188871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többhatású gyógyír előállítására főleg gyógynövényekből

1 188 871 2 májbajok ellen és szemölcsök eltávolítására hasz­nálják. A drog több alkaloidát, illóolajat, nikotin­savat, C-vitamint és egyéb biológiailag aktív anya­got tartalmaz. Tisztán magából a drogból nem sza­bad teát készíteni. Keverékekben lehet alkalmazni. ■Használatához kikérendő az orvos tanácsa, mert igen erős hatású. Újszerű alkotó a körömvirág is, amely karotint, glikozidokat, keserűanyagokat, kevés illóolajat és színanyagokat tartalmaz. Külsőleg nehezen gyó­gyuló sebek borogatására használják. Végül a kompozíció még méhszurkot (propo­liszt) tartalmaz, a méhek egyik termékét. A méhek a fák rügyeinek hamvas, finom védőrétegét össze­gyűjtik és a kaptár falát, a lépeket és a kereteket be­vonják ezzel az anyaggal. A propolisznak számos hatást tulajdonítanak, a népi gyógyászatban régóta használják, összetétele még nincs pontosan tisztáz­va, mindenesetre a viaszon kívül _balzsamszerü gyantát, illóolajat, baktericid és fungicid hatású anyagokat tartalmaz. Az alkotókból a fent megadott súlyarányban keveréket, majd ebből vizes vagy vizes-alkoholos kivonatot készítenek. A legegyszerűbb kivonat a keverék leforrázásával nyerhető tea; teakészítés esetén a propoliszt kis mennyiségű alkoholban fel­oldjuk, szűrés után a teához adjuk. Készíthető továbbá üveg-, porcelán- vagy zo­máncozott edényekben, fénytől és levegőtől elzárva alkoholos áztatással tinktúra is. Előnyös, ha a vére­­hulló fecskefüvet perkolátorban kivonatoljuk, míg a többi 7 alkotórész keveréke sima áztatással extra­hálható. Ezen műveletekhez a szokásos berendezé­seket, azaz perkolátort, folyamatos ellenáramú ki­vonókészüléket, csigaműves ellenáramú kivonóké­szüléket (dr. Kedvessy György: Gyógyszertechno­lógia, Medicina Könyvkiadó, Budapest 1978, 550-582. o.) stb. alkalmazhatunk. A kapott két kivonatot egyesítjük, kívánt esetben csökkentett nyomáson betöményítjük. A kivonat külsőleg és belsőleg tinktúraként alkalmazható, de egyéb gale­­nusi készítménnyé, például kenőccsé is alakítható. A cseppek továbbá inhalálásra is alkalmazhatók oly módon, hogy - például a légzőszervek megbe­tegedése esetén — a készítményt forró vízbe csepeg­tetjük, majd fejünket letakarva, az edény fölé hajol­va a gyógykeverék hatóanyagait belélegezzük. A betöményített kivonat szörppé is kiszerelhető, amelynek cukortartalma egyúttal konzerváló hatá­sú is. Az ismertetett gyógyír daganatok kezelésére, a légzőszervek hurutszerű megbetegedései ellen, to­vábbá a gyomor-bél-rendszer megbetegedései (gyulladások, fekélyek) ellen sikeresen alkalmazha­tó. A találmány szerinti gyógykészítmény különö­sen előnyösen a reumában is, gyomorfekélyben is szenvedő betegek kezelésében használható fel te­kintettel arra, hogy az ilyen beteg fekélye a szoká­sos gyógyszerekkel nem kezelhető. További előnye a találmány szerinti kompozíció­nak, hogy hatása erősebb és biztonságosabb, így például sem gyógyszerrel, sem ismert gyógyteával ki nem kezelhető légúthurutot nyolchetes kúrában megszüntet. Feltételezhető, hogy minden daganat ellen, így a rosszindulatú daganatok ellen is ered­ményesen alkalmazható. A találmányt az alábbi példákkal részletesebben ismertetem. Az alábbi alkotókat készítem elő: 20 súlyrész fehérmályvalevél (Althaea officina­lis), 15 súlyrész kamillavirág (Matricaria chamomilla L.), 10 súlyrész lenmag (Linum usitatissimum L.), 10 súlyrész papsajtlevél (Malva negleeta Wall.), 20 súlyrész somkórófü (Melilotus officinalis L.), valamint 10 súlyrész vérehulló fecskefü (Chelidonium má­jus L.), 10 súly rész körömvirág (Calendula officinalis L.) és 5 súlyrész méhszurok (propolisz). Ez a keverék a kiviteli példák kiindulási anyagát képezi. 1. példa Gyúgytea készítése A fent megadott recept szerint összeállitjuk a drogkeveréket, a propoliszt azonban nem keverjük össze a drogokkal, hanem kevés alkoholban felold­juk. A drogkeverékből egy evőkanálnyit 1 csésze forró vízzel leöntünk, és a teát időnként kevergetve hülni hagyjuk, majd megszűrjük és enyhén édesít­jük. Lehűlés után hozzáadjuk a propolisz alkoho­los oldatát. A tea egy-egy csészényi mennyiségben naponta kétszer vagy háromszor fogyasztható. 2. példa Tinktúra készítése A drogokat aprító- és morzsológéppel vagy por­celán dörzscsészében aprítjuk, a drogokat IV-es rostán (fonalközti távolság 0,75 mm), a propoliszt III-as rostán (fonalközti távolság: 0,65 mm) átdör­zsöljük, majd legalább 6 napon át darabos égetett mész felett szárítjuk. Az alkotókat a vérehulló fecs­kefü kivételével összekeverjük, és térfogatra szá­mítva tízszeres mennyiségű 96 %-os etanollal szo­bahőmérsékleten fénytől és levegőtől védve üveg­vagy porcelán edényben 3-4 napon keresztül áztat­juk. Naponta többször felkeverjük az anyagot. Kellő áztatás után a folyadékot leszűrjük, és a szüredéket kipréseljük, például tinktúrapréssel vagy a nedves drogot vászonruhába téve kézzel csavarva. A szűréssel és préseléssel kapott folyadék mennyisége kisebb, mint a kiindulási mennyiség. Ezért a kipréselt drogot fellazítjuk, a hiányzó mennyiségnek megfelelő kivonófolyadékkal elke­verjük és a drogot ismét kipréseljük. A folyadék fázisokat egyesítjük, 4 napig hűvös helyen ülepít­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom