső vége esővédő és/vagy huzatnövelő szerkezettel van ellátva. Végül egy másik előnyös kiviteli alaknál a mindenkori kisebb átmérőjű szellőzőcső felső vége hosszabban van kivezetve az épület tetőszintje fölé, mint bármelyik nagyobb átmérőjű szellőzőcső felső vége. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a példa szerinti szerkezet ún. törzsdarabjának részben metszett oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet felülnézete, és a 3. ábra a példa szerinti szerkezet beszerelésének egyes fázisait szemlélteti vázlatos hosszmetszetben. A példa szerinti szerkezet 1. és 2. ábra szerinti I törzsdarabja külső 11 szellőzőcsőből, valamint ennek belsejében koncentrikusan elrendezett belső 12, 13, 14, 15 szellőzőcsövekből áll. A külső 11 szellőzőcső külső oldala 6 gallérral van ellátva. A belső 12, 13, 14, 15 szellőzőcsövek felső végei befelé haladva íépcsőszerüen emelkedő elrendezésűek. A 11... 15 szellőzőcsövek koncentrikus elrendezését távtartó 5 elemek biztosítják, amelyek a 11... 15 szellőzőcsövek közötti gyűrűs terek alsó és felső végénél vannak elrendezve, a kerület mentén egymástól célszerűen 120-120° szögtávolságban. A legkisebb átmérőjű belső 15 szellőzőcső alsó vége 4 zárósapkával van ellátva. A további belső 14, 13, 12 szellőzőcsövek, valamint a külső 11 szellőzőcső alsó vége befelé álló, gyűrű alakú 3 záróelemmel van ellátva. A 11... ! 5 szellőzőcsövek alsó végei befelé haladva a felső végekhez hasonló módon Íépcsőszerüen emelkedő elrendezésűek. Valamennyi 11... 15 szellőzőcső az alsó vége közelében oldalsó 2 csatlakozónyílásokkal van ellátva. A 3. ábra ötszintes épület esetén szemlélteti az Î — 2. ábrák szerinti 1 törzsdarabból, valamint an-5 1C-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
