188889. lajstromszámú szabadalom • Lumineszcens ernyő és eljárás annak előállítására

1 188 889 2 A találmány szerinti lumineszcens ernyőt, amely lumineszcens réteget tartó hordozóból áll, amely lumineszcens réteg két vegyértékű európiummal vagy két vegyértékű ólommal aktivált alkáli-föld­­fém-aluminátból áll, az alkáli-földfém stroncium, 5 amely 25mó!%-ig kalciummal helyettesíthető, az jellemzi, hogy az aluminátnak Pmma tércsoportú, orlorombikus kristályszerkezete van, és összetétele megfelel az 10 MeAlqO, 5q+I képletnek, ahol 2<q<5, Me jelentése stroncium vagy a stronciumot legfeljebb 25 mól%-ig helyette­sítő kalcium és amelyben az europium vagy ólom 15 aktivátor az alkáli-földfémet részben helyettesíti. Azt találtuk, hogy az ortorombikus stroncium­­aluminátnak, amelynek a kristályszerkezetét a fenti í. táblázat által meghatározott diagram jellemzi, 20 két vegyértékű európiummal vagy két vegyértékű 1 ólommal történő aktiválása nagyon jó hatásfokú lumineszcens anyagot eredményez, amely mind rö­vidhullámú, mind hosszúhullámú ultraibolya su­gárzással vagy akár katódsugarakkal vagy ront- 25 gensugarakkal is gerjeszthető. A találmány szerinti lumineszcens ernyőknek az az előnye, hogy a lumi­neszcens aluminátok európiummal történő aktivá­lás hatására kék emissziós sávval rendelkeznek, amelyeknek a maximuma hozzávetőlegesen 30 490 nni-en van, és félérték sávszélességük hozzáve­tőlegesen 60 nm. Ez az emisszió nagyon kívánatos, különösen kisnyomású higanygőz kisülési lámpák­nál. Ólommal történő aktiválás hatására az új alu­minátok jő hatásfokú emisszióval rendelkeznek az 35 ultraibolya spektrum eritéma sávjában, vagyis egy olyan emissziós sávban, amelynek a maximuma hozzávetőlegesen 303 nm, és félérték sávszélessé­gük hozzávetőlegesen 30 nm. Ilyen emisszió külön­leges alkalmazásokra szolgáló lámpáknál lehet ki- 40 vánatos. Azt találtuk, hogy az új stroncium-aluminátban a stroncium részben helyettesíthető, nevezetesen legfeljebb 25mó!%-ig kalciummal, miközben a kristálystruktúra fennmarad. Ez látható az ilyen 45 anyagokkal készített röntgensugár pordiagram­mokból, amelyet az 1. táblázat diagrammjaival ösz­­szehasonlítva, lényegében ugyanazok a d-értékek és relatív intenzitások adódnak. A kalcium-tartal­mú aluminátok emissziósávja lényegében egyenlő a 50 tiszta stroncium-aluminát diagramjával. A stron­ciumot nem lehet 25 mól%-nál nagyobb mennyi­ségben kalciummal helyettesíteni, mivel akkor azt találtuk, hogy ilyen nagy mennyiségű kalcium nem épül be a kristályrácsba, és túlságosan sok mellék­­fázis keletkezik. Megjegyzendő, hogy kis mennyisé­gű egy vagy több mellékfázis (például legfeljebb hozzávetőlegesen 25 súly%-ig) nem feltétlenül min­dig zavaró. Azt találtuk, hogy nagyon kis mennyi- 6Q ségben bárium (legfeljebb 10 mól %-ig) ebben az új kristályszerkezetben jelen lehet. A bárium kis mennyiségű jelenlétének azonban semmi előnye sincs, és általában azt eredményezi — amint azt a kísérletek igazolták —, hogy a hatásfok csökken. 65 A tiszta kalcium és bárium-aluminátok nem képe­sek az új kristályszerkezetet kialakítani. Az aktivá­­torként alkalmazott europium vagy ólom az alkáli­földfémet a rácsszerkezetben részben helyettesíthe­ti, miközben a kristályszerkezet fennmarad. Az új aluminátokat a két vegyértékű fém, vagyis a stroncium vagy adott esetben ez lehet a kalcium és az európium vagy ólom, amely az alkáli-földfé­met helyettesíti, az alumíniumhoz képesti olyan mólarány-értékeknél kapjuk,amely 1 :2-l : 5kö­zött van. Ennek a tartománynak az előfordulását egyrészről kifejezhetjük az Al203-nak a rácsszerke­zetben való lehetséges oldódásával, másrészről a kismennyiségű, nem zavaró mellékfázisok kialaku­­! isával. Ezen a tartományon kívül nagyon nagy mennyiségű mellékfázisok keletkeznek. A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a lumineszcens ernyőt az jellemzi, hogy az aluminát európiummal van aktiválva, és összetétele megfelel az Me^pEUpAlqOj 5q+|, ahol Me jelentése stronci­um vagy a stronciumot legfeljebb 25 mól%-ig he­lyettesítő kalcium, és ahol 0,001 <p<0,010 és 2<q<5. Amennyiben az európium p-tartalma ke­vesebb mint 0,001, akkor csak kis fényfluxus érhető el, mivel a gerjesztő energia elnyelése túlságosan alacsony; míg, ha a p értéke 0,1 fölé emelkedik, akkor a fényfluxus a koncentráció következtében létrejövő fojtás miatt csökken. Ezeknél a lumineszcens ernyőknél a legnagyobb fényfluxust akkor kapjuk, ha a p értéke 0,005<p<0,05 tartományban van, és q értékei a 2,5^q <4,5 tartományon belül van. Ezek az er­nyők valójában olyan aluminátot tartalmaznak, amelyben az európium p-tartalma optimális, és az alkáli-földfémnek az alumíniumhoz képesti aránya szintén optimális ahhoz, hogy a kívánt aluminát fázis kialakuljon. A legelőnyösebb értékeket akkor kapjuk, ha a q értéke lényegében 3,5-del egyenlő. A találmány szerinti lumineszcens ernyőhöz al­kalmas lumineszcens aluminátokat egy kiindulási keverékből magas hőmérsékletű, szilárd fázisú reakcióval állíthatjuk elő, amely kezdeti keverék a szükséges elemek oxidjait vagy oxidjait eredménye­ző vegyületekből áll, olyan mennyiségben, hogy az alkalmas legyen a kívánt összetétel kialakulásához. Ez a reakció gyengén redukáló atmoszférában tör­ténhet (például nitrogén-hidrogén keverékben, amelyben a hidrogén 1-10 térfogatarányú), abban az esetben, ha európiummal aktiválunk, és oxidáló atmoszférában, például levegőben abban az eset­ben, ha az aktiváló anyag ólom. A reakció hőmér­séklete 1100 és 1500 °C tartományon belül van. Ezen túlmenően folyasztósónak (például a szüksé­ges stronciumból egy rész stroncium-fluorid) az alkalmazása nagyon kívánatos. A lumineszcens aluminát előállítására egy elő­nyös eljárást az jellemzi, hogy stroncium-oxidból, amely 25 mól% mennyiségben kalcium-oxiddal he­lyettesíthető, alumínium-oxidból és európium­­oxidból vagy ólom-oxidból vagy ezek olyan vegyü­­letéből, amelyek hevítés hatására ilyen oxidokká válnak, keveréket készítünk az alkáli-földfémnek az alumíniumhoz képesti mólarányát 1 : 2 - 1 : 5 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom